Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-23 / 193. szám
i EGRI NÉPÚJSÁG 1928. auguiz tus 28. A polgármester nyilatkozata az Egri Népújság egyik tegnapi A nagykereskedelemben fokonkint i ^érért veszik a bort. A Borászati Lapok írja; A déli országok: Spanyol-, Olasz- és Görögország már túlságosan szenvednek a szárazság miatt, ugyancsak Franciaország is részben emiatt mutat szilárdságot. A középeurőpai piacon az árcsökkenés nem oly rohamos, mint volt, mert a szárazság miatt itt is bizonytalanság állott be. A nagykereskedelem Magyar- országon a fokonkénti 4 filléres árnál alig enged magasabb árat, míg a vidék többet is megad. — A csemegeszőlő a budapesti piacon 1'20—2 pengős árban fogy kicsiben kilőnkint. Gyermekbénulási járvány Szegeden. Szeged, augusztus 22. Szegeden felütötte fejét a járványos gyermekbénulás. Július óta tizenkilenc megbetegedés fordult elő, amelyek közül három halállal végződött. A vizsgálat szerint a szomszédos román területről hurcolták be a járványt. — A távolbalátó rádió-ké3zűléket első ízben alkalmazzák a rendes rádió mellett New-Yorkban azon a gyűlésen, amelyen Smith kijelenti, hogy elfogadja az Egyesült Államok elnökségét. Eger, augusztus 22. Eger város polgármestere az alábbiak közlését kérte: Az Egri Népújság tekintetes Szerkesztőségének Eger. Az Egri Népújság augusztus 19. számában örömömnek adtam kifejezést a felett, hogy mindenki a békét akarja s mert azt a város érdekében állónak tartottam és tartom, a békés állapot megteremtésére vállalkoztam. A lapnak mai számában «Gyöngyösi hozzászólás az egri városi tanács eljárásához* cím alatt megjelent közlemény békés törekvésem elé olyan akadályt emelt, — mely súlyosan megnehezítette helyzetemet annál is Budapest, augusztus 22. Megdöbbentő kémkedési bűnügy középpontjába került Mas- sányi Jőzsef budapesti főiskolai hallgató, akit, ma délelőtt cikkére inkább, mert a városi tanácsot, melynek kilenc év őta állok az élén, a tehetetlenség súlyos s valótlan vádjaival illette. Ép azért ezt én, ki felelős vagyok a város vezetéséért, s aki ezt a felelősséget viselem is, viselem pádig annál könnyebben, mert a város utolsó évtizedes fejlődésére önérzettel mutathatok reá, — a cikk állításait és sértéseit kénytelen vagyok visszautasítani. Ezen válaszomnak kommentár nélküli közlését kérem, nehogy olyan félreértésre adjon alkalmat, mint azt az interjúmat megelőző bevezetés. Eger, 1928. augusztus 22. Trak Géza Budapesten a soproni rendőrség megkeresésére letartóztattak és megvasalva Sopronba kisértek. Maisányi ellen az a vád, hogy hamis okmányok alapján jogtalanul bitorolta a vitézi címet és Jugoszlávia részére kémszolgálatot végzett Csonka- magyarország területén. A harmadik vádpont pedig az, hogy Massányi egy soproni úricsalád leányát megszöktette, majd Becsben kegyetlenül a faképnél hagyta. A magyar hatóságok kezében adatok vannak arról, hogy Mai- sányi a jugoszláv királyság javára Csonkamagyarország területén rendszeres kémszolgálatot teljesített. Sok magyar emberről, aki Trianon következtében jugoszláv állampolgár, Magyar- országi tartózkodásuk nyomán denunciélő jelentéseket küldőit Belgrádba. Adatok vannak arról is, hogy Massányi kémjelentései kapcsán több magyart letartóztattak, s ezek ma is a szerb börtönökben sínylődnek, egyiküket pedig halálra ítélték és ki is végezték a szerbek. Massányi meg akart szökni elfogatása előtt, terve azonban nem sikerült és most Sopronban várja gyalázatos tetteiért a büntetést. — A szenfistvánnapi ünnepségre Magyarország különböző részeiből 135.000 ember utazott fel kedvezményes vasúti jeggyel Budapestre. — Abaujszántónkatholikus napot rendeztek. A gyűlésen 7000, a szentsége« körmeneten 10,000 ember vált részt. polgármester. Bitorolta a vitézi cimet és a szerbek kéme volt egy főiskolai hallgató Budapesten letartóztatták és Sopronba kísérték Massányi Józsefet, aki kémkedésével sok magyart juttatott a szerb börtönökbe és a halálba. Utinaplő. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesi] Gusztáváé. XXVI. Lehet-e elfelejteni Laokoon arcán elő mlő fájdalmasságot, kínban vo- nagló izmait, — a belvederi Apolló szépséges formáit, —• Canova Per- seusának diadalmas erejét, vagy ugyancsak Canova ökölvívóinak szinte pattanásig feszülő izomzatát, ereit, melyeknek márványöklei any- nyira szorítanak, hogy szinte fáj a nézőnek? Vagy pedig az alvó Ari- adne-nak szinte megigazítanánk a keblén lecsúszott pallát — s a szendén szendergőt szinte szánni lehet, hogy Thesseus olyan csúnyán hoppon hagyta! Lebilincselők: a jóságos arcú otrikoli Zeus, (lelőhelye után elnevezve) a redősruhájú múzsavezető Apolló, (Musagates) a csupa elevenmozdulatú Apoxsyomenos, (Ly- ipos remekműve), a heverő Milo irigyelni való nagy nyugalma, a lustán fekvő satyr békéje. Myrona diskobolojában annyi lendület, friss mozdulat van, mintha húsból-vérből való ember állna előttünk. A kni- dosi Venus szépsége versenyre kel a világ leghíresebb szobraival. Nem csoda, hiszen Praxitéles műve! A száguldó lovaktól húzott biga, — Eros szobra, — a hűség mintaképe: Penelope. (Ennél ide nem illő paj- kossággal megjegyeztem, hogy a mai világban, 20 évig váró türelmes hűség csak kőszobornál lehetséges.) Ha lehetett volna, napokig se hagyom ott a szobortárat. Raffael rajzai után készült gobelinekkel ékes folyosón át, (arrasoknak hívják e hímzéseket, a fland- riai Arras város után, ahol készültek) a modern festmények termeinek is szánva néhány pillantást, Raffael stanzáiba kerültünk. E stanzák, vagyis szobák a XVI.-ik század első éveiben a nagy Guilíano della Rovere és Giovanni Medici, vagyis a két renaissance pápa, II. Gyula és X. Leo nagy műpártolásának köszönhetik létezésüket. Olyan jó volt a leírásokból, illusztrációkból régen ismert képek eredetijében gyönyörködni. Borgó égése, a hires bolsenai mise, Attila hadában megjelenő I. Leo pápa, Konstantin milviusi csataképe stb. A loggiák s a kis Miklós kápolna, sajnos, már csak szakembereket gyönyörködtet, az idő any- nyira megviselte, hogy magamfajta laikus már nem élvezheti. Innen a sixtusi kápolnába siettünk. (Bizony, mindenütt sietni kellett, mert 5 nap Rómában édeskevés idő.) A pápai szertartások fontos helye, a Capella Sistina, bizonyosfokú csalódást keltett bennem. Az idő elborult s az amúgy is elsötétedett freskók az első pillanatban nyomasztóan, barátságtalanul hatnak. Mint a napra kitett jégstalaktid, úgy kezdett lassan olvadni bennem az első impressio hűvössége. Mikor a kezemben levő tükörbe tekintve, közelebb éreztem magamhoz a teremtés, a bűnbeesés és a megváltás pompás ábrázolását, a sibillák és a próféták beszédes alakjait, elpárolgott a csalódás érzése. Sőt! Művészettörténeti fontosságának felismerése, e különben építészetileg jelentéktelen kápolnának, mint a hajnali, felkelő nappal fokozódó fény, úgy világlott, erősödött meg bennem. Itt láttam először, hogy Michelangelo sok szeszélyét, nyers modorát nem hiába nézték el a földi hatalmasságok. Talán sem előtte, sem utánnna nem teremtődött olyan művész, aki a térbeosztással, az alakok csoportosításával olyan zseniálisan, illetve bravúrosan tudott volna bánni mint ő. A menyezeten a kilenc részre osztott síkot márvány és bronz oszlopok ábrázolásával tagolja s ha meggondoljuk, hogy e tengernyi munkát 20 hónap alatt végezte el, azt is a szédítő magasságban levő állványokon és pedig hanyadtfekve, méltán kérdezhetjük: tud-e még egy ilyen művészről a világtörténelem ? Hátha még kedvvel is csinálta volna ?! Tudjuk, hogy kelletlenül fogott hozzá a ráerőszakolt munkához. A legjobban Jeremiás prófétán tudtam elbámulni. Kezébe támaszkodó áliával, mintha gondolataiban elmélyedne s csak véletlenül, önfeledten nézne le a márványpadozaton sürgő-forgó ember rajra. Az utolsó ítélet című képe, mely szerintem magán viseli alkotójának komor lelkületét, bizony már meglehetősen elsötétedett, megrongálódott, nagy mozgalmassága által tűnik ki. A kép közepén az Üdvö- zitő látható, szentek és angyalok társaságában. Az elkárhozottak szomorú csoportjával, a harsonákat fuvő angyalok ábrázolásával rengeteg sok alakot szerepeltet a művész. Nem volt mentes a maliciától sem, amennyiben az ajtó feletti sasokban, a gáncsoskodó ceremónia- mestert, Cesena Balázst festette meg, Minos alakjában, óriási, nagy szamárfülekkel. (A pápának nem volt hozzá bátorsága, hogy a pa- naszttevő ceremoniamester kívánságára, annak eltörlését kérje a kritikus természetű mestertől.) A hosszanti oldalfalon a XY. szd. festő titánjainak falképei sorakoznak. Boticelli, Perugino (Raffael mestere) Ghirlandaio, Rosselli, Pin- turicchio. A Cepella Sistinat fehér márvány rácsozat osztja ketté s a konklavén résztvevő bíborosok trónusainak baldachinját tartó nagy horgok láthatók az oldalfalakon. A pápai bibliotheka könyvei szekrényekben vannak elzárva, tehát nem láthatók. A marqueteriás asztalok, elefántcsontfaragványok, ékkövekkel díszes egyházi ruhák, az ötvösművészet remekei, úgymint kelyhek, templomi edények, reliquia- tartók, majd hatalmas amphorák, kráterek s a magyar katholikusok ajándéka: a Szent Korona szinar any másolata, az iparművészet csodáinak számítanak. Ki tudná megjegyezni a felhalmozott kincseknek, művészeteknek kimeríthetetlen sokaságát, amivel a Vatikán elbűvöl, ámulatba ejt! Hiszen 2 évezreden keresztül Róma volt a világ központja. A pogány Róma a világi hatalom, vele együtt a pénz, a tudás, a művészetek főhelye volt, melynek megdőlte után, pár évszázados bizánci hegemónia után, ismét Róma vitte a világ vezetőszerepét, a pápaságban. (Folyt, köv.)
