Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-23 / 193. szám

i EGRI NÉPÚJSÁG 1928. auguiz tus 28. A polgármester nyilatkozata az Egri Népújság egyik tegnapi A nagykereskedelemben fokonkint i ^érért veszik a bort. A Borászati Lapok írja; A déli országok: Spanyol-, Olasz- és Görögország már túl­ságosan szenvednek a szárazság miatt, ugyancsak Franciaország is részben emiatt mutat szilárd­ságot. A középeurőpai piacon az árcsökkenés nem oly rohamos, mint volt, mert a szárazság miatt itt is bizonytalanság állott be. A nagykereskedelem Magyar- országon a fokonkénti 4 filléres árnál alig enged magasabb árat, míg a vidék többet is megad. — A csemegeszőlő a budapesti piacon 1'20—2 pengős árban fogy kicsiben kilőnkint. Gyermekbénulási járvány Szegeden. Szeged, augusztus 22. Szegeden felütötte fejét a jár­ványos gyermekbénulás. Július óta tizenkilenc megbetegedés fordult elő, amelyek közül há­rom halállal végződött. A vizs­gálat szerint a szomszédos ro­mán területről hurcolták be a járványt. — A távolbalátó rádió-ké3zűléket első ízben alkalmazzák a rendes rádió mellett New-Yorkban azon a gyűlésen, amelyen Smith ki­jelenti, hogy elfogadja az Egye­sült Államok elnökségét. Eger, augusztus 22. Eger város polgármestere az alábbiak közlését kérte: Az Egri Népújság tekintetes Szerkesztőségének Eger. Az Egri Népújság augusztus 19. számában örömömnek adtam kifejezést a felett, hogy mindenki a békét akarja s mert azt a város érdekében állónak tartottam és tartom, a békés állapot meg­teremtésére vállalkoztam. A lapnak mai számában «Gyön­gyösi hozzászólás az egri városi tanács eljárásához* cím alatt megjelent közlemény békés tö­rekvésem elé olyan akadályt emelt, — mely súlyosan meg­nehezítette helyzetemet annál is Budapest, augusztus 22. Megdöbbentő kémkedési bűn­ügy középpontjába került Mas- sányi Jőzsef budapesti főisko­lai hallgató, akit, ma délelőtt cikkére inkább, mert a városi tanácsot, melynek kilenc év őta állok az élén, a tehetetlenség súlyos s valótlan vádjaival illette. Ép azért ezt én, ki felelős vagyok a város vezetéséért, s aki ezt a felelősséget viselem is, viselem pádig annál könnyebben, mert a város utolsó évtizedes fejlődésére önérzettel mutathatok reá, — a cikk állításait és sér­téseit kénytelen vagyok vissza­utasítani. Ezen válaszomnak kommentár nélküli közlését kérem, nehogy olyan félreértésre adjon alkal­mat, mint azt az interjúmat megelőző bevezetés. Eger, 1928. augusztus 22. Trak Géza Budapesten a soproni rendőr­ség megkeresésére letartóztat­tak és megvasalva Sopronba kisértek. Maisányi ellen az a vád, hogy hamis okmányok alap­ján jogtalanul bitorolta a vitézi címet és Jugoszlávia részére kémszolgálatot végzett Csonka- magyarország területén. A harmadik vádpont pedig az, hogy Massányi egy soproni úricsalád leányát megszöktette, majd Becsben kegyetlenül a fa­képnél hagyta. A magyar hatóságok kezében adatok vannak arról, hogy Mai- sányi a jugoszláv királyság ja­vára Csonkamagyarország terü­letén rendszeres kémszolgálatot teljesített. Sok magyar ember­ről, aki Trianon következtében jugoszláv állampolgár, Magyar- országi tartózkodásuk nyomán denunciélő jelentéseket küldőit Belgrádba. Adatok vannak arról is, hogy Massányi kémjelentései kapcsán több magyart letartóz­tattak, s ezek ma is a szerb börtönökben sínylődnek, egyi­küket pedig halálra ítélték és ki is végezték a szerbek. Massányi meg akart szökni elfogatása előtt, terve azonban nem sikerült és most Sopron­ban várja gyalázatos tetteiért a büntetést. — A szenfistvánnapi ünnepségre Magyarország különböző részei­ből 135.000 ember utazott fel kedvezményes vasúti jeggyel Budapestre. — Abaujszántónkatholikus napot rendeztek. A gyűlésen 7000, a szentsége« körmeneten 10,000 ember vált részt. polgármester. Bitorolta a vitézi cimet és a szerbek kéme volt egy főiskolai hallgató Budapesten letartóztatták és Sopronba kísérték Massányi Józsefet, aki kémkedésével sok magyart juttatott a szerb börtönökbe és a halálba. Utinaplő. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Hevesi] Gusztáváé. XXVI. Lehet-e elfelejteni Laokoon arcán elő mlő fájdalmasságot, kínban vo- nagló izmait, — a belvederi Apolló szépséges formáit, —• Canova Per- seusának diadalmas erejét, vagy ugyancsak Canova ökölvívóinak szinte pattanásig feszülő izomzatát, ereit, melyeknek márványöklei any- nyira szorítanak, hogy szinte fáj a nézőnek? Vagy pedig az alvó Ari- adne-nak szinte megigazítanánk a keblén lecsúszott pallát — s a szen­dén szendergőt szinte szánni lehet, hogy Thesseus olyan csúnyán hoppon hagyta! Lebilincselők: a jóságos arcú otrikoli Zeus, (lelőhelye után elnevezve) a redősruhájú múzsave­zető Apolló, (Musagates) a csupa elevenmozdulatú Apoxsyomenos, (Ly- ipos remekműve), a heverő Milo irigyelni való nagy nyugalma, a lustán fekvő satyr békéje. Myrona diskobolojában annyi lendület, friss mozdulat van, mintha húsból-vérből való ember állna előttünk. A kni- dosi Venus szépsége versenyre kel a világ leghíresebb szobraival. Nem csoda, hiszen Praxitéles műve! A száguldó lovaktól húzott biga, — Eros szobra, — a hűség mintaképe: Penelope. (Ennél ide nem illő paj- kossággal megjegyeztem, hogy a mai világban, 20 évig váró türelmes hűség csak kőszobornál lehetséges.) Ha lehetett volna, napokig se hagyom ott a szobortárat. Raffael rajzai után készült gobe­linekkel ékes folyosón át, (arrasok­nak hívják e hímzéseket, a fland- riai Arras város után, ahol készül­tek) a modern festmények termei­nek is szánva néhány pillantást, Raffael stanzáiba kerültünk. E stan­zák, vagyis szobák a XVI.-ik század első éveiben a nagy Guilíano della Rovere és Giovanni Medici, vagyis a két renaissance pápa, II. Gyula és X. Leo nagy műpártolásának kö­szönhetik létezésüket. Olyan jó volt a leírásokból, illusztrációkból régen ismert képek eredetijében gyönyör­ködni. Borgó égése, a hires bolsenai mise, Attila hadában megjelenő I. Leo pápa, Konstantin milviusi csata­képe stb. A loggiák s a kis Miklós kápolna, sajnos, már csak szakem­bereket gyönyörködtet, az idő any- nyira megviselte, hogy magamfajta laikus már nem élvezheti. Innen a sixtusi kápolnába siettünk. (Bizony, mindenütt sietni kellett, mert 5 nap Rómában édeskevés idő.) A pápai szertartások fontos helye, a Capella Sistina, bizonyosfokú csa­lódást keltett bennem. Az idő el­borult s az amúgy is elsötétedett freskók az első pillanatban nyomasz­tóan, barátságtalanul hatnak. Mint a napra kitett jégstalaktid, úgy kezdett lassan olvadni bennem az első impressio hűvössége. Mikor a kezemben levő tükörbe tekintve, közelebb éreztem magamhoz a te­remtés, a bűnbeesés és a megvál­tás pompás ábrázolását, a sibillák és a próféták beszédes alakjait, el­párolgott a csalódás érzése. Sőt! Művészettörténeti fontosságának fel­ismerése, e különben építészetileg jelentéktelen kápolnának, mint a hajnali, felkelő nappal fokozódó fény, úgy világlott, erősödött meg bennem. Itt láttam először, hogy Michel­angelo sok szeszélyét, nyers modo­rát nem hiába nézték el a földi hatalmasságok. Talán sem előtte, sem utánnna nem teremtődött olyan művész, aki a térbeosztással, az alakok csoportosításával olyan zse­niálisan, illetve bravúrosan tudott volna bánni mint ő. A menyezeten a kilenc részre osztott síkot már­vány és bronz oszlopok ábrázolásá­val tagolja s ha meggondoljuk, hogy e tengernyi munkát 20 hónap alatt végezte el, azt is a szédítő magasságban levő állványokon és pedig hanyadtfekve, méltán kér­dezhetjük: tud-e még egy ilyen művészről a világtörténelem ? Hátha még kedvvel is csinálta volna ?! Tudjuk, hogy kelletlenül fogott hozzá a ráerőszakolt munkához. A legjobban Jeremiás prófétán tudtam elbámulni. Kezébe támaszkodó áliá­val, mintha gondolataiban elmé­lyedne s csak véletlenül, önfeled­ten nézne le a márványpadozaton sürgő-forgó ember rajra. Az utolsó ítélet című képe, mely szerintem magán viseli alkotójának komor lelkületét, bizony már meg­lehetősen elsötétedett, megrongáló­dott, nagy mozgalmassága által tűnik ki. A kép közepén az Üdvö- zitő látható, szentek és angyalok társaságában. Az elkárhozottak szo­morú csoportjával, a harsonákat fuvő angyalok ábrázolásával ren­geteg sok alakot szerepeltet a mű­vész. Nem volt mentes a maliciától sem, amennyiben az ajtó feletti sa­sokban, a gáncsoskodó ceremónia- mestert, Cesena Balázst festette meg, Minos alakjában, óriási, nagy szamárfülekkel. (A pápának nem volt hozzá bátorsága, hogy a pa- naszttevő ceremoniamester kívánsá­gára, annak eltörlését kérje a kri­tikus természetű mestertől.) A hosszanti oldalfalon a XY. szd. festő titánjainak falképei sorakoz­nak. Boticelli, Perugino (Raffael mestere) Ghirlandaio, Rosselli, Pin- turicchio. A Cepella Sistinat fehér márvány rácsozat osztja ketté s a konklavén résztvevő bíborosok tró­nusainak baldachinját tartó nagy horgok láthatók az oldalfalakon. A pápai bibliotheka könyvei szek­rényekben vannak elzárva, tehát nem láthatók. A marqueteriás asz­talok, elefántcsontfaragványok, ék­kövekkel díszes egyházi ruhák, az ötvösművészet remekei, úgymint kelyhek, templomi edények, reliquia- tartók, majd hatalmas amphorák, kráterek s a magyar katholikusok ajándéka: a Szent Korona szinar any másolata, az iparművészet csodáinak számítanak. Ki tudná megjegyezni a felhal­mozott kincseknek, művészeteknek kimeríthetetlen sokaságát, amivel a Vatikán elbűvöl, ámulatba ejt! Hiszen 2 évezreden keresztül Róma volt a világ központja. A pogány Róma a világi hatalom, vele együtt a pénz, a tudás, a mű­vészetek főhelye volt, melynek meg­dőlte után, pár évszázados bizánci hegemónia után, ismét Róma vitte a világ vezetőszerepét, a pápaság­ban. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents