Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-06 / 130. szám
Aba 16 fillér Í92&ÖUN. 1 ? ^5 *W Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ GRI NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XLV. év/. 130. szám Szerda Eger, 1928, június 6*. „Vagy Krisztus szellemében megujhodik ez a világ, vagy elviszi az ördög az egész Európát a poklok fenekére.“ Huszár Károly és P. Bangha Béla beszédei a miskolci katholikus nagygyűlésen. Az öreg honvéd lehunyta íáradt azempilláit ott a honvédmenház egy»zerű katonái ágyán s vele, Lebó Istvánnal, az utolsó negyven- nyolcas hős is elköltözött az élők sorából. — A trianoni gyásznap évfordulóján kétszeres kegyelettel, hatványozott megindultság- gal mond neki, Nekik búcsút a magyar nemzet: Nekik, a magyar szabadságharc hős katonáinak. Bizonyos, hogy az utolsó negyvennyolcas harcos elköltözése a magyar történelem egy szakaszának végpontját is jelenti. — A nagy idők tanúi, akik beszédes élő emlékeztetőként jelentek meg — igaz már mind ritkábban — közöttünk, a nyolcvan év távolságán keresztül, valamiképen ezt a nemzedéket is összekötötték a negyvennyolcas idők mBgyar lelkének nagyszerű tündöklő felragyogásával, azzal az időszakkal, amelyben a magyar nemzet hősiessége, örök időkre ragyogó betűkkel írta be nevét a világtörténelem lapjaira. Összekötötte azzal a korszakkal, amikor a honalapítás őta talán legmegkapőbban bizonyította be ez a nemzet életre, államalko* tásra, fejlődőire hivatottságát. — Mert ha e hősi küzdelmeket hamarosan követte is a legyőzetés tragédiája, e bukásbői egységes egészként támadt fel újra a nemzet. A negyvennyolcas hősök kiömlő vére szent erőként hatotta át e nemzet minden fiát, a szabadságharc vértanúinak példája, mint egy megrázó mementő élt a magyar lélekben s megteremtette csendesen, hangtalanul, propaganda kulturfölény, jelszógyártások nélkül a magyar feltámadás feltételeit. Ezek az erkölcsi erők a gazdasági kényszerűségen és az abszolutizmus raffinált eszközökkel dolgozd erőszakán is diadalmaskodtak. Ma már bátran megválthatjuk és állapítsuk is meg, hogy a negyvennyolcai idők embereinek szelleme élt ott a világégésben harcoló fiúk, unokák leikeiben, Limanova, Gorlice, a kárpáti harcok, Doberdő tűzpokla a negyvennyolcai vörössipká- ■ok és a többi hős világitő példájának arányaiban megnőtt ismétlése volt. Köszönjük Nektek ti öreg honvédek ! Mikor már reszkető kezetek a fegyvert nem bírta, telketek acélozta meg a magyar szivet és másodszor is megmentettétek ezt a sírba szánt nemzetet! Hősi önfeláldozástok örökké világitő példa, küzdelmeteknek későbbi sikere éltető reménység, emléketek minden idők magyarjától ezerszer áldott legyen! Sky Miskolc, junius 5. A miskolci katholikus hetet vasárnap befejező, impozáns diszgyülésen Huszár Károly v. miniszterelnök, a Munkásbiz- tositő országos elnöke, beszédében többek között ezeket mondotta : — Ha mi a katholikus hitnek erejét nem tudjuk beleömlesz- teni a társadalomba, össze fog omlani a mi hazánk is. Egy világforradalom kellős közepén vagyunk és ne áltassuk magunkat: Vagy Krisztus szellemében megujhodik ez a világ, vagy elviszi az ördög az egész Európát a pokol fenekére. — Ne az ellenségnek sokszor hamis megvilágításában ítéljenek meg bennünket, hanem a katholikus főpásztorok hivatalos nyilatkozatai alapján és akkor látni fogják, hogy a katolikus egyház a feltámadáshoz nélkülözhetetlen fegyvere Magyarországnak. — Ma megfogyatkozott az embereknek az életbátorsága. Valósággal pánik van ezen a téren. Meg van mérgezve a családi élet. A kenyérkereset kiszakítja már a leányt ir, nemcsak az apát és fiút a családból. A gazdasági bajokon segíteni kell. A sokgyermekes családokat támogatni kell. Mert égbekiáltó igazságtalanság az, hogy egy embernek, akinek egy gyermeke sincs, ugyanannyi a fizetése, mint annak, akinek öt gyermeke van. Akik elutasítanak bennünket az árvák és szegények részére apró kéréseinkkel, mert nincs bennük katholikus emberszeretet, százmilliókat adnak egy néger nőnek, aki meztelenül táncol. — A modern tudósok a gyermekek századának nevezik a mi korunkat. Hazudnak! A betlehemi gyermekgyilkosság százada ez! Pedig egy nép, amelynek anyái méheiket átalakítják a jövő nemzedék kriptájává, nem támadhat fel. Ott, ahol üres a bölcső, nem nevelnek sem hősöket, sem szenteket. _ Nyíltan és őszintén mondom: az erkölcsi nyavalyáknak ez a bűnhulláma a magasból s zállott a völgyekbe. Az egyke oka vidéken a vagyon megmentése, városokban a kényelem- szeretet. Nekünk fegyelmet kell teremteni a katholikus családokban. És ti urak, ti úri asszonyok adjatok jő példát a nép leányainak. Nem azt kell csinálni, hogy a tisztességes asszonyok és leányok majmolják a bűn céda leányainak meztelen divatját, hanem a tisztességesek ne tűrjék a bűn leányainak terrorját. A katholikus intelligencia szüntesse meg azt a divatot, amely a testnek különféle felületeit kirakatba teszi. Maradjatok hívek az ősi kathc^us hithez. Az Isten veteményes kertje, az Isten műhelye minden magyar család. Ne engedjétek oda bevinni a mérgezést. — A házasság szentsége a feltámadás alapja. A házasság szentségének folbonthatő polgári ügyletté deklarálása alapjaiban rendítette meg a nemzetet. A mi epáink »holtomiglan, holtodiglan« esküdtek anyáinknak, a mai emberek valósággal »untomiglan, untodiglan« esküsznek. Azután a miskolci katholikus nagygyűlés demonstráló nagy sikeréről szólva, ezeket mondotta Huszár Károly: — Soha nem felejtem el azt a mélyen megindító jelenetet, amikor az érsekfőpásztor az itt megjelent híveinek ünneplő ezreire áldását osztotta. Boldog vagyok, hogy ennek a nagy magyar főpapnak, a mi egyházunk díszének, az öröm könnye csillogott szemében, amikor érezte buzgó hívei ily sokaságának feléje áradó lelkesedését. (Percekig vihar- z'ó éljenzéssel, felállva tapsolva ünnepük e szavaknál dr. Szmre- csányi Lajos egri érieket.) Isten adjon erőt, hogy abban a szellemben, amely hozzá méltó, vezesse még sokáig ősi egyháztartományát. Önök pedig, katho- likus férfiak és katholikus nők, legyenek büszkék a miskolci katholikus napra! Páter Bangha Béla, jézustársasági atya, a magyar katholikus szellemnek ez a büszkesége, lépett Huszár Károly nagyon meleg ovációval fogadott beszéde után a szónoki emelvényre, A sokezer főnyi közönség lelkes tapsokkal és éljenzéssel köszöntötte a nagy szónokot, aki csodálatos szépen zengő magyar nyelvén a magyar Mária- hultusz nemzeti jelentőségéről beszélt filozófiai mélységű és eszményi magasságokba emelő rhetorikai szárnyalással. Előbb dogmatikai alapon bizonyította, hogy nem lehel igazi Krisztushivő az, aki gyűlöli Máriát, majd ethikai alapon fejtegette a Mária- tisztelet csodás hatását. — A Mária-tisztelet — mondotta többek között P. Bangha Béla — az anya tiszteletét is jelenti, ami különösen ma bir nagy nemzeti fontossággal. Nem a csehek, nem a románok a mi legnagyobb és legközelebbi ellenségeink, hanem önmagunk erkölcstelensége, a nemzetfenntartó ifjúság idealizmusának összeomlása, amivel szemben a Mária- tisztelet az, ami az erkölcsösséget, az idealizmust viszi be az emberek, a családok és az ifjúság leikébe. Mária az a csodálatos tükör, amely nem azt mutatja, milyenek vagyunk, hanem azt, hogy milyeneknek kellene lennünk. A legértékesebb kultur- főlényt, a család erkölcsi kultur- fölényét adja nekünk a Mária- tisztelet. Reálpolitika, nemzet- védelem ez. Minél nagyobb lesz a Mária-kultusz, annál több lesz, annál erősebb lesz a magyar. — Semmiben oly szegények nem vagyunk, mint idealizmusban. Mindenki máiban találja a hibát, de önmagán javítani nincs benne idealizmus. Ma. akkor, amikor mindenki leborul a pénz előtt és ott tartunk, hogy a becsületes embereket maholnap már vitrinekben fogják mutogatni ; amikor pénzért minden kapható és minden eladó, még a látszólag becsületes emberek is, akik sokszor a közélet díszes tógájában tetszelegnek; amikor az ember már nem szeret bizonyos körökkel- érintkezni, mert megérzi rajtuk a panamaszagot, akkor becsüljük ezt az idealizmust, az ideális gondolatokat tanító és hirdető Mária-kultuszt. Beszéde végén Halljuk! Halljuk még! kiáltások hangzottak a közönség soraiból P. Bangha felé, mire a szónok kijelentette, hogy ha hallani kívánják, minden héten, sőt minden nap is
