Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-05 / 129. szám

/ Előfizetési di] postai szállítás­sal: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra« Telefonszám: 11, ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UBBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. évf. 129. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. június 5. TRIANON 1920. június 4. A legkomorabb gyász feketéje körítse a magyar nemzet meg- gyeláztatásának ezt a szomorú évfordulóját. Gyászkerete* lapjai közé tartoztak a magyar törté­nelem ezer éves könyvében Mo­háé», Nagymajtény, Világos ir, de a nemzeti géniusz s a ma­gyarság élniakfliásj a végzet kerekének fordulásakor, haza­szeretetének és áldozatkész el­szántságának nagyszerű össze­fogásával a piro* vér életét, a fehér beciület tisztaságát a a zöld remény erejét tudta mindig nemzeti izinönk leplével azoknak gyászos feketecégére ráborítani. A trianoni gyász azonban sok­kal közelebb van hozzánk idő­ben i», rettenetesen érzeti hatá­saiban is, semhogy ez időnek mindent elazürkíiö múlása vagy a magyar sora bárminő jobbra* fordulása egy árnyalattal eny­hítette volna komorságát. Gya­lázata is sokkal mélyebben vág a húsunkba, mert míg a mohá­csi, majtényi, világosi gyászme- zökön egy céljait nyíltan be­valló, becsületes harci eszközök­kel küzdő ellenség túlereje kény­szerítőit térdre bennünket, addig a trianoni kastély zöld asztalán lesben&llők, politikai brávők és hazaárulók nyerték el alattomo­san megdolgozott jutalmukat az Isten által egységesnek terem­tett, a Szent Korona fénye által egységesen összetartott s a ma­gyar faj államalkotó tehetsége s bátorsága révén karddal, eké­vel, joggal és kultúrával ezer éven át egységesen fenntartott corpus Hungáriáé széímarcan- golásával. Akadnak ugyan hangok elég bőven, melyek azt állítják, hogy már nem is olyan fekete a tria­noni gyászkeret, mint ahogy ere­detileg festették, mert hiszen már pirkadóban van a magyar igaz­ság hajnala Rothermere tolla nyomán s már itt is, ott is, mond­hatni szerteszórva az egész vi­lágon, nyiladoznak a szemek s másképp látják ügyünket, mint nyolc évvel ezelőtt. Sajnos, ez az optimizmus ma­gában véve még nem tudja eny­híteni a trianoni gyásznap fe­keteségét. Sőt miután a remény­kedő optimizmussal szemben a rideg élet valósága teljes őszin­teségre kötelez, ki kell monda­nunk, bogy ez a látszat szerint Ítélő, konkrét és objektiv alappal nem biró optimizmus ezidősze- rint egyenesen károc az ön­tudatos belső nemzeti munka intenzitására, mert csak annál inkább megerősít bennünket ab­ban a nagy nemzeti hibánkban, hogy sorsunk jobbraforduiását ismét ne a magunk erejétől, ha­nem, miként a múltban a pápától, a németrómai császártól, a török­től, a lengyeltől, amerről éppen az erő s hatalom szele fújt, most a Rothermere akciótól várjuk; egyikünk jobbfelé, másikunk bal­felé orientálódik, az egyiknek az angol, a másiknak az olasz, a harmadiknak a német a ba­rátja. De annál kevesebben ori­entálódnak a csonkaországban megmaradt magyar nemzeti ér­tékek tőbbtermeléae felé, mely pedig legerősebb bázisa lehetne a külföldi propagandának is s a legnagyobb nyosaatéka a tria­noni bekediktátum eltörlésére irányuló követeléseinknek. Az pedig, hogy a magyarnak első­sorban a magyar legyen a ba­rátja s minden magyarok leg­alább a haltjorsban forrjanak össze testvéri együttérzésbe, a gyászkeretes szörnyű nap nyolca­dik évfordulóján is az ábrándok világába tartozik. Ez a megállapítás azonban ne jelentse most már azt, hogy a magyar igazság külső propagan­dáját, külföldi barátok ás össze­köttetések keresését haszontalan • fölösleges dolognak tekintsük. Sőt! minden idegszálunkkal rajta kell lennünk, hogy ez egész vi­lág visszhangozzék kérő, köve­telő szavunktól s ellensúlyozzuk koncukat féltő rablő szomszéda­ink eddig oly eredményes akna­munkáját. Azonban éppen azért, mert eredményes külső propa­gandamunkát csak akkor tudunk végezni, ha bent az országban meg - megtisztulunk, megerősö­dünk, a trianoni gyalázat eltün­tetésére irányuló nagy küzde­lemben a súlypontot a belső újjászületésre kell helyeznünk. Nekünk nem a szánalmas kül­sejű testi és lelki fekélyekkel tele koldus ruhájában kell körül­vánszorognunk a világpolitika színpadán, aki boldognak érezze magát, ha egy-egy jó szót, re­víziós ígéretet vetnek oda ala­mizsna gyanánt szánalomból a hatalmasok, — nekünk, ha fél­karral, ha féllábbal, ha félszem­mel, ha négy sebből vérezve is, de a felemelt fejű, kardja csonka vasát soha kezéből ki nem en­gedő mocsoktalan fegyverzetű antik tragikus hős alakjában kell megjelennünk mindig és mindenütt s arra kell rámutat­nunk, hogy itt szörnyű erőszakot követtek el az európai kultúrán, az emberiség erkölcsi eszme­világán, Középeurőpa gazdasági rendjén. A világpolitikában nem az érzelmek, hanem az érdekek szava dönt. Kultúrájában erős vonalú, gazdasági életében be­csületesen megalapozott, szociális feladatainak tisztességgel meg­felelő, politikailag nyugodt at- moszférájú Magyarország sok­kal inkább és előbb lesz kijege- cesedési pontja a nagyhatalma­kat érdeklő középeurópai politi­kának minden csonkasága da­cára, mint bizonytalan célok tétovázó, lázáimoktől gyötört nemzete. S az eddigi konszoli­dációs eredményeket, a külföldi rokonszenv egyre jobban meg­nyilvánuló jeleit s a gazdasági érdeklődés eddigi megnyilatko­zásait i* nagyrészt annak kö­szönhetjük, hogy nem siránkoz­tunk tehetetlenül, hanem erős hittel dolgoztunk a szebb jövő érdekében. Sysyphusi munka, szinte gol­gotajárás ez a magyar út. Azért állunk meg évről-évre a gyász­keretes mérföldköveknél minden június 4-én, hogy emlékezzünk s a megtett út eredményén erősöd­jünk, ha tényleg előrehaladtunk s dacos akarattal biztassuk ma­gunkat, ha oly hallatlan csekély / a megtett lépések száma a feltflj - / j madás orszdgútján. K Hit és munka mentheti meg ' ismét a hazát. Hit az isteni igazságszolgáltatásban s a ma­gyar nemzet rendeltetésében, ke­mény és megfeszített munka a magyar nemzet rendeltetésszerű céljaiért, hogy az isteni igazság­szolgáltatás jobbraforduiását ki­érdemeljük. Csakis ekkor fog a trianoni gyász múlttá fakulni ! Dr. Urbán Gusztáv. Vasárnap hajnalban dér és fagy pusztított Magyarországon Budapest, junius 4. Vasárnap az ország egyes ré­szein erősen pusztított a dér. Egyes helyeken, miut Sopronban, fagyott i*. Különösen a burgo­nya, dohány és általában a ta­vaszi vetemények szenvedtek •okát. A hideg időjárás miatt az idén jóval eltolódik az aratás ideje és későbben fog megérni a tengeri in. Trianon védelmének kérdésével foglalkozik a legközelebbi kisantánt-konferencia Bukarestből jelentik: Az Ade- vérül a külügyminisztériumhoz közelálló körökből arról értesül, hogy a kisántánt konferenciájá­nak elhalasztásáról terjesztett hírek minden alapot nélkülöz­nek. A konferencia programját már véglegesen megállapították. A programon szereplő három főkérdés a következő: 1. A trianoni békeszerződés revíziója érdekében folyó pro­paganda é* azok az ellenintéz­kedések, amelyeket a kisántánt államok szándékoznak fogana­tosítani. 2. A háboruellenes paktum- tervezet. 3. Az olasz—jugoszláv viszony kérdése. A külügyminisztériumban egye­lőre még nem erősítik meg a lapnak azt a tegnapi értesülését, hogy Titulescu a népszövetségi tanács genfi ülésszakáról jövet Belgrádban is megszakítja útját, hogy tárgyalásokat folytasson Marinkovics szerb külügymi­niszterrel. Az olaszellenes tüntetések miatt kiélesedett a politikai helyzet Jugoszláviában. Belgrad, junius 4. A begrádi tüntetések vére» elnyomása erő­sen kiélezte az egész politikai helyzetet, mert a paraiztdemok- rata koalíció ez alkalommal új­ból heves támadásokat kezdett a kormány ellen. A Radios Pri- vlcsevici vezetése alatt álló pa­rasztdemokrata koalíció elhatá­rozta, hogy az események mi­att vádat emel Korosec belügy­miniszter ellen. Ezenkívül a Rjecs és a Novoszti ellenzéki lapok be­tiltása miatt, ami ma megismét­lődött, sürgős indítványt nyújtott be. amelyben a belügyminisztert felszólítják, hogy a képviselőház­nak adjon felvilágosítást arról, hogy a rendőrség miért tiltotta be ezt a két lapot.

Next

/
Thumbnails
Contents