Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-05 / 129. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. június 5, Húszezer katholikus magyar hitvallása volt a vasárnapi miskolci katholikus nagygyűlés Dr. Szmrecsángi Lajos egri érsek a pápa áldását hozta a katholikus nap kezdeményezőire és résztvevőire Az érsekfőpásztor a társadalmi kérdések rendezéséről és a béke megóvásáról szólt megnyitó beszédében. — Czettler Jenő a képviselőház alelnöke a katholikus szocializmusról. Miskolc, junius 3. A miskolcon rendezett katholikus hét befejezése, a vasárnapi katholikus nagygyűlés, roppant széles kereteivel, valamint magyar katholikus világ büszkeségeinek ott elhangzott nagyjelentőségű nyilatkozataival nem egy város, nem is egy vármegye helyi katholikus társadalmának ünnepe, hanem a magyar katholikus társadalom miskolci ünnepe volt. Pénteken éc szombaton a bérmálás szentségét osztotta Szmre- csányi Lajos egri érsek és Kris- ton Endre püspök. Mintegy ötezer főnyi hívő sereg vette fel e két napon a bérmálás szentségét. A magyarnak maradt Felvidék lázas forgalmú empöriuma szépséges ünnepi díszbe öltözött vasárnap. Az utcákon nemzeti ezinü zászlók százait lengette a júniusi szél s a rohamos fejlődésű nagyvárosnak minden pontján hatalmas falragaszok hirdették a katholikus hét nagyszabású, befejező ünnepét. A magyar nemzet és a katholikus egyház színeivel díszített autók és fogatok már a reggeli óráktól kezdve folytonos robogással szállították a katholikus társadalom színe-javát a nagygyűlés színhelyére, a népkerti sporttelepre. A közönség nagyrésze, a testületek, a környékről, vagy a távolabbi vidékekről érkező áj- tatos bívek pedig szakadatlan menetben vonultak ide. A gyönyörűen berendezett sporttelep közepén Nagymagyarország címerével ékesített díszsátorban volt felállítva a tábori oltár. Díszruhát rendőrök, cserkész- fiúk, az Emericana zöld sapkáit viselő főiskolások és a kartza- lagos rendezők helyezték el a közönséget a díszsátorban, a díszsátor előtti tőreD, vagy a tribünökön. Csodálatos volt a mintegy húszezer főre tehető közönség példás^fegyelmezettsége és a rendezőknek nyugodt, tervszerű, mindenkinek az igényét kielégítő munkája az elhelyezésnél. A díszsátorban felállított tábori oltárnál délelőtt 10 órakor Szmrecsányi Lajos egri érsek csendes misét mondott. A fő pásztornak a szentmisénél Török Kálmán prépostkanonok, Kron berber József apátkanonok, vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő, Rétay Kál mán apát, esperes, Meyer Béla tb. kanonok és Frindt Jenő érseki titkár segédkeztek. A szentmise alatt az alsőmiskolci dalárda több egyházi énekszámmal emelte az ájtatos kangulatot. Az érseki ciendesmise után a magyar Himnusz,, eléneklésével kezdődött meg a katolikus diszgyQlés. A megjelent előkelőségek és vendégek nagy számát nehéz lenne e tudósítás szűk kereteiben felsorolni. Tábornokok, katonatisztek, felsőházi tagok, országgyűlési képviselők, főiskolai tanárok, a megmaradt Felvidék katolikus társadalmának kiválóságai, mind ott voltak a nagygyűlésen. A díszsátor elején felállított szónoki emelvényen a közönség éljenrivalgásátől kisérve jelent meg dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek és percekig tartő éljenzés csillapultával, megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta : — Mély meghatottság és hála árad ki lelkemből az ég felé, ha végig tekintek a hithűség által összegyűlt lelkes keresztény testvérek sűrű sorain. Ezzel a hálaérzettel egyesül az én hő reménységem, hogy azok a célok, amelyeket az egyházközségek vezetői a mai katholikus nap elé tűztek, Isten kegyelméből meg fognak valősűlni. — Miskolc városa az én egyházmegyémnek legnagyobb városa. Az ö kereskedelmi és ipari előrehaladása mellett kényszerült elviselni, hogy itt is erős hatalommal éljenek azok a lázas kérdések, melyek a világbékét veszélyeztetik. — Itt fejlett, izmosodott a katolikus benső hitélet. Ki veheti azt zokon, ha erre támaszkodva annak adok kifejezést, hogy itt a társadalmat veszélyeztető nehéz, súlyos kérdések is talán szerencsésen fognak megoldatni. — Az általános bomlás köze pett egyedül a katolikus egyház őrizte meg az egységet. Ma a rend, a fegyelem, a tekintélytisztelet a katolikus egyházban erős és megingathatatlan. Mi pedig, akik az egyház kebelében élünk, tapasztaljuk, hogy a katolikus egyház a kebelében bírja azokat az elemeket, amelyek a klbékítésre a legalkalmasabbak. — Kötelességünk, hogy itt a gazdagon felbugyogó forrásokból orvosoljuk a társadalom nagy bajait. Mindezeknek a nagy társadalmi kérdéseknek a rendezése, a békének megszerzése, a legbiztosabban azáltal történhetik meg, ha az élet a keresztény elvek alapján Indul meg és ha a keresztény elvek szabályozzák a társadalom életét. — Hiába mondják, akik állandóan elégedetlenkednek, hogy: nekik jog kell. Ők állandóan tévedésben vannak. A rideg jog még békét nem hozott létre sohasem. A joghoz párosulnia kell a szeretetnek, a keresztény felebaráti szeretetnek! — Mi mindenkinek a közeledését örömmel fogadjuk. A felénk nyújtott kezet örömmel megszorítjuk, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mi sajátos katholikus gondolataink, elveink semmiféle homályt el nem tűrnek. — Nekünk mindenkor ragaszkodnunk kell a katholikus gondolathoz, a katholikus egyház elveihez. Ez a keresztény egység titka. — Ezt az egységet volt alkalmam bámulni az örök városban és örömmel gőzölhetem, hogy a Szent Atya. (Éljenzés) aki előtt Észak és Dél, Kelet és Nyugat, mindenki egyformán borúi le, a Szent Atya, aki előtt említést tettem, bogy én Miskolcon katolikus napot tartok, mindazokra, akik annak kezdeményezői s akik azon réeztvettek és annak sikerére, atyai áldását küldi. Ezt van szerencsém átadni és ezzel a gyűlést megnyitom. Sokáig mély meghatottsággal és lelkesedéssel éljenezte a mintegy húszezer főnyi közönség az ősz főpásztort, akinek fennkölt szavait megafonok továbbították a széles tér távolabbi részeire. Általában a katolikus nap minden mozzanatában szinte leirha- tatlanul megható volt az a hódolattal teljes szeretet, amellyel hívei az érsekfőpásztort körülvették és elhalmozták. Hodobay Sándor Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere lépett ezután a szónoki emelvényre. Hittől átitatott tüzes szavakkal méltatta a katolikus nap jelentőségét, hivatását és Miskolc város közönsége nevében leikének egész melegével köszöntötte a nagygyűlést. Andrássy Kálmán Máv. üzletigazgató, a miskolci kath. hitközség főgondnoka volt a következő szónok. A szakosztályok gyűléseinek határozatait ajánlotta a nagygyűlésnek elfogadására. A határozatok a következők : 1. A katolikus cialádok gyermekeit segitiék a papi hivatásra. 2. Indítson mozgalmat az elnöki bizottság a vasárnapok teljes megszentelése érdekében. 3. A katolikus közéletben a lelkiegység kialakítása lelki gyakorlatok által. 4. A vallásos és hitbuzgalmi egyesületek védelme. 5. Szociális téren a sokgyermekes szegény cialádok segítése. Munkások ügyeinek felkarolása, a gyengék védelme stb. 6. Katholikus otthonok létesítő**». 7. A magyar katholikus tanulóifjúságnak támogatása. Andrássy Kálmán indítványára üdvözlő sürgönyöket küldött a nagygyűlés a pápának, Horthy Mialós kormányzónak és Serédy Jusztinján bíboros hercegprímásnak. Czettler Jenő dr. a képviselőház alelnöke, egyetemi tanár többek között ezeket mondotta: — Miskolc az ország egyik legfontosabb gazdasági tényezője. Itt a különféle társadalmi osztályok érintkezési pontján különösen élesek a szociális kérdések. — Mi batholihusok nemcsak »ködös fantáziával« követeljük a döntő szót ebben az országban. hanem kétezer esztendős múltúnkra való hivatkozással. Mi nemcsak a zöld asztalnál, nemcsak a vaskos kötetek mellett alkottunk a szociális béke érdekében, hanem minden ami Európában kultúra, az a mi művünk. — Az a szociális béke, az a gazdasági és társadalmi rend, amelyet felállított a katholiciz- mu«, maradandóbb lesz, mint bármi más új elmélet. Mi is hivatkozhatunk vérre és az áldozatok billióira, de nem mi pusztítottuk el azokat, hanem mi adtuk; Krisztus keresztrefe- sziiésótöl a mexikói vértanúkig mi adtuk az áldozatokat! Mások, akik a világrendjét megváltoztatni akarták, nem a magük életét áldozták, hanem a másokét, mint Oroszországban ! — Mi semmi más vallásfelekezet igazhitű hívei ellen nem élünk panasszal. De mi katolikusok istenfélelemben, hazaszeretetben, hazafias áldozatkészségben elit csapatai, rohamcsapatai legyünk hazánknak. Fegyvergyakorlat, seregszemle ez a katolikus nap. — Ezer esztendővel ezelőtt katolikus király alapította ezt az országot. Nekünk katolikusoknak kell felemelnünk ennek az országnak a lobogóját, amely törvényes jog szerint ma is Nagy-Magyarország lobogója I (A miskolci katolikus nagygyűlés további lefolyásáról lapunk legközelebbi számában adunk tudósítást.) Az aradiak és aradmegyeiek szövetsége, valamint az aradi Öreg Diákok második találkozóját rendező bizottság elhatározta, hogy az összetartozandóság és a meleg baráti érzés ápolása érdekében f. évi junius hó 8-án d. u. 6 órai kezdettel a Budai Lövöldében (villamos megálló Széna-tér autóbusz megálló Marcibányi-tér) majális- szerű összejövetelt rendez, amelyre az aradiakat és az aradvidékieket ezúton is tisztelettel meghívja.
