Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-22 / 118. szám

Aba 16 192? Mfrj 3 ^ +hjL\ Előfizetési di) postai szállítás­sal: egy hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ EGRI KÉPŰI Szerkesztőség és kiadóhivatal) Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DBBÁN OUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V évf. 118. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. május 22. Judás bolyong. Éppen azokban a napokban, amikor az ország egy szép ün­neplés lázában ég és honourable Harmsworth képviselőben, Lord Rothermere fiában a megcsúfolt nemzet boldogabb, jövőjének hír­nökét szeretettel veszi körül és mutogatja neki a világtörténe­lemben eddig ismert legaljasabb meggyaláztatásnak vérző sebeit — jön a hír, hogy Károlyi Mi­hály, a tíz év előtti országve- szejtő őszirózsás forradalom far- kastorkú grófja, akinek a fekete leikéről soha senki és semmi le nem moshatja a fentebb említett legnagyobb világtörténelmi gya­lázatot: a magyar területek há­romnegyed részének elrablását, Calles elnök látogatására Mexi­kóba utazik. És éppen azon a napon, ami­kor a nemzet hálás kegyelete országszerte rőjja le a hála adó ját a világháborúban elesett hősi halottai emlékének, akiknek síri álma azért oly nehéz, mertköny- nyelmü gazemberek aknamun­kája lemosta a világháború ered­ményei mérlegének serpenyőjé­ről kion'.ott drága vérüket — olvashatja mindenki az újságok hasábjain, hogy a hazaárulók legcimeresebbje az újkor egyik legszerencsétlenebb államában, a bolsevista radikálizmus fojtó karjaiban fetrengő Mexikóban akarja a szabadkőművesség és a nemzetközi radikálizmus gya­korlati eredményeit tanulmá­nyozni. Judás bolyong. Judásnak nem elég Bécsben, Berlinben, Páriá­ban támogatni a hazaárulással üzletszerűen foglalkozó söpre­dék «emigráns» társaság műkö­dését, Judásnak még a vendég­jogot adó szabad Amerika tág tere is szűk ahhoz, hogy az amerikai magyarok körében vég­zett bolsevista propagandával ártson levőit hazájának. Judás nem tud seholsem megnyugodni s nem leli helyét e kerek világon. Ahogy mi ismerjük azonban ennek a modern Judásnak fék­telen gyűlöletét minden iránt, ami szép, nemes és jő eszme van Isten kéklő ege alatt, Mexikóban egyelőre meg fogja találni azt a légkört, mely után egyensúlyát vesztett beteg lelke annyira áhí­tozik. A szabadkőműves, bolse­vista Calles elnök itt már be­rendezte azt a földi paradicsomot, ami után a világ radikálisai, az ideálok Judásai sóvárognak. — Hogy ebben a földi paradicsom­ban patakokban folyik a vér, könyekből tengeráradás van, Istenükhöz és vallásukhoz ra­gaszkodó papok, hivők ezreire a mártírhalál leselkedik, évszáza­dok kultúráját a modern gőg Rapaich tábornok: „Elesett hőseink önfeláldozása örökké lobogó fáklya lesz előttünk és megvilágítja az utat, amely Magyarország feltámadásához vezet.“ Egerben tízezer főnyi közönség áldozott vasárnap a hősök emlékének. Eger, május 20. A hősök napját impozáns kül­sőségek között, megható kegye­lettel ünnepelte meg Eger vá­ros közönsége. Az egri házak már vasárnap reggel fellobo- gőzva köszöntötték az emlék­ünnep szép napját. Délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban Ridárcsik Imre pápai prelátus, prépost-kanonok ünnepi szent­misét celebrált. A szentmisén hivatalosan jelentek meg Eger város társadalmának katonai és polgári előkelőségei, a társadal­mi egyesületek és testületek pedig zászlók alatt vonultak a szent misére. Délelőtt 10 órakor végelátha­tatlan menetben indult ki Eger ünneplő közönsége a Hősök Te­metőjébe. Pompás látványt nyúj­tott a cserkész csapatos felvo­nulása parancsnokaik vezetésé­vel, — diák zenekarok játéka mellett. A középiskolák zászlóik alatt igazgatóik és tanáraik ve­zetésével, az egri levente-csapa­tok oktatóik és parancsnokaik vezetése alatt hosszú oszlopok­ban vonultak ki. Az egyesüle­tek, olvasókörök, testületek ugyancsak zászlók alatt, ünnepi díszben vettek részt a hatalmas menetben. A Hősök Temetőjébe a kivonulás több mint egy óráig tartott és sokan tízezer főre be­csülték a felvonulásban résztvett tömeget. A szépen gondozott Hősök Temetőjében a rendezőség ülő­helyeket biztosított az előkelő­ségek részére, akiknek soraiban ott láttuk többek között: Dutkay Pál pápai prelátus, apátkanonok, érseki helynököt, Hedry Lőrinc dr. főispánt, Rapaich Richárd tábornokot, Kriston Endre segéd­püspököt, Okolicsányi Imre al­ispánt, Trak Géza polgármestert, Gálbory József kir. törvényszéki elnököt, dr. Kürti Menyhért tan­kerületi kir. c. főigazgatót, Ma- gyary Pál miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatőt, Koczián Gyula kir, ügyészségi elnököt, dr. Hor­váth Gyula rendőrtanácioit, az egri rendőrkapitányságvezetőjét. Remek látványt nyújtott az egri honvédség és csendőrség tiszti­karának díszruháé csoportja, nem különben az egri jogakadé­mia zöldsapkás ifjúsága. A Hősök Temetőjében a díszruháé rend­őrök és a cserkészek serény­kedtek az óriási számú közönség elhelyezésében, ami példásan si­került is. Tizenegy óra után kezdődött meg az ünnepély. Az egyesített egri dalkörök, az Egri Koszorús Dalkör és az Egri Polgári Dalkör, Huszthy Zoltán karnagy vezény­letével elénekelték a Magyar Hiszekegyet. Ezután László Vinca dr. ciszterci gimnáziumi tanár a Bzőnoki emelvényre lépett és el­mondotta mélyen megindító meg­szívlelendő, hazafias gondolatok­ban gazdag, remekbe készült ünnepi beszédét, amelyet lapunk mai számának tárcarovatában teljes terjedelmében közlünk. Az Egri Dalkör Lányi Ernő: A hősök sírja c. gyönyörű al­kalmi dalát adta elő nagyszerű betanulásban Huszthy karnagy vezetésével. Kovács Kálmán és Kovács Mihály hadiárva elemi iskolai tanulók egy-egy irredenta vers elszavalásával fakasztották az emlékezés hazafi könnyeit a hallgatóság szemeiből. Ezután a hősök sirjának megkoszorú­zása következett. Rapaich Richárd tábornok az egri helyőrség koszorúját a kö­vetkező szavakkal helyezte a hősök sírjára: — Soha el nem múló kegye lettel és meg nem szűnő hálává helyezem ide az egri helyőrsé koszorúját azon szent meggyő­ződésben, hogy ele8etteink önfeláldozása örökké lobogó fáklya lesz előttünk és megvilágítja az Utat, amely Ma­gyarország feltámadásához vezet. A tábornok szavai mély ha­tást váltottak ki az ünneplő kö­zönség leikéből. Ezután Okoli­csányi Imre alispán, Heves vár­megye közönsége nevében, Trak Géza polgármester pedig Eger város közönsége nevében helye­zett koszorút a hősök sírjára. A Vitézi Szék, majd a Mária ut­cai Olvasókör koszoruzták meg ezután a hősök sírját. A Mária utcai Földműves Olvasókör ko­szorúját malomutcai Nagy János fia, Nagy Sándor helyezte el magyar hittől lobogó hazafias szavak kíséretében. Majd a katonazenekar fúvós hangszereiből felzűgott a magyar Himnusz, amelynek mély áhítata után példás rendben hazavonult a sokezer főnyi ünneplő tömeg. — A szlovenszkól városok és községek szövetsége Nyitrán tar­totta meg ezévi közgyűlését, amelyen többek között elhatá­rozták, hogy feliratban megkérik a kormányt arra, hogy a köz­munkaügyi minisztériumban lé­tesítsenek egy önálló osztályt, amely kizárólag a szlovenszkói városok ügyeivel foglalkoznék. Továbbá azt is kérik, hogy a szlovenszkői városok megnyir­bált hatáskörét a kor követel­ményeinek megfelelően bővít­sék ki. — Spanyolországból 3 repülő­gépen indulnak a zarándokok Jeruzsálembe. Első eset, hogy ájtatosság céljából keljenek útra repülőgépen a zarándokok. rombolta le, az erkölcs fékjét összetörte a felszabadított bűn, ezen megütközni és sopánkodni csak a világ rohanásától elma­radt buta jámborság, holmi er­kölcsi örök eszményekhez valő görcsös ragaszkodás képes. A magyar judások Judása most buzgón tanulmányozhatja Mexi­kóban azt az államképet, amelyet megteremtett volna Magyaror­szágon tíz évvel ezelőtt, ha tar­tósan kezébe kaparinthatta volna az áhított hatalmat. Judás bolyong. Mexikó után még csak Moszkva, a vörös po­kol következhetik judási tanul­mányúján. Ott már kiirtották a burzsujokat, leöldösték a vallás, a haza, a család fogalmait szent­nek tartó embereket, a oseka börtöneiben, a műhelyek poklai­ban már csak jól táplált, felsza­badított proletárok rajonganak a marxi eszmékért. Itt fogja minden bizonnyal a legjobban érezni magát a kezdődő őrültség étheri magaslataiban már tíz év óta tobzódó magyar főjudás. Mert az emigráció szenyes európai állomásain b az amerikai propagandaűton keresztül az út logikusan csak Mexikóba a az orosz pokolba vezethet. Ezután már csak a végállomás követ­kezik, minden judásoknak közös sorsa: az őrület, a cél nélkül bolyongó beteg lélek teljes ösz- szeroppanása. Dr. Urbán Gusztáv.-4* é 4

Next

/
Thumbnails
Contents