Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-04 / 104. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG t 1928, májúi 4. Kun Béla nem három hete, hanem már féléve tartózkodott Bécsben Hiányzót, a vitézek főkapitányát. Vitéz Zalán tábornok, ki vitézeinek gondol atyja éi vezetője, nagy szeretettel hallgatta meg ez alkalommal vité zeinek ügyei-bajos dolgát. Nap- ről-napra szaporodik azon vitézek száma, akiknek vitéz Zalán tábornok fáradságot nem ismerő .^utánjárással állott segitiégére. Az értekezleteket járáionként tartják a vitézek és a ezékkapi- tány mindegyiken személyesen megjelenik. »«a&aa-sssasísfsfsfjtsaisass Három évre hosszabbítják meg a törvényszékeknél a polgári egyesbiráskodást. Pestby Pál igazságügymioisz- ter a képviselőház tegnapi ülésén törvényjavaslatot nyújtott be a polgári ügyekben a törvényszéki egyes bíráskodás hatályának meghosszabbításáról. A javaslat további három évre meghosszabbítja polgári ügyekben az egyesbiráskodást, de csak a törvényszékeknél, mig a járásbíróságoknál az 1925. évi 18. te. hatályának megszűnte után helyre áll a régi állapot, A törvény felhatalmazza az igaz- «ágügyminhztert, hogy a törvényszékeknél a bárom év letelte előtt is rendelettel visszaállíthassa a polgári perrendtartás rendelkezését, amely szerint a törvényszék első fokon tanácsban határoz. Az indokolás rámutat arra, hogy az egyesbiráskodást azért kell meghosz- szabbitani, mert a bíróságoknál még mindig nagy a munkatorlódás, a bírói létszámot pádig pénzügyi okokból nem lehet emelni. A javaslatot csütörtökön délbsn tárgyalta az igazságügyi bizottság. r—11 1 1 ——ggass .—* Varrógép javításokat szakszerűen, gyorsan és olcsón eszközöl a Singer varrógép részvénytársaság. Budapest, május 3. A budapesti rendőrség az elmúlt éjjel házkutatásokat tartott a fővárosban Kun Béla elfogott cinkosainak lakásán. A megtalált iratok között kész tervezeStockholm, május 3. Nobile tábornok észak sarki expedíciója az »Italia* kormányozható léghajón ma hajnal óta ismét útban van az Északi sark felé. Az »Italia« 11 órakor Eger, május 3. Harmincöt évvel ezelőtt, 1893- ban, a szilágymegyei, ma oláh megszállás alatt lévő Magyarpatak községben, Moravcsik István 21 éves napszámost feleségül vette Labaj Anna 18 éves magyarpataki leányt. A fiatalok pár hónapig boldogan éltek. A férj nappal az erdőbe járt fát vágni ős rendszerint csak este tért haza ; a feleség pedig úgy érezte, hogy ninci nagyobb boldogság a földön. mint a Pistát várni, a Pistát látni... Egy alkalommal a megszokott időpontnál későbben érkezett tei vannak a Magyarország ellen irányuló kommunista akciónak. Ezekből az iratokból az tűnik ki, hogy Kun Béla nem három hete, hanem közel féléve tartózkodik Bécsben. érte el Stockholmot. A váró* fölött öt svéd repülőgép kísérte. A léghajó alacsonyan szállott és a város lakossága minden részét jól láthatta az »Itáliának«. haza Moravcsik István; a kapuban megállt, mert férfihang szűrődött ki az utcai szobából. Közelebb ment és megdöbbenve állapította meg, hogy az ase- szony nem egyedül van . . . Fejszéjét egypárizor megforgatta a levegőben ős arra gondolt, hogy mind a kettővel végez; de ekkor hirtelen elvonult képzelete előtt a csendőr ... a börtön . .. a siralomház ... az akasztőfa . . . és elhatározta, hogy inkább világgá megy. 1894. szeptemberében indult útnak. Hosszú évekig járt faluről-falura, mindig a két keze munkájából tartva fenn magát; feleségéről hírt sohasem hallott, igaz, hogy nem is érdeklődött felőle. Tizenhét évi bolyongás után, 1911 ban Gyöngyösre érkezett Moravcsik, ahol Szalai Róza hajadon iránt szerelemre lobbant a fáradt ember és megkérte a leány kezét. A házassági törvényt nem igen ismerő Moravcsik ab- ban a meggyőződésben, hogy volt felesége taláa már régen halott, mint »nőtlea ember« házasságot kötött Szalai Rózával, 1917-ben. Labaj Anna azonban nem halt meg, sőt 1928.-ban azt is megtudd, hogy volt férje, anélkül, hogy tőle törvényesen elvált volna, újabb házasságot kötött. E'Hiatt faljelentést tett ellene. Az egri kir. ügyészség Morav- ciik István és Szalai Róza ellen kettős házasság bűntette miatt vádat emelt. Az egri kir. törvényszék előtt mindketten jóhiszeműségüket hangoztatták ; a bíróság a cselekményt vétséggé minősítve, 14—14 napi fogházra ítélte a vádlottakat. A kir. ügyész súlyosbításért feleb- bezett. as ans «Bssesa awsa sm sasaas ra Trianon halottja. Budapest, május 3 Kolozsnay Bereezky Tibor fiatal tisztviselő pesti lakásán szíven lőtte magát. Atyja Erdélyben meghalt, de nem mehetett haza a temetésre, mert a románok nem adták meg a beutazási engedélyt. Ezért oltotta ki életét a fiatal tisztviselő. Az Egri Önkéntes Tűzoltó Egyssület védszentjének : szent Flóriánnak a tiszteletére május 6.-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, ünnepi szentmisén vesz részt a ciszterciek templomában. — Utána térzene lesz a Tűzoltó-téren Az „Italia“ léghajó Stockholmon át az Északi Sark felé halad A 34 évvel ezelőtt elhagyott feleség feljelentésére kettős házasság büntette miatt elitéltek egy gyöngyösi napszámost és annak második feleségét Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) irta: Heresy Gusztávné. X. Siciliában. Április 8. Kelet felől fényben úszik a Tirrheni tenger. Mintha a víztükör alól bújna elő a nap s a szürkés-lila vizet először enyhe ró- szinü, majd arany-ragyogásu csikókkal ékesíti. A hajó puhán siklik a tenger csillogó bársonyán, az ünnepélyes csendben alig hallatsza- | nak a halkan csobbanó habok. Kö- | rös-körül nem látni mást, csak eget és vizet. Délfelől a ködös homályból lassan-lassan kezd kibontakozni a palermói öböl kiszökkenő hegy foka: a Monte Pellegrino. Mire hajónk a Molo Santa Lucian kikötött, már teljes pompájában virult a siciliai reggel. Megérkeztünk a történeti mult, a műkincsek gazdag földjére : Siciliába ! A történelem és a mondák ezrei dicsőítik e sziget múltját. Oh milyen jó, hogy egy kis előtanulmányozást végeztem, kellőképen élvezhetem, méltányolhatom majd azt a sok szépet, művészit, amivel találkozni fogok. Kedvező fekvése és termékenysége miatt Kr. e. a 8 ik században a görögök kemény küzdelmet vívtak érte az ottlakó föníciaiakkal. A régi görög Trinakria földjén klasszikus talajon járunk. Lépten- nyomon a régi görög dicsőség emlékeivel találkozunk, melyek nemes művészetükkel jóval megelőzték a későbbi római kultúrát. Találunk itt ősrégi templommaradványokat, melyeknél nagyszerűbbet még Hel- lasban sem állítottak. A görögöket viszont a kartha- góiak veszélyeztették ef&sen, elfoglalván a sziget nyugati felét. Ezeknek az egyenetlenkedéseknek a rómaiak vetettek véget, ettől kezdve elmondhatjuk, hogy Sicilia lett a római birodalom éléstára, de görög j műveltségű lakosai csak a császárság, vagyis Kr. u. időkben kezdtek behódolni a római szellemnek. A római birodalom kettészakadása után a bizánci császársághoz tartozott, viszont a 9-ik században már a saracének (arabok) urai a szigetnek. A fényes görög kultúrát tehát az J arab művészet váltotta fel, mely- j nek erőteljes kibontakozása a ha- | talmas normán uralom alatt érte j el virágkorát. De ez sem tartott | sokáig. Az arab művészet csillaga : hamarosan bunyóban volt. Sicilia áldott földjét átokként sújtotta, hogy egy nép uralma sem tartott sokáig. Egymásután következtek a ínémetek, a spanyolok, a franciák. Minden uralom hagyott hátra értékes nyomokat, éppen ebben rejlik a sziget igazi érdekessége. Siciliaa a Földközitenger legnagyobb és legnépesebb, szigete az Apennini félszigettől a 3000 egyi néhány méter széles Messinai-szoros i választja el. Hegyei az Apenninek i folytatása, legmagasabb csúcsa 3279 ! m. magas Aetna vulkán, (mellyel ! majd Catania ismertetésénél bőveb- ! ben fogok foglalkozni) Sicilia Euro- I pa legmelegebb földje, melyen ha- ; talmas vulkanikus erők uralkodnak, melyek gyakran okoznak nagy pusztításokat. (ügy az Aetna, mint a szigettől északra fekvő Lipari szi- szigetek vulkánjai.) A téli hőmérséklet ritkán száll , lejebb -j- 5°-nál, viszont a nyári | melegnél nem is szokatlan a 45°, ! úgy hogy folyóvizei a nyári nagy nagy szárazságban rendszerint kiapadnak. Valamire való esőzés csak az őszi hónapokban van. A régi nagy termőkészsége Siciliának csökkenőben van, a gyakori természeti átalakulások következtében. Növényvilága kizárólag tropikus és rendkívül gazdag. A banán, a narancs, a citrom, a datolya, a naspolya és a füge hazája Sicilia. A különféle pálmák, musaak, kaktuszok, olajfaerdők, mirtus és mimosa ligetek földje. Lakosainak túlnyomó része földmives, búzát, szőlőt, dohányt termelnek, valamint alma és mandolatermése is jelentékeny. Elmondhatjuk, hogy egész Sicilia egy nagy gyümölcsöskert. Citrom és narancserdők mellett rohan a gyorsvonat órákhosszat, anélkül, hogy az őrházak kis kertecskéjét leszámítva, bármi is megszakítaná. A narancs és citrom kétszer is teremnek évente. Illetve soha nem pihennek a fák. Egy citromfa, például mint amekkora fán nálunk jó termés esetén egy puttony cseresznye teremne, egy olyan kis fácska egész bőségesen szolgáltat egy jókora zsák érett citromot, amellett még a kis zöld citromok százai várnak a fán egy újabb beérésre. Egy citromerdő közelről is úgy néz ki, mint nálunk sokhelyen a gyermekláncfűvel elburjánzott rét, a sok sárga színfolttól alig lehet látni a fa zöldjét. Általában a citrom bővebb termésű, mint a narancs. Mig ez mintegy hivalkodva virít sárga szinpompájával, addig a narancsok a fa lombkoszorujában elbújva szerényebben szolgálj ákmeny- nyiségileg is gazdájukat. Milyen pompás illata van egy- egy ilyen erdőnek. De gondozzák is ám őket. A szép katonás sorrendben ültetett fáknak 1 és fél méter átmérőjű tányéruk van, melyet a tulajdonos naponta kétszer is megöntöz, különben a száraz forróságban képtelen lenne, az aránylag középnagyságú fa gyümölcsöt, és pedig leves, dűs termést hozni. Éppen ezért a partvidékeket szereti inkább a narancs és citromfa, ahol a nagy forróság dacára sem páramentes a levegő, a tenger párolgása sokban pótolja. Minden ilyen gyümölcserdőben bőven találunk a gondozáshoz szükséges, éltető vizet szolgáltató kutakat. (Folyt, köv.)
