Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-04 / 104. szám

^Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár ♦ nap 24 fillér.» Főszerkesztő: Dr. UBBÁN GUSZTÁV * POLITIKÄI NHPILÄP Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonnám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDO XL V. év/. 104. szám ♦ Péntek * Eger, 1928. május 4. Növekedőben van Hevesmegye területéről a Kanadába való kivándorlás Bukfenc. Alig került hurokra a szovjet kormány Beibe küldött propa­ganda vezetője, Kun Béla tár­saival együtt, mári« arról kapunk hírt, hogy a kommunista poli­tika ismét bukfencet vetett ez­úttal francia főldör, ahol a vá­lasztások alkalmával mindössze 13 mandátumot sikerült szerez­niük, tehát 14 et elvesztettek a meglévőből. Ez a vereség nem okoz meglepetést, mert ma már mindenütt rájönnek, még az el- szédítettek is, hogy humbug az, amit Moszkvából terjesztenek. Áz az erőlködés, amelyet külön­böző propagandákkal a vörös vezére* még itt-ott kifejtenek, már csak arra a kesernyés cir­kuszi produkciókra emlékeztet bennünket, mikor a bohóc se- hogysem tudja megnevezetni a közönséget játékával, mire elke­seredésében bukfencet vet a po­rondon és erre azután nevetnek az emberek. A kommunista buk­fenc is lassan nevetségessé vá­lik, mert hiszen ez a produkció ma már nem igen haladja meg a cirkuszi látványosság nívóját. Az emberek kiábrándultak már azokból a világbolondító esz­mékből, amelyeket a háborús és gazdasági veszteségek után köny- nyebben rájuk lehetett erősza­kolni. A kommunista politikával együtt megbukott tehát a kom­munista propaganda is, amely­nek hatalmára támaszkodva akartak világforradalmat támasz­tani. Ez a propaganda meghiú­sult a nemzetek egyöntetű ellen­állásán. Ezt bizonyítja a francia választások eredménye és ez lesz az eredménye kétségen kívül a német választásoknak is, ahol még egyelőre a véreskezü kom­munista terror dühöng és igyek­szik magának megfelelő talajt keresni az elhelyezkedésre. Es lassan-iassan kialakul előttünk, hogy dacára a kétségbeesett kap­kodásuknak, az egész világ el­lenük fordul. így kellett ennek lenni. Moszk­vában ezeket a vereségeket már évekkel ezelőtt elkönyvelték. Érezték, hogy be fog következni, de reméltek mégis, mert azt hit­ték, hogy a guruló arany ereje le fogja törni az ellenálló tábor hatalmát. Nem sikerült. Ezért kellett szétugrasztani a szovjet vezetőségét, ezért kellett a ve­zető embereket Szibériába de­portálni, mert azt hitték, hogy újabb emberekkel és újabb in­jekciókkal talán talpra tudják állítani a nagybsteg és úgyszól­ván haldokló Oroszországot. Azonban a produnciő kudarcba fulladt és a kommunizmus kite­rítve fekszik a porondon. Eger, május 3. Az Egri Népújság már több ízben megemlékezett azokról a kivándorlási mozgalmakról, ame­lyek időnként (Hevesmegye sze­gényebb vidénein észlelhetők. Most ismét időszerű ez a kér­dés, imrt a Kanadába vándorló magyarok száma roppant megnövekedett vármegyénkben. Amig az elmúlt év második felében csak 34 hevesmegyei magyar vette kezébe a vándor­botot, addig az 1928. év első öt hónapjában, már 234 kivándorló indult el Hevesmegye földjéről a kanadai mezőkre. A Kanada-járók túlnyomó részben a pétervásárai járásból és az egri járás északi közsé­geiből, szóval a palócvidékről kerülnek ki. A 234 kivándorló között például mindössze csak öt egri embert találunk. A hevesmegyei palőcvidék szegénysége ás elhagyatottsága, a nagyarányú kivándorlás leg­főbb indító oka, közismert do­A hivatalos statisztika elret- | tentő számokat hozott legutóbb nyilvánosságra. Kimutatta, hogy csak magában a fővárosban 5746 tűdővászes tanuló ül az iskolák padjain. Számuk nsgyobb, mint az önzés többi ragályos beteg­ségben szenvedőké. A vidéki városok csaknem utőlérik a fő­város számadatait. Magyar szülők, akik annyi éjjet virrasztottatok át könnyező szemekkel a mellett a gyermek betegágy mellett, amelyben min­den reményetek, éltetek minden álma pihegett lázasan; akik reggeltől-estig lankadatlanul vív­játok az élet nehéz küzdelmeit, — csakhogy gyermekeitek bol­dogulását lássátok és még szinte a gyenge szellőtől is féltitek; jó magyar emberek, akiknek szivén fekszik ennek az ország­nak a jövendője : tudjátok e, mit jelentenek e rémes szám­adatok?! . . . Azt jelentik, hogy a tüdőbajos tanulók ezrei öntudatlanul to­vább fertőzik gyanútlanul velük együtt levő iskolatársaikat és log Demcsak a vármegye, ha­nem az ország közvéleménye előtt is. Ennek a vidéknek fel- segítéséről a kormány és az egyes minisztériumok ;már több ízben tárgyaltak, bizottságokat is küldtek ki, hogy a helyszínén szerzett tapasztalatok alapján intézkedhessenek a segítség mó­dozatairól. De a vármegye is, élén a főispánnal és az alispán­nal, napirenden tartja ezt a kér­dést és már több ízben jelentős anyagi támogatást eszközölt ki, illetve nyújtott a palőcvidék legszegényebb községeinek. A nagyarányú kivándorlásban mégis megnyugtató, hogy a ma­gyar haza nem veszíti el ezeket a palóc fiait. A kivándorlók ugyanis többnyire feleség és gyermek nélkül mennek ki Ka­nadába, ahonnan keresetüket állandóan hazaküldik családjuk­nak. Akiknek pedig sikerül a kanadai vállalkozás, azok né­hány év után hazatérnek és befektetik a megtakarított pén­züket. A kivándorlási mozgalmat egyébként szigorúan figyelem­mel kiséri a vármegye és a he­lyi közigazgatási hatóság is. | észrevétlenül oltják bele a nem­zet jövendőbeli reményeibe, a családok féltve őrzött kincseibe a rettenetes kór pusztító csiráit. . Ez ellen a nemzeti veszedelem ellen akarja a harcot megvívni: a Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület a még egészséges ifjú­ságot meg akarja menteni oly módon, hogy elsősorban: Kivonja a fertőző tüdőbajos tanulókat az egészségesek közül és az e célra létesítendő, ápolást és egészségi állapotukhoz alkal­mazkodó rendszeres tanítást is nyújtó iskola - szanatóriumokba akarja elhelyezni azokat, Gondoskodik a gyenge szer­vezetű és betegségre hajlamos tanulói fjükről is. Ezek részére olyan otthonokat akar az egye­sület létesíteni, ahol a szabadban felváltva játszhatnak, tanulhat­nak. Ezért: az iskola szanató­riumok egész sorát akarja fel­állítani az egyesület és pedig a budai hegyekben, a Mátra , a Bükk-, a Vértes , a Bakony , a Mecsek , és a Boldva-völgy i magyar levegőjében, valamint a Nagy Alföld balzsamos síkságán, ahol acálos életet nevel a ma­gyar nap melege. E nagy feladatok megvalósí­tása halasztást nem tűrő családi és nemzeti kérdés. Megvalósítá­sához minden szülő és mindeo, nemzete érdekét szivén viselő magyar ember jőakaratu támo­gatása szükséges, éppen azért: Kérve-kérjük a magyar szülő­ket, az áldozatkészségükről is­mert közintézményeket, társula­tokat, vállalatokat, amelyek soha­sem is hagyták cserben az ország megmentésére irányuló törekvé­seket ; kérjük a magyar társa­dalmat: jöjjenek segítségünkre a magyar iskola-szanatőriumok felépítéséhez! Adjon mindenki tehetségéhez képest néhány téglára valót ehhez az épülethez, hogy minden kövéből a szülői szeretet és a nemzeti együttérzés melege su­gározzák ki és ölelje körül az ott új életet nyerő tanulóifjúságot... A szerkesztőségünkhöz érkező adományokat Zichy János gróf, elnök, címére továbbítjuk. ^ oö^S gtíö® «xsno tsxräö^^SBaasajpSSillBIÖi^JJ Vitézi értekezlet Pásztóit. A hatvani járás vitézei vitéz Zalán Antal tábornok, Heves vármegye vitézi székkapitanyá- nak vezetésével vitézi értekez­leten jelentek meg Pásztőn áp­rilis 29-én. Megjelent a székkapi­tányon kívül 5 tiszti és 24 le­génységi vitéz. Reggel 8 órakor ünnepélyes szt. misén vettek részt a vitézek, ahol a község elöljáróságán kívül ott láttuk az iskolák ifjúságát zászlóik alatt egyenruhában, a csendőrség és tűzoltóság egyenruhás csoport­jait. Megjelentek a helybeli tár­sadalmi egyesületek és hivata­lok kiküldöttei. A szt. misén Harkabusz László esperes-ple- bános magyar hazaszeretettől átitatott szt. beszédet mondott. A mise alatt a helybeli dalárda és a Mária-kongregáciő leányai igen szépen énekeltek. A szt. mise végeztével a községháza tanácstermében vitézi értekezlet volt. A község elöljárósága ne­vében Kaluzsa Kálmán főjegyző fogadta a vitézeket. A község hazafias gondolkodását mutatta meg azzal, hogy a legénységi vitézeket az értekezlet után kö­zös ebéden látta. Az ebéd alatt a helybeli dalárda szerenádot adott, amely kedves figyelem rendkívül jól esett a vitézeknek. Vitéz Zalán tábornok pohárkö- ■zöntőjében közismert izzó ha­zaszeretetéről tett tanúságot, amikor lelkes szavak kíséreté­ben felköszöntötte a legelső ma■ gyár Vitézt, Horthy Miklós kor­Felhívás a magyar szülőkhöz és az ország egész társadalmához

Next

/
Thumbnails
Contents