Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-04 / 104. szám
^Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár ♦ nap 24 fillér.» Főszerkesztő: Dr. UBBÁN GUSZTÁV * POLITIKÄI NHPILÄP Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonnám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDO XL V. év/. 104. szám ♦ Péntek * Eger, 1928. május 4. Növekedőben van Hevesmegye területéről a Kanadába való kivándorlás Bukfenc. Alig került hurokra a szovjet kormány Beibe küldött propaganda vezetője, Kun Béla társaival együtt, mári« arról kapunk hírt, hogy a kommunista politika ismét bukfencet vetett ezúttal francia főldör, ahol a választások alkalmával mindössze 13 mandátumot sikerült szerezniük, tehát 14 et elvesztettek a meglévőből. Ez a vereség nem okoz meglepetést, mert ma már mindenütt rájönnek, még az el- szédítettek is, hogy humbug az, amit Moszkvából terjesztenek. Áz az erőlködés, amelyet különböző propagandákkal a vörös vezére* még itt-ott kifejtenek, már csak arra a kesernyés cirkuszi produkciókra emlékeztet bennünket, mikor a bohóc se- hogysem tudja megnevezetni a közönséget játékával, mire elkeseredésében bukfencet vet a porondon és erre azután nevetnek az emberek. A kommunista bukfenc is lassan nevetségessé válik, mert hiszen ez a produkció ma már nem igen haladja meg a cirkuszi látványosság nívóját. Az emberek kiábrándultak már azokból a világbolondító eszmékből, amelyeket a háborús és gazdasági veszteségek után köny- nyebben rájuk lehetett erőszakolni. A kommunista politikával együtt megbukott tehát a kommunista propaganda is, amelynek hatalmára támaszkodva akartak világforradalmat támasztani. Ez a propaganda meghiúsult a nemzetek egyöntetű ellenállásán. Ezt bizonyítja a francia választások eredménye és ez lesz az eredménye kétségen kívül a német választásoknak is, ahol még egyelőre a véreskezü kommunista terror dühöng és igyekszik magának megfelelő talajt keresni az elhelyezkedésre. Es lassan-iassan kialakul előttünk, hogy dacára a kétségbeesett kapkodásuknak, az egész világ ellenük fordul. így kellett ennek lenni. Moszkvában ezeket a vereségeket már évekkel ezelőtt elkönyvelték. Érezték, hogy be fog következni, de reméltek mégis, mert azt hitték, hogy a guruló arany ereje le fogja törni az ellenálló tábor hatalmát. Nem sikerült. Ezért kellett szétugrasztani a szovjet vezetőségét, ezért kellett a vezető embereket Szibériába deportálni, mert azt hitték, hogy újabb emberekkel és újabb injekciókkal talán talpra tudják állítani a nagybsteg és úgyszólván haldokló Oroszországot. Azonban a produnciő kudarcba fulladt és a kommunizmus kiterítve fekszik a porondon. Eger, május 3. Az Egri Népújság már több ízben megemlékezett azokról a kivándorlási mozgalmakról, amelyek időnként (Hevesmegye szegényebb vidénein észlelhetők. Most ismét időszerű ez a kérdés, imrt a Kanadába vándorló magyarok száma roppant megnövekedett vármegyénkben. Amig az elmúlt év második felében csak 34 hevesmegyei magyar vette kezébe a vándorbotot, addig az 1928. év első öt hónapjában, már 234 kivándorló indult el Hevesmegye földjéről a kanadai mezőkre. A Kanada-járók túlnyomó részben a pétervásárai járásból és az egri járás északi községeiből, szóval a palócvidékről kerülnek ki. A 234 kivándorló között például mindössze csak öt egri embert találunk. A hevesmegyei palőcvidék szegénysége ás elhagyatottsága, a nagyarányú kivándorlás legfőbb indító oka, közismert doA hivatalos statisztika elret- | tentő számokat hozott legutóbb nyilvánosságra. Kimutatta, hogy csak magában a fővárosban 5746 tűdővászes tanuló ül az iskolák padjain. Számuk nsgyobb, mint az önzés többi ragályos betegségben szenvedőké. A vidéki városok csaknem utőlérik a főváros számadatait. Magyar szülők, akik annyi éjjet virrasztottatok át könnyező szemekkel a mellett a gyermek betegágy mellett, amelyben minden reményetek, éltetek minden álma pihegett lázasan; akik reggeltől-estig lankadatlanul vívjátok az élet nehéz küzdelmeit, — csakhogy gyermekeitek boldogulását lássátok és még szinte a gyenge szellőtől is féltitek; jó magyar emberek, akiknek szivén fekszik ennek az országnak a jövendője : tudjátok e, mit jelentenek e rémes számadatok?! . . . Azt jelentik, hogy a tüdőbajos tanulók ezrei öntudatlanul tovább fertőzik gyanútlanul velük együtt levő iskolatársaikat és log Demcsak a vármegye, hanem az ország közvéleménye előtt is. Ennek a vidéknek fel- segítéséről a kormány és az egyes minisztériumok ;már több ízben tárgyaltak, bizottságokat is küldtek ki, hogy a helyszínén szerzett tapasztalatok alapján intézkedhessenek a segítség módozatairól. De a vármegye is, élén a főispánnal és az alispánnal, napirenden tartja ezt a kérdést és már több ízben jelentős anyagi támogatást eszközölt ki, illetve nyújtott a palőcvidék legszegényebb községeinek. A nagyarányú kivándorlásban mégis megnyugtató, hogy a magyar haza nem veszíti el ezeket a palóc fiait. A kivándorlók ugyanis többnyire feleség és gyermek nélkül mennek ki Kanadába, ahonnan keresetüket állandóan hazaküldik családjuknak. Akiknek pedig sikerül a kanadai vállalkozás, azok néhány év után hazatérnek és befektetik a megtakarított pénzüket. A kivándorlási mozgalmat egyébként szigorúan figyelemmel kiséri a vármegye és a helyi közigazgatási hatóság is. | észrevétlenül oltják bele a nemzet jövendőbeli reményeibe, a családok féltve őrzött kincseibe a rettenetes kór pusztító csiráit. . Ez ellen a nemzeti veszedelem ellen akarja a harcot megvívni: a Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület a még egészséges ifjúságot meg akarja menteni oly módon, hogy elsősorban: Kivonja a fertőző tüdőbajos tanulókat az egészségesek közül és az e célra létesítendő, ápolást és egészségi állapotukhoz alkalmazkodó rendszeres tanítást is nyújtó iskola - szanatóriumokba akarja elhelyezni azokat, Gondoskodik a gyenge szervezetű és betegségre hajlamos tanulói fjükről is. Ezek részére olyan otthonokat akar az egyesület létesíteni, ahol a szabadban felváltva játszhatnak, tanulhatnak. Ezért: az iskola szanatóriumok egész sorát akarja felállítani az egyesület és pedig a budai hegyekben, a Mátra , a Bükk-, a Vértes , a Bakony , a Mecsek , és a Boldva-völgy i magyar levegőjében, valamint a Nagy Alföld balzsamos síkságán, ahol acálos életet nevel a magyar nap melege. E nagy feladatok megvalósítása halasztást nem tűrő családi és nemzeti kérdés. Megvalósításához minden szülő és mindeo, nemzete érdekét szivén viselő magyar ember jőakaratu támogatása szükséges, éppen azért: Kérve-kérjük a magyar szülőket, az áldozatkészségükről ismert közintézményeket, társulatokat, vállalatokat, amelyek sohasem is hagyták cserben az ország megmentésére irányuló törekvéseket ; kérjük a magyar társadalmat: jöjjenek segítségünkre a magyar iskola-szanatőriumok felépítéséhez! Adjon mindenki tehetségéhez képest néhány téglára valót ehhez az épülethez, hogy minden kövéből a szülői szeretet és a nemzeti együttérzés melege sugározzák ki és ölelje körül az ott új életet nyerő tanulóifjúságot... A szerkesztőségünkhöz érkező adományokat Zichy János gróf, elnök, címére továbbítjuk. ^ oö^S gtíö® «xsno tsxräö^^SBaasajpSSillBIÖi^JJ Vitézi értekezlet Pásztóit. A hatvani járás vitézei vitéz Zalán Antal tábornok, Heves vármegye vitézi székkapitanyá- nak vezetésével vitézi értekezleten jelentek meg Pásztőn április 29-én. Megjelent a székkapitányon kívül 5 tiszti és 24 legénységi vitéz. Reggel 8 órakor ünnepélyes szt. misén vettek részt a vitézek, ahol a község elöljáróságán kívül ott láttuk az iskolák ifjúságát zászlóik alatt egyenruhában, a csendőrség és tűzoltóság egyenruhás csoportjait. Megjelentek a helybeli társadalmi egyesületek és hivatalok kiküldöttei. A szt. misén Harkabusz László esperes-ple- bános magyar hazaszeretettől átitatott szt. beszédet mondott. A mise alatt a helybeli dalárda és a Mária-kongregáciő leányai igen szépen énekeltek. A szt. mise végeztével a községháza tanácstermében vitézi értekezlet volt. A község elöljárósága nevében Kaluzsa Kálmán főjegyző fogadta a vitézeket. A község hazafias gondolkodását mutatta meg azzal, hogy a legénységi vitézeket az értekezlet után közös ebéden látta. Az ebéd alatt a helybeli dalárda szerenádot adott, amely kedves figyelem rendkívül jól esett a vitézeknek. Vitéz Zalán tábornok pohárkö- ■zöntőjében közismert izzó hazaszeretetéről tett tanúságot, amikor lelkes szavak kíséretében felköszöntötte a legelső ma■ gyár Vitézt, Horthy Miklós korFelhívás a magyar szülőkhöz és az ország egész társadalmához
