Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-25 / 97. szám
2 • \ EGRI NÉPlí > kJ,v‘ \ PUJSA'G.J^\ Eger és Mezőkövesd a londoni képesuj Ságban A múlt nyáron íttjárt R. Pryde—Hughes angol újságíró most ismerteti otthon egri tapasztalatait. A közüzemi pótlékok fizetése. A közüzemi pótlékokat a lakás - rendelet szerint 1928. február elsejétől kezdve a háztulajdonosok (bérbeadók) tartoznak fizetni és azokat a lakók nem kötelesek megtéríteni Eger, április 24. Miután olyan hírek ii kerültek forgalomba, hogy a közüzemi pótlékot a bérlők tartoznak fizetni, szükségesnek tartottuk az alábbi felvilágosítás közlését: Az ezidö szerint érvényben levő legutóbbi 8888/M, E. 2927. számú lakásrendelet 10. szakasza szó- ról-szőra a következőket mondja: — A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgáltatás, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) felmerülő költségeket a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni. A költségeket a bérlő 1928. évi február hó 1. napjától kezdve nem köteles megtéríteni. Eszerint mindazon lakásoknál, amelyeknek bére 1917.-es alapon, vagy a lakásrendelet intézkedései szerint fizetendők, a közüzemi pótlék a májusi évnegyedre járó nyolcvan százalékos bérösszegben már benne foglaltatik. Tehát a háztulajdonos közüzemi, vagy egyéb fentebb jelzett címeken külön díjakat fel nem számolhat. Kivételt képeznek azon lakások, amelyeknek bére a lakásrendelettől eltérő módon van szabályozva kölcsönös megállapodás alapján, vagy ahol az 1927. október 16-ika után kötött szerződések kifejezetten kimondják az üzemi pótlék fizetésének kötelezettségét. London, április 24. A Queen cimű képes folyóirat, amely Angliában igen elterjedt, legutóbbi számában — kitűnő fŐDybépak kíséretében — hosz- szabb cikket közöi Eger városáról, a palócvidékről és Mezőkövesdről. R. Pryde Hughes, a színes tollal megírt ismeretetés szerzője, ennek a vidéknek nemcsak jelenét, hanem múltját is kitünően ismeri és nem mulasztja el felemlíteni mindazt, ami Eger történelméből sz angol olvasót érdekelheti. Megemlékezik Eger Óh, az a forgalmi adó! Tévedésből végrehajtottak egy egri iparosnál. Eger, április 24. Az adózás ellen beszélni mindig népszerű és legtöbbször demagógia. Adót fizetni kell mindig, még a legnagyobb nyomorúságban is, mert az adózásból tartjuk fenn az állam és a köz rendjét, az államot, amely a személyi és a vagyoni biztonságunkat nyújtja. Ez az elv tzon ban nem zárja ki, hogy az adóbehajtások és kivetések módjánál tapasztalt kirivőbb visszásságokat időnként szóvá ne tegyük. Az idevonatkozó panaszokat a nyilvánosság mellőzésével szeretjük elintézni, ezúttal azonban az alábbi esetet mégis szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy ezáltal is segítsünk az illetékeseknek a jövőben hasonló esetek megakadályozására. Szombaty István Kapái-utcai pékmestertől 240 fillér forgalmi pompásvizü fürdőiről és kiváló borairól i\ * R. Pryde Hughes, a kitűnő angol ujságirő, egy évvel ezelőtt több napon át tartózkodott Eger ben, ahol a város vendége volt. Dr. Szmcecsányi Miklós ny. mi niszteri tanácsos kalauzolása mellett ismerte meg Eger város történeti emlékeit. Eger város egyéb nevezetességeit pedig Frank Tivadar városi tanácíos és az Egri Népújság szerkesztőjének vezetésével tekintette meg. adó hátralékot követeltek. A pékmester hasztalan hangsúlyozta, hogy ő nem tartozik és itt ctak tévedés foroghat fenD, elrendelték ellene a végrehajtást. Erre kifizette a 240 fillért és amikor a végrehajtó kijött hozzá, felmutatta a csekk lapot, amellyel a befizetés történt. A végrehajtó azonban 10 fillér diját követelte az iparostól, amit viszont ez nem volt hajlandó kifizetni. Ezért a 10 fillérért azután doboltak az üzlet előtt. Közben pedig a forgalmi adóhivatalban az is .kiderült, hogy Szombaty pékmestertől a 240 fillért tévedésből követelték. A befizetett 240 fillért ezért a javára írták,‘.előlegképpen a jövőben fizetendő forgalmi adóra és bocsánatot is kér lek tőle a sajnálatos tévedésért. EnDyi volt az egész eset, amit szóvá akartunk tenni. Csak az még a megjegyzésünk, nogy a cseppet sem rokonszenves forgalmi adó behajtásánál több tapintatot érdemelnek az adózó polgárok és be jogos is, de nem 1928 április 25 méltányos, hogy tíz fillérért egy iparos üzlete előtt a végrehajtó megütteese a dobot éB esetleg helyrehozhatatlan károkat okozzon a pékmester hitelének a forgelmiadóallenőr emberi, de mindenesetre keményen elbírálható tévedése. Az ilyen jelentéktelen esetet szokták azután felfújni a parlamentben a kellemetlenkedni akaró demagők képviselők. Egyébként pedig mint értesülünk, úgy a város, mint a forgalmi adóhivatal részéről in- téz«edé#ek történtek, hogy ha- tonlő esetek ne ismétlődhessenek meg. Ország-Világ. . - Görögországban katasztrofális földrengéa pusztított vasárnap este. Korintus, Lutrakion, Kamalkion és Poseidonion városok teljesen megsemmisült* k. A halottak és sebesültek száma igen nagy. — Dürer-bélyegeket bociátott ki Nürnberg a Dürer-ünneptégek alkalmából. A bélyeg felírása -. A nagy német mester emlékének: — 1.087,500 frankot osztanak ki ebben az évben Stockholmban Nobel dijak címén. — Nemzetközi szinészkongresszust hívnak össze Ijunius 18-ra Pá risba. A kongresszusra, amely egy hétig fog tartani, eddig huszonegy állam jelentette be részvételét. — Chaplin emlékiratai megjelennek a közel jövőben. Amerikában felfokozott érdeklődéssel várják a világhírű filmszínész naplójának megjelenését, mert abban állítólag igen érdekei kulisszatitkokat leplez le. — Tizen négyezerötszáz vasúti szerencsétlenség történt 1927 ben Oroszországban, amint ezt a tömeges katasztrófák okainak kivizsgálására kiküldött bizottság megállapítja. férjének síremléke, úgyszintén Mar- téll Károlyé is. 3. Nem láttam a Campo Santot, mely földünk egyik legszebb temetője. Mindenekfelett jó lett volna még feljutni a Coock társaság építette hegyipályán, a haragvó Vezuvhoz, belenézni tüzetokádó torkába, látni közelről a füstölgő-rotyogó lávakását, a lángolva megszökő tüzkigyókat. Szeretném szagolni méltóságosan pöfékelő pipafüstjének meleg, kénes bűzét. Ugy-e, mennyi minden vár még vissza Náqolyba? Lehet-e eny- nyinek ellentállni? — Nehezen. Este hatkor, a „Florio“ hajóstársaság „Argentína“ nevű luxusgőzöse indult velünk Sicilia földjére. A távozó hajóról mégegyszer elnéztem Nápoly páratlan fekvését, ahogy a hegyhez simul szerelmes odabújással, vagy ahogy a tengerrel ölelteti magát. Tüzesszemű őre a Vezúv, pártfogója a mosolygó Sorrento és elérhetetlen csábítója a távolban ködösen, sejtelmesen kéklő Capri. Adio! A rividerci bella Napoli! Caro perle di mare! . . . integettem mindakét kezemmel, amig csak egy kis pontocska is látszott a legolaszabb városból, ahol mellesleg megjegyezve, az én véleményem szerint a legszebb tipusu férfiak launak. (Folyt, köv.) Utinapló. (Harmadik fűzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. IX. A kényelem- és tisztaságszerető pompeieket sok közfürdő, thermae szolgálta. Öltöző, vetkőző csarnokok, gőzkamrák, kettős fallal, külön- medencék, mindenütt a nagy pompaszeretet jeleivel, márványfalakba ágyazott mozaikképekkel, karcsú monolitok, nyilván szobortalpazatul szolgáltak. Hátborzongató elgondolni is a szörnyű ítéletet, ami Kr. u. 79- ben, az itt tobzódva virágzó életet, örömet, fényt, pompát egy közös hamusírba temetett. Érdekes, hogy a kívül teljesen dísztelen, de belül annál fényesebb magánbázak forma tekintetében, az oszlopos körfolyosó, vagyis peristylium köré csoportosított helyiségekkel, kivétel nélkül mind egy és ugyanazon alaprajznak. Megnéztük a romváros Porta Marina melletti kis múzeumát. Kerekre nyílt szemmel csodáltuk az ott látható megkövesedett emberi, állati alakokat, görcsös összehúzódásban, segítségért nyúló karokkal. Imponáló rendet tartanak az olaszok. Még dohányozni sem szabad a romok közt. Egy darabka követ sem szabad elhozni, sőt, még a romok közt nyíló vadvirág letépését is ferde szemmel nézte az őr. Az | ásatások még ma is folynak s ki tudja, mi minden érdekes, értékes kincs kerül még elő a rejtélyes romok alól. . Délután újra Nápolyban voltunk. Miután mindenre kevés időnk volt, úgy most is csak kutyafuttában néztük meg a világhíres Museo Nationalet. Csak a legfőbb érdekességek előtt álltunk meg pár pillanatra. így pld. a farnesei bika cimű szoborcsoportozat, mely a hellenisztikus művészetnek egyik legcsodá- sabb remeke. A kisázsiai Tracesból származó testvérpár, Apolonius és Tauriscus alkották Kr. e. II. század közepe táján. Rómában találták, Caracalla fürdőjének helyén. Azt a jelenetet ábrázolja, midőn Amphion és Zethos, Lykos fiai megismerik a szilaj bikára kötött anyjukat — megmentve őt, — az ármánykodó Dirkét kötik oda helyette. Kár, hogy nem nézhettem órákhosszat. Császárszobrok, istennők, köztük a a hires Capuai Venus. (Róma—nápolyi útronalon levő Capuaban találták, — innen a neve.) A Pom- peiben talált táncoló kis faun szobrocska, Nagy Sándor issosi csatáját ábrázoló mozaikkép, korállal hímzett régi képek, pompei ásatások emlékei. Megismerjük itten ruházkodásukat, élelmezésüket, fegyverüket, egyszóval régi, nagy kultúrájuknak minden tanúját. Edényeik, üveg- és csonttárgyaik, teknőchőí és fémből való ékszereik bámulatot keltenek. Elszaladtunk megnézni a világ leghíresebb aquariumát is, a Villa Nazionaléban. (Megjegyzem, az olaszoknál a villa nem csak épületet jelent, hanem gyakran nevezik igy a díszkerteket is) A kábító forróságban kétszeresen élvezetes volt az aquarium hűvös boltivei alatt járkálni. Na, volt itt is mit nézni! Ijesztő kinézésű tengeri állatok mozogtak, mászkáltak a fényesen kivilágított víztartókban. Félelmesen nyulkáló polipok, medúzák, egyébb más csodás alakú szörnyek kötik le érdeklődésünket. Moszatok, kagylók, rákok, tetszetős állatvirágok, a másik tartályban karcsú, fekete angolnák siklanak, arany és ezüstpikkely ü halak fénje mellett. A folyó és tengervizek rengeteg sok fajta lakója látható itt, szivacsok, korallok közt tekereg az ütjük. Sajnos, már annyi időnk nem volt, hogy a közelben levő hires sirhoz elszaladjunk. Ugyanis egy sziklafalban emléktábla hirdeti, hogy a nagyok nagyja, Vergilius ott alusza örök álmát. 3 dolgot sajnálok, hogy nem volt időnk rá: 1. Vergilius sirja, 2. San Gennaro (Szt. Januarius) temploma, melynek főoltára alatt őrzik Nápoly véd- szentjének néphit szerint csodatevő vérét. Azonkívül itt van a meggyilkolt Endre hercegnek, Nagy Lajos királyunk öcscsének Johanna
