Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-25 / 97. szám

2 • \ EGRI NÉPlí > kJ,v‘ \ PUJSA'G.J^\ Eger és Mezőkövesd a londoni képesuj Ságban A múlt nyáron íttjárt R. Pryde—Hughes angol újságíró most ismerteti otthon egri tapasztalatait. A közüzemi pótlékok fizetése. A közüzemi pótlékokat a lakás - rendelet szerint 1928. február elsejétől kezdve a háztulajdono­sok (bérbeadók) tartoznak fizet­ni és azokat a lakók nem köte­lesek megtéríteni Eger, április 24. Miután olyan hírek ii kerültek forgalomba, hogy a közüzemi pótlékot a bérlők tartoznak fi­zetni, szükségesnek tartottuk az alábbi felvilágosítás közlését: Az ezidö szerint érvényben levő leg­utóbbi 8888/M, E. 2927. számú lakásrendelet 10. szakasza szó- ról-szőra a következőket mondja: — A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgálta­tás, csatornázás, szemétfuvaro­zás, kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) felmerülő költsé­geket a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni. A költségeket a bérlő 1928. évi február hó 1. napjától kezdve nem köteles megtéríteni. Eszerint mindazon lakásoknál, amelyeknek bére 1917.-es alapon, vagy a lakásrendelet intézkedé­sei szerint fizetendők, a közüze­mi pótlék a májusi évnegyedre járó nyolcvan százalékos bér­összegben már benne foglaltatik. Tehát a háztulajdonos közüzemi, vagy egyéb fentebb jelzett cí­meken külön díjakat fel nem számolhat. Kivételt képeznek azon laká­sok, amelyeknek bére a lakás­rendelettől eltérő módon van szabályozva kölcsönös megálla­podás alapján, vagy ahol az 1927. október 16-ika után kötött szerződések kifejezetten kimond­ják az üzemi pótlék fizetésének kötelezettségét. London, április 24. A Queen cimű képes folyóirat, amely Angliában igen elterjedt, legutóbbi számában — kitűnő fŐDybépak kíséretében — hosz- szabb cikket közöi Eger váro­sáról, a palócvidékről és Mező­kövesdről. R. Pryde Hughes, a színes tollal megírt ismeretetés szerzője, ennek a vidéknek nem­csak jelenét, hanem múltját is kitünően ismeri és nem mulasztja el felemlíteni mindazt, ami Eger történelméből sz angol olvasót érdekelheti. Megemlékezik Eger Óh, az a forgalmi adó! Tévedésből végrehajtottak egy egri iparosnál. Eger, április 24. Az adózás ellen beszélni min­dig népszerű és legtöbbször de­magógia. Adót fizetni kell min­dig, még a legnagyobb nyomo­rúságban is, mert az adózásból tartjuk fenn az állam és a köz rendjét, az államot, amely a személyi és a vagyoni biztonsá­gunkat nyújtja. Ez az elv tzon ban nem zárja ki, hogy az adó­behajtások és kivetések módjá­nál tapasztalt kirivőbb visszás­ságokat időnként szóvá ne te­gyük. Az idevonatkozó panaszokat a nyilvánosság mellőzésével sze­retjük elintézni, ezúttal azonban az alábbi esetet mégis szüksé­gesnek tartjuk megemlíteni, hogy ezáltal is segítsünk az illetéke­seknek a jövőben hasonló esetek megakadályozására. Szombaty István Kapái-utcai pékmestertől 240 fillér forgalmi pompásvizü fürdőiről és kiváló borairól i\ * R. Pryde Hughes, a kitűnő angol ujságirő, egy évvel ezelőtt több napon át tartózkodott Eger ben, ahol a város vendége volt. Dr. Szmcecsányi Miklós ny. mi niszteri tanácsos kalauzolása mel­lett ismerte meg Eger város tör­téneti emlékeit. Eger város egyéb nevezetességeit pedig Frank Ti­vadar városi tanácíos és az Egri Népújság szerkesztőjének veze­tésével tekintette meg. adó hátralékot követeltek. A pék­mester hasztalan hangsúlyozta, hogy ő nem tartozik és itt ctak tévedés foroghat fenD, elrendel­ték ellene a végrehajtást. Erre kifizette a 240 fillért és amikor a végrehajtó kijött hozzá, fel­mutatta a csekk lapot, amellyel a befizetés történt. A végrehajtó azonban 10 fillér diját követelte az iparostól, amit viszont ez nem volt hajlandó kifizetni. Ezért a 10 fillérért azután doboltak az üzlet előtt. Közben pedig a for­galmi adóhivatalban az is .ki­derült, hogy Szombaty pékmes­tertől a 240 fillért tévedésből követelték. A befizetett 240 fil­lért ezért a javára írták,‘.előleg­képpen a jövőben fizetendő for­galmi adóra és bocsánatot is kér lek tőle a sajnálatos tévedésért. EnDyi volt az egész eset, amit szóvá akartunk tenni. Csak az még a megjegyzésünk, nogy a cseppet sem rokonszenves for­galmi adó behajtásánál több ta­pintatot érdemelnek az adózó polgárok és be jogos is, de nem 1928 április 25 méltányos, hogy tíz fillérért egy iparos üzlete előtt a végrehajtó megütteese a dobot éB esetleg helyrehozhatatlan károkat okoz­zon a pékmester hitelének a forgelmiadóallenőr emberi, de mindenesetre keményen elbírál­ható tévedése. Az ilyen jelenték­telen esetet szokták azután fel­fújni a parlamentben a kelle­metlenkedni akaró demagők kép­viselők. Egyébként pedig mint értesülünk, úgy a város, mint a forgalmi adóhivatal részéről in- téz«edé#ek történtek, hogy ha- tonlő esetek ne ismétlődhesse­nek meg. Ország-Világ. . - Görögországban katasztrofá­lis földrengéa pusztított vasár­nap este. Korintus, Lutrakion, Kamalkion és Poseidonion vá­rosok teljesen megsemmisült* k. A halottak és sebesültek száma igen nagy. — Dürer-bélyegeket bociátott ki Nürnberg a Dürer-ünneptégek alkalmából. A bélyeg felírása -. A nagy német mester emlékének: — 1.087,500 frankot osztanak ki ebben az évben Stockholm­ban Nobel dijak címén. — Nemzetközi szinészkongresszust hívnak össze Ijunius 18-ra Pá risba. A kongresszusra, amely egy hétig fog tartani, eddig hu­szonegy állam jelentette be rész­vételét. — Chaplin emlékiratai megjelen­nek a közel jövőben. Ameriká­ban felfokozott érdeklődéssel várják a világhírű filmszínész naplójának megjelenését, mert abban állítólag igen érdekei ku­lisszatitkokat leplez le. — Tizen négyezerötszáz vasúti szerencsétlenség történt 1927 ben Oroszországban, amint ezt a tömeges katasztrófák okainak kivizsgálására kiküldött bizott­ság megállapítja. férjének síremléke, úgyszintén Mar- téll Károlyé is. 3. Nem láttam a Campo Santot, mely földünk egyik legszebb temetője. Mindenekfelett jó lett volna még feljutni a Coock társaság építette hegyipályán, a haragvó Vezuvhoz, belenézni tüzet­okádó torkába, látni közelről a füstölgő-rotyogó lávakását, a lán­golva megszökő tüzkigyókat. Sze­retném szagolni méltóságosan pö­fékelő pipafüstjének meleg, kénes bűzét. Ugy-e, mennyi minden vár még vissza Náqolyba? Lehet-e eny- nyinek ellentállni? — Nehezen. Este hatkor, a „Florio“ hajós­társaság „Argentína“ nevű luxus­gőzöse indult velünk Sicilia föld­jére. A távozó hajóról mégegyszer el­néztem Nápoly páratlan fekvését, ahogy a hegyhez simul szerelmes odabújással, vagy ahogy a tenger­rel ölelteti magát. Tüzesszemű őre a Vezúv, pártfogója a mosolygó Sorrento és elérhetetlen csábítója a távolban ködösen, sejtelmesen kéklő Capri. Adio! A rividerci bella Napoli! Caro perle di mare! . . . integet­tem mindakét kezemmel, amig csak egy kis pontocska is látszott a legolaszabb városból, ahol mellesleg megjegyezve, az én véleményem szerint a legszebb tipusu férfiak launak. (Folyt, köv.) Utinapló. (Harmadik fűzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. IX. A kényelem- és tisztaságszerető pompeieket sok közfürdő, thermae szolgálta. Öltöző, vetkőző csarno­kok, gőzkamrák, kettős fallal, külön- medencék, mindenütt a nagy pompa­szeretet jeleivel, márványfalakba ágyazott mozaikképekkel, karcsú monolitok, nyilván szobortalpazatul szolgáltak. Hátborzongató elgondolni is a szörnyű ítéletet, ami Kr. u. 79- ben, az itt tobzódva virágzó életet, örömet, fényt, pompát egy közös hamusírba temetett. Érdekes, hogy a kívül teljesen dísztelen, de belül annál fényesebb magánbázak forma tekintetében, az oszlopos körfolyo­só, vagyis peristylium köré csopor­tosított helyiségekkel, kivétel nél­kül mind egy és ugyanazon alap­rajznak. Megnéztük a romváros Porta Marina melletti kis múzeumát. Ke­rekre nyílt szemmel csodáltuk az ott látható megkövesedett emberi, állati alakokat, görcsös összehúzó­dásban, segítségért nyúló karokkal. Imponáló rendet tartanak az ola­szok. Még dohányozni sem szabad a romok közt. Egy darabka követ sem szabad elhozni, sőt, még a ro­mok közt nyíló vadvirág letépését is ferde szemmel nézte az őr. Az | ásatások még ma is folynak s ki tudja, mi minden érdekes, értékes kincs kerül még elő a rejtélyes ro­mok alól. . Délután újra Nápolyban voltunk. Miután mindenre kevés időnk volt, úgy most is csak kutyafuttában néztük meg a világhíres Museo Nationalet. Csak a legfőbb érdekes­ségek előtt álltunk meg pár pilla­natra. így pld. a farnesei bika cimű szoborcsoportozat, mely a hellenisz­tikus művészetnek egyik legcsodá- sabb remeke. A kisázsiai Tracesból származó testvérpár, Apolonius és Tauriscus alkották Kr. e. II. század közepe táján. Rómában találták, Caracalla fürdőjének helyén. Azt a jelenetet ábrázolja, midőn Amphion és Zethos, Lykos fiai megismerik a szilaj bikára kötött anyjukat — megmentve őt, — az ármánykodó Dirkét kötik oda helyette. Kár, hogy nem nézhettem órákhosszat. Császárszobrok, istennők, köztük a a hires Capuai Venus. (Róma—ná­polyi útronalon levő Capuaban ta­lálták, — innen a neve.) A Pom- peiben talált táncoló kis faun szob­rocska, Nagy Sándor issosi csatáját ábrázoló mozaikkép, korállal hím­zett régi képek, pompei ásatások emlékei. Megismerjük itten ruház­kodásukat, élelmezésüket, fegyverü­ket, egyszóval régi, nagy kultúrá­juknak minden tanúját. Edényeik, üveg- és csonttárgyaik, teknőchőí és fémből való ékszereik bámulatot keltenek. Elszaladtunk megnézni a világ leghíresebb aquariumát is, a Villa Nazionaléban. (Megjegyzem, az ola­szoknál a villa nem csak épületet jelent, hanem gyakran nevezik igy a díszkerteket is) A kábító forró­ságban kétszeresen élvezetes volt az aquarium hűvös boltivei alatt járkálni. Na, volt itt is mit nézni! Ijesztő kinézésű tengeri állatok mo­zogtak, mászkáltak a fényesen ki­világított víztartókban. Félelmesen nyulkáló polipok, medúzák, egyébb más csodás alakú szörnyek kötik le érdeklődésünket. Moszatok, kagy­lók, rákok, tetszetős állatvirágok, a másik tartályban karcsú, fekete angolnák siklanak, arany és ezüst­pikkely ü halak fénje mellett. A folyó és tengervizek rengeteg sok fajta lakója látható itt, szivacsok, korallok közt tekereg az ütjük. Sajnos, már annyi időnk nem volt, hogy a közelben levő hires sirhoz elszaladjunk. Ugyanis egy sziklafalban emléktábla hirdeti, hogy a nagyok nagyja, Vergilius ott alusza örök álmát. 3 dolgot sajnálok, hogy nem volt időnk rá: 1. Vergilius sirja, 2. San Gennaro (Szt. Januarius) temploma, melynek főoltára alatt őrzik Nápoly véd- szentjének néphit szerint csodatevő vérét. Azonkívül itt van a meg­gyilkolt Endre hercegnek, Nagy Lajos királyunk öcscsének Johanna

Next

/
Thumbnails
Contents