Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-25 / 97. szám

1928. áprili« 25 EGRI NÉPÚJSÁG 3 A korinthosi rádió' távirász hősi halála a kötelességét híren teljesítő ember örök szép pél­dája marad éppenűgy mint a római katona, aki Pompeji bor­zalmas pusztulásánál i* ott ma­radt az őrhelyén, ahová állította centurió. A római katona még akkor sem mozdult el őrhelyé' röl, amikor feléje sistergett a Vezúv lávafolyama. Csaknem kétezer év után, amikor Pom- pajit kiásták, a sok méter magas hamuban még akkor is ott állott teljes fegyverzetével a római katona, illetve most már csak ciontjai és fegyverei, az őrize­tére bízott kapu előtt. A görög Korinthos várost va­sárnap este mennydörgésszerű robajjal seperte el a főldsziné- ről az irtózatos földrengés négy más görög várossal együtt. Em­berek ezreinek jajveszékelése közben dőltek romba a házak. A végveszély pillanataiban min­denki kétségbeesve menekült, c*ak a korinthosi rádióállomás táviráiza maradt rendületlenül a helyén és a világ minden ré­szébe küldte a spgélykiáltásokat: «Segítség! Segítség! Segítség! Minden elveszett/» Harsog, dü­börög, omlik minden, a föld, a házak. A rádióállomás hatalmas épülete is rfcseg-ropog. S a táv- irász, mikor már nyiladoznak körülötte a falak, mikor már roppannak és hullanak az épület vasgerendát, még mindig adja a hívő jeleket: «/síén segíts, nagy szerencsétlenség ...» Ezek voltak az utolsó jelei a hős táv- irásznak. Ott maradt halva a műezer mellett, az összeomlott ház romjai között, mint a halá­lig való, rettenthetetlen köteles- ■égteljesítés ércizoborra méltó példája. A pompéji katona esete nem­csak most ismétlődött meg. A magyaroknak is vannak és vol­tak római katonáik, korinthosi távirászaik. De nem voltak, vagy kevesen voltak ilyenek a nagy magyar földrengésnél 1918-ban, amikor csaknem mindenki ott­hagyta azt az őrhelyet, ahová állította a kötelesség centuriéja. (k.) Panaszok az új uszoda-árakhoz. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztőség! En­gedjék meg, hogy a nagybecsű Egri Népújságban szóvá tegyem azokat az áremeléseket, amelye­ket az egri uszodáknál nem cse­kély meglepetéssel tapasztalok. Nevezetesen a havi bérletjegy árát 50 százalékkal fölemelték, A múlt évi 8 pengő helyett most 12 pengőt kell fizetnünk. Az egy­szeri fürdés árát psdig 80 fillér­ről 1 P 20 fillérre srófolták fel, ami szintén 50 százalékos ár­emelkedésnek felel meg. Nem tudjuk megérteni, mi indokolja ezt a nagymértékű drágítást. Az áldott jó melegvizet a jő Isten ugyanolyan bőségben Bdja,mint ezelőtt. A napfény sem drágább. Holmi luxuriózus berendezéseket sem vettünk észre a múlt év óta az uszodákban. Mit akarnak te­hát elérni az áremeléssel? Azt talán, hogy kevesebben és rit­kábban járhassunk az uszodába és a jövő évben még rosszabb legyen a Városi Fürdő r.-t. mér • lege. Tessék elhinni, hogy ez az áremelés rossz üzleti politika lesz! Másrészt pedig nekünk, egri polgároknak, különösen az­óta, amióta Radii igazgató űr a városi fürdők részvőnytöbbségőt megszerezte, talán bizonyos jog­címünk is van azt kérni, hogy ez a közüzem, illetve városi üzem, olyan fürdö-kulturát igye­kezzék teremteni Egerben, amely elsősorban az egri polgároknak, de általában a fürdőző közön­ségnek a legolcsóbb, legjobb és legkellemesebb fürdőt adja. Ahe­lyett, hogy az árakat emeljük, inkább propagandát kellene csi­nálnunk az egész országban, hogy idejöjjön a nyaraló közön­ség, mert itt a legolcsóbban él­vezheti az ország egyik legkel­lemesebb melegvizü uszodáját. A fürdő, illetve uszoda az ol­csóbb, de több jegy eladásával jobban megtalálja a maga szá­mítását, és jobban szolgálja a város érdekét is, mert a fürdőző közönség nem csak azzal szol­gálja a város érdekét, hogy meg­váltja a mega fürdőjegyót, ha­nem elsősorban azzal, hogy ide­jön, itt lakik, itt költ és forgal­mat csinál. Emellett más, célját tévesztett újításokat is tapasztalunk az uszodáknál. Az új rend szerint egy uszodajegy az uszodának csak kétórás igénybevételére jo­gosít. Aki tovább marad, annak űj jegyet kell váltania. Ez kel lemetlen molesztálása a közön­ségnek. Két órán tűi ugyan úgy­sem sokan fürödnek, de akinek jól esik, annak tessék csak nyu­godtan megengedni. Erre igazán nem fizet rá az üzem. A másik baj pedig ott van, hogy csak reggel 7 órakor nyílják meg az uszodát. Legalább nyáron reg­gel 5 órakor meg kellene nyitni, hogy azok, akiknek 7—8 órakor már a rendes napi elfoglaltságuk kezdődik, szintén járhassanak az uszodába. Úgyszintén este is meg kellene engedni, hogy min­denki addig fürödhessen, amíg jől esik. így is elég idő marad még az uszoda takarítására, illetve a víz leeresztésére. Több/gyakorlati és üzleti meg látást, a közönség érdekeinek nagyobb honorálását a városi fürdőknél! És meglátjuk, még a mérleg is javűlni fog. Tisztelettel: (Aláírás.) — Uj vizisportot vezettek be’Ame­rikába. Az uj nyári sport az úgy­nevezett vizisbie és abból áll, hogy a merész sportoló két kis csőnaktalpon siklik a vízen és útját evezőlapátfal irányítja. — A borsodmegyei Zöldhalom- pusztán Kubik Bála volt ország­gyűlési képviselő temetése al­kalmával a családi sirkertben Európában párját ritkító arany­leletre bukkantak. Találtak orosz- lánszobrccikákkal díszített egy­méteres aranyláncot, tömör arany sisakalkatrészt, szarvas- rajzzal apróbb aranytárgyakat, összesen egy kilogram súlyban. A leletet, amely körülbelül Kr. e. 1600 bői származik, tehát a népvándorláselőtti scitha-korből való, a budapesti Nemzeti Mú­zeumba szállították. Vulkanikus kitörés okozta a görögországi nagy földrengést Athén, április 24. A görögországi pusztíts föld­rengést egy vulkán kitörése okozta. A Missolungi környékén lévő lagúnák alatt van a vulkán krátere. Ezen a helyen a mély bői még mindig sistergő zavaros források törnek elő. Az athéni meteorologiai állomás véleménye szerint a földrengés még nem fejeződött be és a vulkán mű­ködését tekintve, még többször megismétlődhetik ezen a vidé­ken a rengés.-"1F HÍREK Eger, 1928 áprili* 25. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek Rómába utazott. Dr. Szmrecsányi Lajos belső titkos tanácsos egri érsek ma délelőtt Egerből vitéz Subik Károly tb. kanonok, apát, érseki irodaigazgató kíséretében Rómába utazott visitatio ad li- mina látogatásra. Az érsekfőpász- tor, mint értesülünk, körülbelül egy hónapot tölt az örökvárosban. Időjárás. Hazánkban az időjárás változékony volt. Kisebb esők csak keleten voltak. Jóslás:,Az időjárás ban javulás várható. Éjjel meg in­kább felhős idő valószínű, a déli részeken kisebb esőkkel. Emericánás hir. Az Agria Cor­porate elhunyt apródja, Nigrinyi Barnabás emlékére f. hó 26.-án, csütörtökön este fél 7 órakor a Katolikus Kör nagytermében cu- ri'ilis tristist tart, melyen a le­venték és apródok plenis coloribus kötelesek megjelenni. Mezei futóverseny Április 27.-én, pénteken délelőtt rendezi meg az egri helyőrség a szokásos mezei futóversenyét, melyen 10 csapattal vesz részt az egri csendőrség és katonaság. A csapatok előre nem ismert helyről indulnak s a 4 kilo­méteres táv lefutása után délelőtt 9 órakor érkeznek a vármegyei laktanya udvarán megjelölt célhoz. A rendező bizottság érdeklődőket szívesen lát s a laktanyában meg felelő helyet is biztosit a közönség számára. Vak gyermekek felvétele. A Vakok József Nádor Kir. Orsz. Intézete (röviden : Vakok Országos Intézete) VII., István út 95, a folyó iskolai év végével megüresedő helyekre több szemevilágát veszített gyer­meket felvesz. Felvételét kérhetik a szülők minden olyan vak gyer­meknek, aki betöltött 5 éves korát elérte és a 10 éves korhatárt túl nem haladta. 14 éves korig felvé- j tetnek az olyan világtalan gyer­mekek, akik tanulmányaik végzése során veszítették el látóképességü­ket. Igazolt szegénység alapján a gyermekek felvétele és nevelés­oktatása, vallásfelekezet és nemre való tekintet nélkül, ingyenes. — Az igazgatóság felkéri a müveit és nemesszivű társadalmat, főképen lelkészeket és karitatív egyesüle­teket, legyenek segítségére abban, hogy ahol az ilyen korú normális szellemi képességgel biró vak gyer­mekek vannak, egy levelezőlapon értesítsék, s az igazgatóság ezen ér­tesítésre megadja a felvételi tudni­valókhoz szükséges kimerítő fel­világosítást. A felvett növendékek a nagy ^szünidőre a szülői házba távoznak és a karácsonyi és hús­véti szünidő alkalmával megláto­gathatják szülőiket. — Kérvények 1928 május hó 31.-ig adandók be az intézet igazgatóságához. A Szegénygondozó Bizottság szom bat este 6 órakor Trak Géza pol­gármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bizottság elha­tározta, hogy a Szegény gondozó Hivatal működésének első ne­gyedévéről, az adakozók névsorá­ról és adományaikról, valamint a gondozott szegényekről és ellátá­suk mérvéről tájékoztató füzetet fog kiadni. A füzetet mindegyik adakozó díjmentesen fogja meg­kapni. A negyedévi jelentés ki­adása egyrészt azért vált szüksé­gessé, hogy a közönség áttekint­hető képet nyerjen a szegény gon­dozás uj irányairól, másrészt a népjóléti minisztériumban folyó hasonló tárgyú törvényhozási elő­munkálatoknál, valamint más vá­rosok hasonló megoldási törekvé­seinél az egri minta után kíván­nak indulni. Megalakult a magyar-bolgár se gélybizottság A bolgár földrengés­ről érkező jelentések borzalmas képet adnak az országot ért ka­tasztrofális elemi csapásról. A ka tasztrofális földrengés hírére a budapesti bolgár kolónia által megindított segélyakció irányítá­sát a mai napon Sopov István bol­gár ügyvivő személyesen vette át és azonnal érintkezésbe lépett ve­zető magyar közéleti tényezőkkel, akikkel karöltve megalakította a magyar—bolgár segélybizottságot, amely társadalmi utón igyekszik segédkezet nyújtani a földrengés- sújtottá bolgár lakoságnak. A se­gélybizottság elnöksége a követ kező felhivással fordul a magyar társadalomhoz : — «A velünk rokon bolgár népet súlyos csapás érte. Az ország legvirágzóbb részeit dúló földrengés pusztította el. Fi- lippopol, Délbulgária gyöngye, sok más helységgel együtt romokban hever; több, mint 200 ezer ember bolyong hajlék nélkül, vagy tanyá­zik sátrak alatt; a halottak száma eddig a százat meghaladja, az anyagi kár felbecsülhetetlen. — Európa minden államában segély bizottságok alakulnak a szörnyű szerencsétlenség enyhítésére. Mi, magyarok, sem maradhatunk tét­lenek, midőn volt szövetségesünk, a velünk rokon bolgár nép nem­zeti katasztrófáján kell segíteni és azért felhívjuk Bulgária minden barátját, hogy velünk együtt a ki­mondhatatlan nyomor enyhítésé hez járuljon hozzá.» Az adományo­kat a bolgár követség címére (Budapest, VI., Andrássy u. 6.) ké­rik küldeni. * Uránia. Kedden «A FEHÉR RAB SZOLGANÖ« tizenegy felvonásos ke­leti regény utolsó két előadása 6 és egynegyed 9 órakor. A női főszerep­ben a szépségéről ismert művésznő, Liane Haid kedves alakítását látjuk, míg a férfi főszerepet Wladimir Gai- darow játsza. Burleszk és Fox-journal kiegészitő műsor. — Szerdán és csü­törtökön a fővárosi Kamara, Corvin. Capitol és Orion-mozgók nagy sikert aratott műsorából: »A TÁNCOLÓ BÉCS« előjáték és 7 felvonásban. Bécs vidám életébe varázsol e végtelenül kedves és bájos film, melynek fősze­repét Lya Mara játsza, ki szépségével és kedves játékával hódította meg a mozi közönségét. A férfi főszerepet -Ben Lyon alakítja. A műsor kiegészí­tését képezi egy burleszk, «Pathé revü« «Pátria híradó» és «STRANDÉLET BÁDENBEN» egy pazar fényben tün­döklő természetes kép, mely pár napja szerepelt már az Uránia műsorán, oly kevés közönség előtt, hogy szépségére való tekintettel az Uránia vezetősége azt újból műsorra vette. Az előadások 6 és egynegyed 9 órakor kezdődnek.

Next

/
Thumbnails
Contents