Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-12 / 86. szám

1928. április 12 EGRI NÉPÚJSÁG 3 Az egri városi vízvezeték műszaki felülvizsgálata és ideiglenes átvétele eleget tenni a sok megrendelés­nek s hogy egy amerikai összes készítményei megvételére tett ejánlalot. V. K. M. »*??» WWB Beszélgetés Molnár Lajossal, a Világítási és Vízmű R. T. igazgatójával. A Szegénygondozó Bizottság elszámolásai Budapest, április . . . Annak a beszélgetésnek során, amelyet Molnár Lajossal, az egri vízvezetéket és csatornázást építő Világítási és Vízmű R. T. igaz* gatőjával folytattunk, a már kö­zélteken kívül ezeket mondotta Molnár igazgató: — Közegészségügyi szempontból is nagy előnyei vannak a víz­vezetéknek éti csatornázásnak. Ezt úgy hiszem, nem is szüksé­ges különösen hangsúlyoznunk. Bel- és külföldi tapasztalat szé­riát olyan városban, ahol a víz központi szállítás, azaz vízveze­ték útján bccsájtatik a lakosság használatára és a vízvezeték baktérium-mentes, ízletes, tiszta és üdítő ivóvizet szolgáltat, va­lamint a házi használatra ele­gendő vízmenyiséget és a szenny­vízcsatorna és a házi egészség ügyi berendezések öblítésére ugyancsak megfelelő víz bocsáj- iatik rendelkezésre, a hazánkban sajnos nagyon el­terjedt difteria, vérhas, tífusz és egyéb fertőző betegségek száma szemmel láthatólag óvről- évre csökken, közvetve pedig az emberi test tisztántartása és a betegségek elleni megóvásának lehetősége : fürdő», gyakori tisztítás, az ut­cáról vagy a vonatról észrevét­lenül bevitt ragályok lemosása által, a lakosság egészsége, mun­kaképessége, életkedve és általá­ban jóléte emelkedőben van. — A háztartási munkáknál a minden lakás helyszínén ren­delkezésre álló vízmennyiség a mai, sajnos, még mindig nem békebeli, gazdasági viszonyok mellett a lakosság megélhetési lehetőségét is nagy mértékben előmozdítja. A vízvételezés köny- nyüsége a háziasszonynak rész­ben a cselédkérdésben i* segít, mert nem kell az eddigi fárasztó vízhordással a személyzetnek fá radnia. Az egri vízvezeték műszaki felülvizsgálata és ideiglenes átvétele. — Az egri városi vízvezetéket a vállalkozók a szerződésben ki­kötött idő előtt már üzem-kész ál­lapotba hozták és már szeptember elején, az utcai csőhálózat bősz- szac, alapos és szakszerű öblítése után, a városi vízmű a lakosság részére is megkezdte és zavar­talanul folytatja a vízszolgálta­tást. — A bormányhatőeág közben- jöttável a műszaki felülvizsgá­latot éa az ideiglenes átvételt Huevét után eszközük, amelyen résztvesz a népjóléti és munka­ügyi miniszter képviseletében a műszaki osztály vezetője: Hoff­mann Károly miniszteri tanácios, a város szakértője : Pazar István, az építés vezetője : Ringelhann Béla, a város kiküldötteivel ős a vállalkozók megbízóijaival egyetemben. E felülvizsgálat sikeres befe­jezése után részletes műszaki és gazdasági adatokat tartal­mazó, könnyen megérthető le* írásban fogjuk ismertetni a víz­vezetéket és ebben a leírásban Eger város közművei létesítésé­nek történetére is kiterjeszke­dünk. Kelemen Andor. A Bélapátfalvai Kőedénygyár Eger város közönségének tuda­tába az Egri Népújságban meg­jelent árverési hirdetmény útján az fészkelődül! bele, hogy a Bél­apátfalvái Köadénygyár újra megbukott. Pedig épen ellenke­zőleg történt; ez iparteielep épen az árverés következtében űj életre kelt. Az árverés ugyanis nem a mai ipartelepre, melynek törvényszékig bejegyzett címe: Dr. Sebeők Endre Kőedénygyára Bélapátfalva, hanem a leszerelt »Első Bélapátfalvai Kőedény- gyár Rt.c-ra vonatkozott. A régi üzem keramikusa nem előre, de hátra vezette a gyárat. Cseh em­ber lettére csehül érzett, gon­dolkozott, pingált, égetett. Agyag­ja szennyes volt és puha, zo­mánca zöldes, tányérainak fe­neke kihullt a magyar levestől, tőle származnak azok a cioko- ládébarna, falusi piktor ízlésű edények, melyek ezrével marad­tak a Rt. nyakán, mert eleinte keltek, de utóbb senkinek sem kellett. Dr. Sebeők Endre e régebbi munkásokat, mint a fajániz gyár bérlő birtokosa,* lassankint el­* Tulajdonosa az Egri Szeminárium, mely huszonöt évre kiadta Sebőknek a telepet. bociájtotta, visszaszerződiette, harmincnyolcéves jogaiba he­lyezte a gyár kőt veterán pin- gálóját, kik nem egy művészi remeket alkottak ; villanyerőre rendezte be a gyárat, maga fe­küdt neki a kerámia tanulmá­nyozásának, űj fazekasokat, szob­rászt, pingálókat szerződtetett, egy egri intézetből kikerült, szé­pen festő aiketnéssa fiú előtt szép jövőt nyitott. Az újonnan készített tárgyak már nem »an­golosak«, mint a csokoládékávé- Bzínűekre ráfogták, hanem igazi régi magyarosak, rózsásak, szi- ronyosak, nemesek, egyszerűek. Emellett teljesen hű a talán még Ázsiából hozott művészethez, melynek párja hazaezerte sincs. Emellett csengő, tartós és mégis olcsó. A gyár készítményei közül különösen kiemelkednek és ka­pósak: a régi magyar ornamen- tikájú dísztárgyak, használati és díszedények, kézi festésű alkalmi ajándékok, eredeti »bélapátfalvai rózsás« díszítésű tárgyak, ős­magyar kerámiai díszítések, vi rágvázák, kulacsok, díiztálak. A kirándulók boldogan viszik haza készítményeit. Fellendülését mi sem jellemzi 1 jobban, mint az, hogy nem tud Elszámolás a havi adományokról. Szakácsi Bsrnátná O^öO, Bőta Sándorné 1, Osányi Gyula 1, Vit- kovszky Lajos 1, Molnár,Gy. 0’50, Fekete testvérek 1, Illés-féle liszt- üzlet 2, Szegedy László 0 50, Kunsai Ilona 0 50,Bíró Endre0 50, Deutsch MikBa 1, Kápolnay L. 1, Lakatos István 1, özv. Nagy N.-né 0'40, Báthory GSza 1, Deutsch Jenő 0 30, Varjú Béla 1, özv. Áron Sándorné 0 50. Derdák Mátyás 0 50, Kalmár Gáipároé 2, Éichbrunn László 1, Bauer La­jos 1, Pók Károly 1, Stern Sári 1, Läng B. 0'80 Bárdoa András 1, Eak Márton 0 50, Nagy Róza 2, Angolkisasszonyok intézete 12, Greskovics Ernőné 2, Kápolnay L.-né 1, Úry Dezsőcő 1, özv. Otta Náudornő 1, Grosz Ármin 010, Lusztig Igoác 0 50, Pozs- gay Gyula 050, Közel Ferenc 4, Orbán Károlyné 025, Dár Ká- rolyné 0 50, Hegedűs Gyula 1, özv. Kmecztió Jánosné 1, Mezey Ferenc 1, Nagy Sándorné (FöO, özv. Rotsohild Áronná 0'25, Rapcsák József 2, Adler Somá- né 1, özv. Kormos Jánosné 0 50, Türző Istvánná 0’30, özv. Szé­kely Józeefné 1, Dr. N-nő 1, Gröber Ivánná 1, Kegye S. né 1, Tóth Imréné 1, Hunyor Béláné 1, dr. Hunyor Sándorné 1, özv. Hutter Károlyné 1, Polőnyi An- talné 1, Kelemen Andor 1, Hamza István 1, Lehotay Ele- mérné 0 50, Bokor József 4, Joó Mária 0 50, Balázs Ferenc 030, dr. Kovács J. 1, Zvoncsik A. 0'50, Baráth András 0'50, Viberánszky János 1, Fischer Sándor 0 50, özv. Pick Jözsefné 0.50, Bárczi János 1, Vass Sándor 0 30, özv. Herczeg Andrásná 0 30, Fólián Istvánná 0 30, Sasa József 1, Hajnal András 1, Csépány F. 1, Kelepecz V. 0 50, Tóth F.-né 0 50, Szabó Gergelyné 050, Boma Gyuláné 0 50, Petráss Nándorné 050, Visnyai Mária 1, Tamaai pár 040, Ádám Miklősné 050, Rabovszky Lajos 0'20, Bárdos Istvánná 0'90, Kovács Istvánná 0 20, Farkas Bernátné 0‘20, Bár- nátnő 0T0, Vass Istvánná 010, Jaksi Ignácné 0T0, Bodő Jő- zsefné 0 10, Ludnai István 0*10, özv, Brázovics Ferencné 010, Mirkóczki Jánosné O'lO, Tóth Gáspárné 0T0, Magyar Józsefeié OTO pengő. (Folyt, köv.) •--^g HÍREK Eger, 1928. április 11. — A Hevesvármegyei Népművelés legújabb, március—áprilisi kettős száma a már megszokott színvona­las tartalommal jelent meg, Ham­mel Árpádnak, Heves vármegye népművelési titkárának avatott szerkesztésében. Ulrich Irma az iskolánkívüli gyermekfoglalkozta­tásról, Csintalan József a magyar nyelvkincsről, Mezey Illés pedig Kál község történetéről írt cikket a szakszerű folyóiratba, amelynek hasábjait Hírek és Hivatalos rész c. rovatok is élénkítik. Útépítési munkák Heves várme­gyében. Heves vármegye államépí­tészeti hivatala megkezdte a ta­vaszi úthengereléseket, valamint a fontsterling kölcsön terhére végre­hajtandó építéseket. Folyamatban van : az eger—debreceni, az eger— bakta—parádi, a detk—hevesi és az atkár—hatvani utak hengere­lése, a szarvaskő—pétervásárai, az egercsehi—bekölcei, a kál—erdő­telki, a kál—tarnabodi és a nagy- tályai és gyöngyöshalászi bekötő utak kiépítése. Az Egri Műkedvelők Körének ma­tinéja, mely nagysikerűnek ígér­kezik, április 15-én, vasárnap d. e. 11 órakor lesz az Urániában. — Az olcsó, 1 pengős jegyeket már árusítja a mozipénztár. Műkedvelő előadás Sírok község­ben. A siroki műkedvelők az ün nepek alatt Ambrus Béla kántor- tanitó és neje Gyenes Rózsika tanítónő rendezésével a levente egylet javára műkedvelői előadást rendeztek, a következő számokkal: »Cigány igasság« c. monológot elő­adta : Éva Margit. Irredenta éne­ket énekelt: vitéz Darnóváry Pál. »Bajos Jeremiás« e. monológot előadta : Jebelóczky József. Rúp­iákat adtak elő : Hornyák Sándor és Jebelóczky József. Magyar tán­cot lejtettek : Tóbiás M. és Dudás E. Továbbá előadták az »Előkelő utas« c. vígjátékot és K. Pap Jó­zsef »Vő« c. népszínművét. A sze­replők közül dicséretet érdemelnek : Palócz Margit és Irén, vitéz Dar nóváry Pál, Berta István, Mata Sándor, Borics Péter, Buzáky Pál, Gyurcsik János, Bolla Mária és Boros Mária. A színfalakat készí­tette és a rendezésben segédkezett: Pirkó Jenő s. lelkész. * Ä mai naptól új tánckurzust nyitok, beiratkozni lehet a Mária uccai Földmű­ves Olvasókör nagytermében este 8 órá­tól. Paricska tánctanító. * Egész hétre való olvasmányt, hasznos szórakozást nyújt 60 fillérért a Képes Krónika, a Tündérvásár gyer­meklap és a regény mellékleteivel. — Kapható az Egri Keresztény Sajtó- szövetkezet ujsagárúsítóinál és a do­hánytőzsdékben. mmmsm <&m lairiWM ans Sok fájdalomtól kíméli meg magát és talán ve­szélyesebb bajoknak veszi elejét, ha fejfájás első tüneteinél rögtön vesz be. A fájdalmak rövidesen megszűnnek és gyak­ran egy erős meg­hűlésnek vesz- szük elejét. Kérdezze meg orvosát. w csak az eredeti csomagolásban. Minden gyógyszertárban kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents