Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-08 / 84. szám
ÄBH 24 FILLÉR «wwfiwiaansMumam iKíSűCKfisaMeaenKEí Előfizetési díj postai szállítással: egn hónapra 3 pengő 30 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség Is kiadóhivatal; ;ger, Líceum, öldszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. üELBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. év/. 84. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. április 8. HÚSVÉTI GONDOLATOK IRTÄ: HEDRY LŐRINC DR., HEVESVÁRMEGYE FŐISPÁNJA A világ minden nyelven felhangzik ma a bibliai szó: feltámadott! A világ minden népe ünnepli ma a megváltás isteni titkát. Újból lepergett lelkűnkben és szemünk előtt a legnagyobb tragédia, amely fenséges, mert isteni és megrázó, mert az emberi is egyúttal. Ám minden szenvedésen és a rettentő halálon át él Krisztus, feltámadott, mert az ember porhüvelyéből diadalmasan kelt örökéletre az Isten fia. Feltámadás és megváltás — ez az isteni varázsereje gondolat és sző — melyet ha kiemelek az emberi élet szótárából a színtelen éa reménytelen Nirvána kétségbeejtő semmiségébe zuhan az emberiség. Feltámadás és megváltás! Hányszor mentett meg e két isteni eredetű fogalom népeket, nemzeteket és egyéneket egyaránt. Minő fájó hűrok rezdümek meg a magyar lelkekben, elmélkedvén e húsvéti gondolatokon! Mint a sö’éi börtönben sínylődő őekeresztéDyek, a kínos rabság éjszakájából szorongva kérdezték az örtáliótől: Custos quid de nocte? türelmetlen fájdalommal kérdezzük mi magyarok is az Isteni Gondviseléstől, az egész világtól, mi van, mennyi van még hátra a magyar éjszakából ? Hitünk a nemzet ieltáA közigazgatás jobbátételét célzó javallatok egy féléven belül mér az országgyűlés elé kerülnek, a községek szervezetében, adminisztrációjában változások lesznek, így élénk figyelemmel várják a törvényhozási intézkedéseket azok, akiket a magyar falu sorsa érdekel. A községek igazgatásának jobbátételét nem az a körülmény indokolja, hogy azok az egyének, akik a községek ügyét intézik, nem igyekeznének a gondjaikra bízott lakosságnak ügyét-baját lelkiismeretesen, gondosan ellátni, hanem épen az, iiogy ezeknek a községeknek dolgait irányitó vezetőknek a működése ne legyen gúzsba- kötve a múlt századbeli, régi törvény rendelkezéseivel ott, ahol a mai lüktető élet gyors cselekvést kiván. A községek képviselőtestületének összetétele is nehézkes már. Be kell engedni már azokat is, akik a községek fejlődését szem előtt tartmadásában a vallásos érzés mélységéig ért, de látván mindazt a rombolást, melyet nyelvünk, nemzeti érzésünk, anyagi erőnk, fajunk erősödése ellen sz új határokon túl elkövetnek, az eget ostromolva, sürgetve kérdjük: jő-e már a megváltás ? A nemzet életét minden időben a belső politikán és a mindennapi kenyér gondjain túl egy felsőbb gondolat, egy vezéreszme kel), hogy irányítsa. E nagy vezéreszme jelenünkben kétségtelen a béke-reviziő gondolata. Sokáig illettek bennünket magyarokat a váddal, hogy mi veszélyeztetjük az európai békét — mert revíziós vágyunk háborúra sürgető irredentizmus. Hát ez nem áll! Nincs higgadt ember ebben az országban, ki háborút óhajt, — aki ezeknek az átezen- vedett borzalmaknak árán óhajtaná az igazságtalan békék re- paráciőját. Jogunk a béke revíziójára azonban meg van. A népszövetségi paktum is elismeri, — sőt most már a velünk szemben állő külpolitikusok is kénytelenek elismerni. Ha ez a jog a velünk ellentétes felfogások szerint irredentizmust jelent, akkor az irredentizmus nem csak jogunk, hanem jogszabályba foglalt kötelességünk ! Nem vitatható tehát jogunk a revízió kérdésének felvetésében. V3, a községek szépítését, haladását és vagyonosabbá tételét lesznek hivatva elősegíteni. Különösen a jegyzői munkakör újjá- szabályosása az, ami a községek jövendő életében a legfontosabb kérdés. A falu jegyzőjének a munkássága szabja meg a község haladását. Ha a jegyzőnek mód adatik arra, bogy a faluja érdekében dolgozzék, akkor az a község haladni is fog. Ha azonban munkaidejét az állam túlnyomó részben igénybe veszi, ha az irattár részére dolgozás miatt nem marad kellő ideje a nép gondozására, akkor a falvak újból vissza lesznek vetve a régi elmaradottságba, a sötétbe, a sárba. A közigazgatási reform megoldása csak akkor lehet jő, ha a jegyzőt oda állítja, ahová az élet kitermelte, a falu lakossága érdekeinek képviselőjévé. Az alig egy hónapja elhangzott belügyminiszteri kijelentés szerint Ha azonban hosszú évek gyötrelmei kínlódása után merhetünk a trianoni igazságtalanságokról beszélni, akkor kell, hogy legyen a magyar békének kérdésében egy oly abszolút igazság, mely a maga egyszerű valóságában a világ elfogulatlan embereinek jogérzékét megragadta. Képzelhető-e másként, hogy a dúsgazdag, független angol íord.Rother- more, sajtójának, szavának erejével, személyes megjelenésével, a világ oly jelentős helyein fáradhatatlan tevékenységgel serénykedjék a tőle érzelmileg távol állő magyarság igazságáért ? — Képzelhető-e, hogy a mai bor legeredetibb, legmodernebb államférfid, Mussolini, felelős állásában oly kijelentéit tegyen, mely elismeri a béke-reviziók jogosságát? — Képzelhető-e, hogy az amerikai közvélemény, mely az európai kérdéseket meglehetős hidegen és közömbösen nézi, tüntetve lelkesedjék a magyar kiküldöttek mellett, kimutatván rokonszenvét a szavukban síró magyar fájdalom iránt? — Nem ! Élt és él az abszolút igazság. És mint egy kőszikla nem lehetett sírboltja az isteni igazság nak, hanem feltámadott abból Krisztus, úgy — Mussolini szavai szerint — egy szerződés sem lehet sírbolt, hanem fel fog támadni abból a magyar igazság. a jegyzőt a község élére kell állítani. E kijelentés a való élettel számol. Különös terméke a magyar földnek ez a jegyző. Sehol törvényeinkben nincsen a jegyző vezetőszerepe beírva, mégis ö az, aki a falusi irődiák- ből felküzdötte magát azzá, hogy a község lakosságának tanácsadója, jóakaró atyja, a község irányítója lett. Sehol a világon nincsen hozzá hasonló, külföldön csak községi hivatalnokok vannak, ö az, akiről most jelentette egyik legmagasabb állású kormányférfi, hogy ha szobrot kellene állítani, úgy a magyar anyának, a magyar katonának és a magyar jegyzőnek a szobrát állítaná föl. A jegyző az, aki a falu népét élete minden nyilvánulásában elkíséri, gondozza. Születésekor már anyakönyvezi, egy éves korában gondoskodik róla, hogy beoltva legyen ; ha árván marad, nyilvántartja, őrködik felette ; ha épen gondviselő nélkül maradna, akkor tartásáról is intézkedik, óvodába járatja, majd felnőtt 6 éves korában már szigorúan bánik vele: beadja is- kólába és nem tűri meg, hogy szülei az iskolától elvonják; is- métlöiskolás kora után ismét kézbe veszi, fegyéfmezi, rendhez szoktatja és gondoskodik róla, hogy rendesen járjon templomba, mit a suhanó különben elmulasztana, ha nem volna mint levente állandó fegyelmezés, tanítás alatt egészen 21 éves koráig. Testi és szellemi képzés után katonának ^llitja, legalább is hinni kell, hogy igen kevés idő telik el, mig újból a régi mód szerint, a jegyző vezeti fel a katonamérték alá. Élete forduló pontján ünneplő ruhában a jegyző előtt vállal magának élettársat s ettől kezdve is élete minden nyilvánulásában a jegyző tanácsára, biztatására, segítségére szorul. Nem igaz az, hogy a viszályokat másütt döntik el: csak egy csekély hányad az, ami a bíróságok elé kerül, a többi ott intéződik el a faiuhft- zán a jegyző békitéee, rábeszélése, Útmutatása nyomán. Nem igaz az, hogy csak néhány pengőig bíráskodik a községi hatóság, milliós követeléseknél épugy, mint szülök és gyermekek között vagy házastársak között a jegyző hozza létre az egyezséget; ha első ízben nem sikerül, akkor tizedszerre, mig végül közös megelégedésre sikerül a baj orvoslása és a jegyző nyugodtan foghat hozzá többi munkájának intézéséhez. Akit a hivatali szobájának ablakából kiszűrődő lámpafény mellett még akkor is ott lehet íróasztala mellett látni, mikor más emberek már a napi kártyapartijuk befejezése után családjukhoz térnek, akinek vasárnap délelőttjőt és délutánját, talán még estéjét is a népművelési előadásokra, a leventegyakorlatokra kell áldoznia, a Gárdonyi sok munkájú, sok gyerekü falujegyzöje az. A falvak jövendő életét talán egy emberöltőre is az fogja eldönteni, hogy visszaadja-e a reform a jegyzőt a falujának. A súlypont talán nem is azon van, hogy a község élére állitja-e a törvény a jegyzőt. Épugy mint a törökök befejezett tény elé állították a világot és a világ ezt akarva- nem akarva el kellett, hogy fogadja a sevrési békediktátum felrúgását, épugy a jegyző is ott áll a falu élén, meg nem tagadhatóan és elke- rülhetlenül. A kérdés azon dől el: Mennyiben sikerül a jegyzőt igazi hivatásának átadni és hogy megtalálj a-e a törvényhozás a falut és a faluban a falu jegyzőjét ?! A FALU JEGYZŐI IRTA: MAGNIN ALFRÉD FÜZESABONYI FŐJEGYZŐ, A HEVESVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE
