Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-31 / 75. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára Í6 fillér, vasár- » nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 75. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. március 31. Megdöbbentő méretekben folyik az elcsehesités az elszakított Felvidéken Elveszítjük az új generációit, ha nem érkezik gyors segítség. Egy volt prágai magyar képviselő beszéde a magyar parlamentben. Budapest, március 30. Pártoskodás. Mire e sorok napvilágot látnak, talán még mindig tart a főváros közgyűlésén az ellenzéki pártok obstrukciós vitája, — ami tulajdonképen nem is vita már, csak az idő kibatzéléae, idő és energia pazarlás, a változatosság kedvéért durva szécsaták- kai, személyeskedésekkel, gyanúsításokkal fűszerezve. És ugyaD miért ez a nagy harci lárma? Talán világnézeti, nagy elvi kérdésekről, a polgárság létérdekeit veszélyeztető rendkívüli ügyekről van szó? Nem! A többségi párt meg akarja valósítani a régi liberális párt- többség ugyancsak régi programmjät: a községi takarékpénztárat ■ a demokrata ellenzék elkeseredett dühhel küzd ellene — mert ez esetben nem ők kezdeményezik, nem ök csinálják. Milyen szomorú és milyen általánosítható helyzetképe ez a mai országos, törvényhatósági, városi politikai életünknek IHány esetben láthatjuk, hogy a politikai élet munkásai, — kiket pedig megbízatásuk egy generális hadparanccsal küld a küzdőtérre : mindig a közjóért harcolni — megfeledkeznek igazi, nemes hivatásukról s az önző egyéni vagy a kicsinyes párttaktikai érdekeket szolgálják. Torzsalkodunk, veszekszünk, irigykedünk akkor, amikor minden magyar kéznek a nagybeteg haza megmentésére kellene közös munkára összefognia. Egyesek nem tudnak felemelkedni az önző egyéni érdekeik szempontja felé, — ezek a vissza- taszítóbbak de kevésbbé veszedelmesek, mert hamarosan elárulják értéktelenségüket, Másokat a hiúság elfogultsága tesz vakká. A kulturpolitikus csak azt ismeri el kultúrának, amit ö kezdeményezett, a nemzetgazda nem veszi figyelembe a gazdasági élet adottságát ... és így tovább. Az ellenzék pedig elgáncsolja a leghelyesebb kezdeményezést, mert így kívánja a párt- politika. Úgy látszik az elmúlt idők tanulságait a politikai életben felejtették el az emberek leghamarabb, vagy — ott ragadja el őket legelőbb a hiúság, a gyűlölködés emberi gyarlósága. Reméljünk és kérjük a Gondviselést, jöjjön el már egyszer a közéletben is a lelkek husvétja, a magába- szállás, a szeretet, a belátás, az alkotó munka békéje, mert enél- kül nem érjük meg a magyar feltámadást! Sky. A képviselőház mai ülésén Tobler János keresztényszocialista képviselő az elszakított Felvidék magyarságának szomorú sorsát ecsetelte megrázd képekben. — Mint a cseh parlament volt képviselője is hangoztatta már, hogy a kisantant államok a wilsoni- elvek megcsúfolásával jöttek létre. A cseh állam úgy érti a demokráciát, hogy azokat a magyarokat, akik nem tetszenek neki, egyszerűen kiutasítja. — Felhívja Tobler a magyar kormány figyelmét arra is, hogy a budapesti csehszlovák követség épületében egy cseh-szlovák egyesület működik, amely a Felvidék ceeh tót vezetőit propaganda előadásokra hívja meg. Eger, március 30. Az 1888. évi VII. törvénycikk előírja a községeknek, hogyan kell berendezni a vásártereket, az állatvásár színhelyéül kijelölt területet korlátokkal körülkeríteni, berendezni az állategészségügy követelményeinek megfelelően stb. Az utóbbi évek folyamán ennek a fontos törvénynek a betartását különösen is szorgalmazták a közigazgatási hatóságok. A legtöbb község fel is vette költségvetésébe a vásártér, nevezetesen a baromvásártér rendezését. Hiszen községi érdeket és állategészség— A csehek nsgy megkülönböztetést tesznek az elszakított területek polgársága és a régi cseh terület polgársága között a politikai jogok tekintetében is. A régi cseh területen száz ajánló, az elszakított területen pedig ezer ajánló aláírása kell a képviselőjelöléshez. Az elszakított területeken óriási méreteket ölt az elcsehesités. Az uj generációt teljesen elveszíti a magyarság, ha ez az állapot tovább is igy tart. Kéri, hogy a kormány ezekben a kérdésekben sürgősen lépjen közbe a Népszövetségnél. Majd a költségvetési javaslattal foglalkozva kérte a munkaszabadság védelméről szóló törvényjavaslat mielőbbi benyújtását. ügyi szempontokat is szolgál a jól berendezett állatvásártőr. Nemrég azonban miniszteriális bizottság vizsgálta felül a hevesmegyei községek költségvetését. Ez a bizottság pedig annyira szigorú volt, hogy a vásártérnek a törvény által előirt gondozására és rendbehozáBára előirányzott ösz- szegeket is törölte a község büdzséjéből. Azokban a községekben pedig, ahol a törvény által előirt módon nincs berendezve a vásártér a vármegye alispánja, Bojkott a csehek ellen! — Magyar kereskedő cseh árút nem rendel, magyar ember cseh portékát nem vásárol és cseh fürdőben nem nyaral, mert ezzel csak ellenségeinket erősíti. Bojkott van: ha nem hajlott mag a gerinced, ha nem veszett ki belőled a magyar önérzet, ha ég még benned a jogos magyar harag: állód a bojkottotl — Áruló vagy, ha cseh fürdőkben költöd el a drága magyar pénzt! — Azért mégysz megszállt területre, hogy a csehek letartóztassanak? Várd meg, amíg Felsőmagyarország felszabadul! — Magyar vagy? Ha átmégy a megszállt Felvidékre, rokonaid helyett a cseh fegyházak várnak rád! — Magyar testvérünk! Át ne engedd leányodat a megszállt Felvidékre, mert meggyalázzák 1 — Át ne lépj addig a megszállt Felvidékre, míg a határsorompókat fel nem nyitja a magyar nemzeti hadsereg! Az alispán több községben betiltotta az állatvásárok tartását az ebben a tárgyban nemrég megjelent külön miniizteri rendelet alapján betiltotta az állatvásárokat. Ilyen községek Hevesmegyében : Rec8k, Kápolna, Kál, Verpelét, Erdőtelek ős Apc. Az utóbbi két helységben a betiltó rendelet után már rendbe ie hozták a vásárteret, így itt már lesz is vásár. A többi községekben azonban ctak akkor fog engedélyezni állatvásárt az alispán, ha eleget tesznek a törvény rendelkezéseinek. Ilyenformán az egyes községek a legnehezebb helyzetbe kerültek, mert a vásár úgy községi érdekből, mint közgazdasági érdekből rendkívül kívánatos. Emlékérmet a hadifoglyoknak! Ez a két sző viharzott át két héttel ezelőtt az országon és millió és milliő ember helyeselte a felvetett ideát, mert mindenki érezte, aki magyar, hogy ha valaki, akkor az a szegény hadifogoly is megérdemli, hogy elismerő érmet tűzzenek a mellére. Az egyik képviselő még azt is merte vitatni, hogy a hadifogoly nem érdemli meg az emlékérmet, mivel a fogság nem haditett. Nagyon csodálkozunk ezen a kijelentésen, mert aki saját szemével tapasztalta, hogy miként került a magyar fiú hadifogságba, az nagyon jól tudja, hogy sokszor a leghősiesebb hadiíények közepette, csúf cseh árulás következtében gkerültek a bátor hős fiaink az ellenség karmai közé. Tábornokok, magasállásu tisztek, közfunkcionáriusoktől kezdve a legszegényebb földmives emberekig bátorítjuk a magyar közvéleményt, hogy csak követeljük és szorgalmazzuk a volt magyar hadifoglyok kitüntetését. A parlamentben elvetették az indítványt. Sajnos, tűlgyor- ■an történt ennek a «nem» szónak a kiejtése. Tulkorán történt a tagadásnak a bejelentése. Da a magyar közvélemény mégsem hagyja elaludni est az ügyet. A becsületes, ízig-vérig magyar legény, aki héroszként harcolt északon, délen és keleten, sokszoros túlerő ellen és jől tudjuk, mert ismerjük annak a nyitját, hogy a sok ezer és százezer hadifogoly miért sínylődött a szerb kazamatákban, hogy miért kellett nekik a szibériai hőmezőkön étlen-szomjan s ruhátlanul kóborolni. Ez a sok szenvedés nem ezeknek a hősöknek a hibáiból történt. . . Követeljük tehát az igazság nevében minden magyar hadifogoly mellére az elismerő érmet! U. L.
