Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-31 / 75. szám
2 \ EGRI NÉPÚJSÁG 1928 márciu« 31. A hamvaiból újjászülető Gyöngyös A városfejlesztés és városszépítés gigászi munkája. — Restaurált templomok, új paloták, újonnan nyitott széles utak és kies parkok. — Papírpénzből villamostelepet, palotákat és utcákat épített Gyöngyös. — Dr. Puky Árpád polgármester fanatikus lelkesedéssel, fáradhatatlan energiával építi modern várossá Gyöngyöst. Harc a kontár építővállalkozók ellen. Miöta az építkezések nagyobb erővel megindultak, országos problémává lett a kontár építkezők elleni harc, amely most a Mérnöki Kamaránál is sok tárgyalásra adott okot. Kétségtelen, hogy akkor, amikor az egész országban vehemens erővel indulnak meg az építkezési munkálatok, sokkal nagyobb szükség van az elővigyfizatra és ellenőrzésre, mint kevés munka idején, mert akkor, amikor minden vonalon építkeznek, a sok szakmunkás között elvész az a kontár, aki csak haszonlesésből, de minden felelősségérzet nélkül végzi munkáját. Különösen fontos ez a kérdés a bérházak építésénél, valamint gyárak és üzemek építésénél, szóval mindazokon a helyeken, ahol emberéletben eshet kár a kontárkezek munkája nyomán. — Manapság ugyanis divatossá vált az építési vállalkozás és egész sereg fiatalember szaladgál szerte az országban, akik építészeknek, mérnököknek és építőmestereknek adják ki magukat, munkát vállalnak, jól lehet nincsen képesítésük, sem végzettségük, csupán egyszerű vállalkozók, akik abbéi »Karnak nagy üzleti hasznot szerezni, hogy kontár munkával becsapják a hiszékeny építkezői akarókat. Természetesen ezek a kontár vállalkozók, akik ellsn most a Budapesti Mérnöki Kamara erélyes harcot indított, rendszerint egy képesített építőmester neves bújva vállalják fel a munkát, de valójában ez az építőmester csak cégérnek szolgál és nem vesz részt magán az építkező seken. Ebből persze bajok származnak és a hatóságok sajnos csak akkor indítanak szigorú vizsgálátot, ha már megtörténik a baleset, vagy a szerencsétlenség. Ezért figyelmébe kell ajánlanunk minden építkezőnek, hogy jól nézzék meg, kivel állnak szóba mikor átadják a munkát valamelyik építési vállalkozónak. Nagyon fontos, hogy az illető maga vállalja munkájáért a felelősséget és ne tolhassa át olyan személyekre, akiket a későbbi vizsgálat során már nem lehet elökeriteni. Az elszigetelt Csehország. Prágából jelentik: Csehország jelegi külpolitikai helyzetét ismerteti Kramarz dr., amely szerinte igen kedvezőtlen. A német-francia fokozatos gazdasági közeledés nyomán a kisantant jelentősége egyre csökken. Románia elvitaihatatlanul Olaszország érdekkörébe került, így tehát a szerb állam az egyetlen, amelynek a segítségére Csehország még feltétlenül számíthat. Csehország elhegyatottsága Benes külpolitikájának eredménye, amely nem fordult kellő eréllyel az orosz bolsevista uralom ellen. A cseh érdekek egy erős és nemzeti alapon álló Oroszország kialakulását kívánják. Gyöngyös, március 30. A világháború vér- és tűzvi- harának irtózatos tombolása közben is mind az öt világrész ■ajtója megdöbbenéssel vitte hírűi azt az elemi csapást, amely Gyöngyös városát érte. A békésen fejlődő, szorgalmas, munkás lakosságú hevesmegyei város szivében 540 lakóház a pusztító lángok martaléka lett. A négy égtáj minden irányában folyt ekkor az öldöklő harc. És a leg- véezesebb frontokon mindenütt impozáns számban voltak képviselve azok a vitéz fiúk, legények és apák, akiket ez a por- ráégett város küldött ki a véráztatta harcmezökre. Újságok és rózsaszín levelezőlapok gyorsan megvitták mindenüvé a szomorú hírt. Halálos rohamra induló hősök szeméből hullatott férfikőnnyet a fájdalom és keserűség a szülőváros és a szülőház elvesztése fölött. Olasz, orosz, francia fogolytáborokban, sőt a világ másik végén: a lélekfagyasztó, jeges Szibériában is siratták hős fiai a Karthago sorsára jutott Gyöngyöst, mialatt itthon sebesült huszártisztek, bús öregapák és zokogd anyák nézték, szomorú könnyes sze- mekkela száz- és kétszáz év mögé ■ok kedves emléke őrző családi házak üszkös romjait; sőt mega a legelső magyar ember, a koronás király is a szsrenceétlen- ■ég színhelyére sietett, hogy vigasztalja és segítse a katasztrófa áldozatait . . . * Azt a mondást, hogy •Gyöngyös szebb lesz mint volt*, sokáig csak önvigasztalásnak hittük. Hiszen szókban a szomorú időkben, amelyek a tűzvész után Magyarországra és Gyöngyösre nehezedtek, ki beszélhetett komolyan újjáépítésről? És Gyöngyösön nem is beszéltek erről, hanem cselekedtek. A város polgármestert választott és ezzel olyan férfiút emelt maga fölé, aki azőta az alkotások egész sorával bizonyította be, hogy nemcsak akarja, hanem végrehajtani is tudja, ■ fáradhatatlan munkával, hivatottságga), fanatikus hittel, életcéljának tekinti a vezetésére bízott város újjáépítését. * A meglehetősen rozoga, szegényes külsejű városházán, egyszerű berendezésű hivatali szobában fogad dr. Puky Árpád, Gyöngyös polgármestere. Lekötelező szives készséggel tesz eleget annak a kérésemnek, hogy mutassa meg Eger testvérvárosát, az újjáépülő Gyöngyöst. Pár pillanat múlva már Dezső Dénes városi főmérnökkel beszélgetünk, majd előgördül a városi villamosművak autója * a polgármester, valamint Nagy Dezső a Városi Villamos és Vízmű igazgatójának (»a gyöngyösiek Ringelhann Bélájának«) társaságában megtekintjük a hamvaiból újjászülető Gyöngyöst. A testvérvárosnak 20 ezer lakosa van. Gazdasági élete, különösen kereskedelme sokkal élénkebb, lüktetőbb mint Egeré. Gyöngyösnek hatalmas ingatlanai: többezer holdas erdője és közel ezerholdas termőföldje, lignitbányája és bérházai vannak. Itt tehát élénkebb tempóban folyik nemcsak a városi, de a magánépítkezés is. Igen nagy hasznát látja a város Puky polgármester bámulatos gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi tájékozottságának. Nőmet példára házakat épített a papírpénzből. 1920 ban megvásárolta a feor- mánybiztosiágtől a húsz házból állő új telepet. Ezek most a a város jól jövedelmező bérházaí, s alig egy-két inflációs papirmil- lióba kerültek a városnak. Hatalmas költségen rendbehozatták, ujjáfestették az impozáns Szent Bertalan templomot. S azóta öt más katolikus templomot resauráltak Gyöngyösön a város hathatós segítségével, továbbá újjáépítették az annak idején porráégett református templomot és paplakot is. Egymilliókilenc8zázezer papír- koronáért vásárolta meg Gyöngyös 1921- ben az addigi részvénytársaságtól átvett városi villamostelep olajjal fűtött Diesel - motorjai mellé a város lignitjével fűthető két gőzgépet. Amellett, hogy így a varosnak «ingyen» van viliaPáris, március 30. A «Kövér Berta» megszólalásának tizedik évfordulója alkalmából a párisi Temps elmondja, milyen hatással voltak Párisra és Franciaországra a messze- hordö ágyú lövedékei ? Eleinte még gondolni sem mertek arra, hogy ágyúból lövik Párist. Mindenki azt hitte, hogy repülőgépről bombázzák. A hadügyminiszter első hivatalos jelentése is azt állította, hogy német repülök óriási magasságból bombásat dobnak le Párisra. — A német repülők oly hihetetlen magasságban vannak, hogy nem lehet őket észrevenni. A kommüniké még hozzátette, hogy a francia repülök azonnal űzőbe fogták a német bombázókat. Azután megtudták, hogy nem repülőgépről bombázzák Párist. Mikor a francia hadügyminisztérium cenzúra osztályáról egyik kapitány a Temps szerkesztőségének telefonon lediktálta az erről szőlő hivatalos jelentést, így szólt: — Fogják meg ez asztalt jől, uraim, hogy el ne essenek. Azután diktálni kezdte, hogy az ellenség messzehordó ágyúval lövi Párist. A szerkesztőség valamennyi mostelepe, ■ felhasználhatja a magatermelt lignitjét a fűtésre a külföldről szállított drága nyersolaj helyett, Gyöngyösön a kis- egzisztenciák részére 5 fillér, a többi fogyasztók részére pedig 7 fillér a villanyvilágítás egységára. A város ugyancsak 'z infláció idején több más hasznos beruházást is eszközölt. Ötmilliárd papirkoronáért felépítette Wälder Gyula tervei szerint a kétemeletes tűzoltó palotát, amelynek egyik része a tűzoltó laktanya és őrtanys, másik része bérház, egy hatalmas épületszörnyét pedig a Nemzeti Bank bérli 30 évre. Ez az építkezés is már teljesen behozta a befektetett ötmiiliárdot. Ugyancsak papirkoronával rendeztette a város az utcáit is. Negyvenezer köbméter földet emeltek ki a városrendezés és az utcák szintjének egyengetéai munkálatainál. Új, széles, modern utcák nyilsak a szűk sikátorok helyén, Ízléses, új angol parkok alakultak a megfelelő helyeken. Angolpark és gyermek-játszótér épült a Barátok.utcájában. Egész sora mindenfelé az űj házaknak. Ennek a nekilendült építkezésnek láttán meg is kérdeztem dr. Puky polgármestertől : — Mindent újjáépítenek, polgármester űr, miért nem csinálnak már egy szép városházát is. — Kérem, én csak olyan építkezésbe fektetek ma pénzt, ami a befektetés arányának megfelelő jövedelmet is hoz. A városháza nem hozna jövedelmet. Azzal tehát várunk jobb időkre. Ezt az érdekes feleletet adta a hamvaiból Phönixként újjászülető Gyöngyös polgármestere. Kelemen Andor. tagja a főszerkesztő szobájába gyülekezett össze ■ tanácskozni kezdtek, leadják-e ezt a kommünikét ? Hiszen ha ez így megjelenik, akkor iszonyú pánik támadhat Párisban. Mindenki azt fogja hinni, hogy 8z ellenség 30 kilométernyire jutott Páriához, mert hiszen addig nem ismertek olyan ágyút, amely 30 kilométernél messzebb hordott volna. A hivatalos kommünikét ki kell adnunk — foglalta össze a tanácskozás eredményét Hebrard főszerkesztő, — ehhez semmi kétség nem fér. De viszont megjegyzés nélkül nem hagyhatjuk. A kommünikéhez hozzáfűzött megjegyzés úgy szólott, hogy a legutolsó megállapitás szerint a legközelebbi lövészárok Páristől 100 kilométernyire van. Páris idegesen fogadta ezt a hirt. A Temps példányait elkapkodták ■ kézről-kézre adták. Közben a »Kövér Berta« állandóan küldte a lövedékeit. Az áldozatok szaporodtak. A legnagyobb pusztítást Nagypénteken végezte. Egy ágyúgolyó be* vágódott a Saint Gervait templomba. A hívek épen buzgón ájtatoskodtak. Irtózatos csatta- nás reszkettette meg a levegő t Tíz éve, hogy a kövér Berta megkezdte Paris bombázását.
