Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-21 / 66. szám
Előfizetési di) postal szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres dij~ szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UBBÁH GUSZTÁV * POLITIKÄI NHPILÄP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 66. szám, * Szerda ♦ Eger, 1928. március 21. Hevesvármegye törvényhatósága feliratban üdvözli Horthy Miklós kormányzót. Gróf Appongi Albertet genfi sikere alkalmából köszönti Hevesmegge közönsége. — Felirat a kultuszminiszterhez az elszakított maggar területek maggar kultúrájának megmentése üggében. Részleges tisztújítás a vármegyeházán Dr. Szabó Oszkárt egghangűan vármeggei árvaszéki elnökké, dr. Jablonszkg Györgyöt árvaszéki ülnökké, dr. Kádár Lászlót vármeggei aljeggzővé választotta a törvénghatósági bizottság. Hangzavar és vakság. A nemzeti ünneppé avatott március 15 -ének most lezajlott forgatagában, ha az aktuális magyar közéleti problémák mélyére nézünk, ünneprontás nélkül állapíthatjuk meg, hogy a nyolcvaneeztendős ünnep peremén még mindig ott foszforesz- kál a Széchenyi—Kossuth probléma, megtisztulva sok anakronizmusától, de kimélyülve sok ma ia elintézetlen belső kérdéssel, letzegényfcdve egy korcs területre a meggyarapodva a nemzetközi megvilágítás sok újszerű sugártörésővel. A magyarság mélyértelmű tragikuma, hogy Kossuth és Széchenyi lelke a sorsdöntő órákban nem egyesültek egymást kiegészítő koncepciókban, h?nem mindegyikük a másik összeró*- «adásában szemlélhette a mega nemzetvezérlő elveinek fájdalmas igazolását. Széchenyi judfciuma hangzavarnak és vakságnak ítélte a gazdaságilag és kulturális alapon elő Dem készített szabadság utáni vágyakozás féktelenségét, Kossuthnak páthosszsl teljes ielbületát. Ha a Trianon utáni konszolidációs törekvéseken keresztül szemléljük a magyar nemzetállam politikáját, észrevehető, hogy az államélet csaknem minden megnyilatkozásában Széchenyi koncepciója a domináns gondolat. Hiányzik belőlük — a márciusi lendület, Kossuth igéinek korszerű ecbója. Mi ennek az oka? A márciusi ideák modern ki- sdásában tényleg sok hangzavar s vakság uralkodik. A sajtószabadság 1848-as formájáért nem lelkesülhetünk. A gyakorlatban ez a szabadságjog szabadossággá gőgösödön. A márciusi pontok legnépszerübbikét, a közteherviselést is kompromittálta a gyakorlati élet. A job- bégyrobotből a kapitalizmus kizsákmányoló kátyújába zökkentünk. A felekezeti egyenlőség sanda faji előretörekvések búvóhelye lett. A szabadságjogok legyenek széles medrei a nemzeti gondolatok áramlásának, de Széchenyi szellemében árvízvédelmi műveket kell emelni kicsapongásai ellen. A szabadság tavaszának napsütésébe az nézzen bele, akit nem szédít meg a hangzavar és a vakság, aki egyforma szeretettel tudja ápolni a márciusi bitet és a döblingi aggodalma kát. (Szun.) Eger, március 20. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának évnegyedes rendes közgyűlését a nemzet és a megye színeivel ékesített vár- megyeháza dísztermében ma délelőtt 3/«ll órakor nyitotta meg Hedry Lőrinc dr. főispán elnök. Horthy’Miklós kormányzó ünneplése. A közgyűlés ünnepélyes csendben, felállva hellgaüa végig az elnöklő főispán következő szavait: — Tekintetes törvényhatósági bizottság! — Csendben, de mégis országos tisztelet által övezve ünnepelte kormányzónk, Horthy Miklós úr ő főméltósága kormányzói működésének nyolcadik évfor dulőját. Az a 8 esztendő, mely 1920 és 1928 között szemeink előtt lefolyt, a nemzet súlyos megpróbáltatásainak ideje volt. Összeomlásunk vészes következményei elleni küzdelmünk, — élet-halálbarcunk a mindennapi kenyérért, a levegőért, mely a haza földjén éltet, erőfeszítéseink a megcsonkított ország életbenmaradSsáért — történelmünk borús, de egyben tiezteletet parancsoló korszaka marad mindörökké. Ám e sorsdöntő időkben kellett, hogy legyen egy férfiú, ki saját izzó, magyar hazafiségának tüzéval felgyújtsa a ciüggedő nemzeti szellem lángját, bátorságával, férfias elszántságával adja példáját az áldozatos bonszeretetnek, erejével, jőszívével, magyar akaraterejének «Quos ego»-jával rendet teremtsen az ország közállapotaiban. Éa a nemzet megértette bű fiát, 8 év alatta belé- helyezett bizalomból osztatlan szeretet fejlődött, mely körülöleli kormányzónk fennbölt személyét, nemes egyéniségét. — Mi vármegyék, mint a tiszteletadásnak, a (elsőbbség iránti hűségnek ezeréves hordozói és oszlopai, elsősorban kell, hogy e nepot a nemzet ünnepnapjául ünnepeljük. Ezen érzelmeinkből folyőlag indítványozom, hogy a törvénybatőság őfőméltőaágát kormányzóságának nyolcadik évfordulóján feliratilag üdvözölje. (Hosszantartó éljenzés) A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Mártonffy Lajos emléke. Dr. Hedry Lőrinc főispánelnök ezután mély részvéttel emlékezett Mártonffy Lajos árvaszóüi e»üöi£ haláláról. A vármegye szülöttének a a vármegye talajából kinőtt fő- tisztviselőnek tragikus elhunyta fölött lesújtva áll a vármegye közönsége. A főiipán egyhangúan elfogadott indítványára Mártonffy Lajos emlékét jegyzőkönyvben megörökítve adják át az utőkornak. A hercegprímás üdvözlése. Dr. Hedry Lőrinc főispán ezután bejelentette, hogy a vármegye közönsége nevében üdvözölte Serédi Juiztinián dr. bíboros hercegprímást beiktatása alkalmából s az üdvözlést a hercegprímás meleg szeretettel köszönte meg. Apponyi Albert gróf üdvözlése. Dr. Hedry Lőrinc főispán még egy indítványt tett: — Tekintetes törvényhatósági bizottság! — Oly sok keserű csalódás után a népszövetség legutóbbi genfi tanácskozása & szenvedő magyarság szivének is meghozta az első örömhírt. Gróf Apponyi Albert ai, kinek a meggyötört magyarság az első örömböuy- nyeket köszönheti. Gróf Apponyi Albert páratlan elmeéllel méltóságteljesen emelte fel a nemzetek aeropagja előtt az igazságtalanul sújtott magyar nemzet töviskoszorújáí, — melyen a vér és könnyön kívül nem csillogott más, csak ékesnzőlásának isteni adománya. — Jogi érvelésének ereje megtörte a vak elfogultságot, mely kristálytiszta igazságunkat a győző siket füleivel meghallani idáig sohasem akarta. Évszázadokon át iimátlődik a sors — az a végzetszerü sors, hogy a magyarság, a magyar álláspont védelmezte és fedte a Nyugatot, annak erősödését és fejlődését. lm, most is így történt. Gróf Apponyi Albert- nek, ennek a tüneményes magyar elmének átütő sikere nem csupán a magyar álláspont elismerésiéi jelenti az opíáns-psr- ben, hanem visszaállítja a Népszövetség komolyságába vetett bitet, megvédelmezi azokat «magasabb irányelveket, amelyeknek szelieméban a népszövetség működni hivatva van. Gróf Apponyi Albert személye túlnőtt azon, hogy őt elismerés tömjé- nezze, mégis magyar mivoltunkat tiszteljük meg azzal, hogy lelkes odaadásunk köszönetét tolmácsolva üdvözöljük őt, életére a magyarok Istenének bő áldását kérve. Szent-lvány Farkas indítványa. Szent-lvány Farkas az alispánt jelentéshez a tanűgyről szólva többek között ezeket mondotta : — A kultuszminiszter hatalmas politikai koncepcióját és annak keresztülvitelében kifejtett bámulatos energiáját már évek óta csodálattal figyelem, ót e téren kifejtett emberfeletti munkájáért csak elismerés illeti. Mégis arra kérem erről a helyről a Kultusz- minisztert, hogy az elszakított részek magyarjainak kulturális összetartozását a csonka anyaországgal szintén részesítse figyelemben. Munkája csak akkor lesz teljes, ha a 3 milliónyi magyar ezeréves kultúráját meg tudja menteni. Itt kell tenni valamit. Annak a 100.000 és 100.000 becsületes magyar apának a nevében, akik az Ipolyon és a Királyhágón túl élnek alacsonyabb kultúrájú népek zsarnoksága alatt és akiknek gyermekei már csak törik a magyar nyelvet és unokái talán már érteni sem fogják azt a drága magyar nyelvet, amelyen a dajka apjuknak, nagyapjuknak és szépapjuknak daíolta az altató nótát, — mondom, — ezeknek a nevében bérem, könyörgöm, a vízbefűlő
