Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-25 / 46. szám
I Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vcsár- « nap 23 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV + POLITIKAI NAPILAP • Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 46. szám & Szombat ♦ Eger, 1928. február 25. 139 szavazazattal 32 ellenében a képviselőház megszavazta a numerus klauzus törvény módosítását Nagy viharok a névszerinti szavazásnál. — A liberális demokraták, támadták Bárczy Istvánt. — »Hát Rassay Károly hol van?« A bürokratizmus fonákságairól nyilatkozott legutóbb Klebelsbarg Kunő gróf, akinek eszméi mind gyakrabban világítanak be fáklyaként a magyar szellemi élet irányításába. A kultuszminiszter elsősorban emlékeztet arra, hogy voltaké- pen a mai bürokráciának árnyoldalait a II. Józsefi korszaknak és a Bach-rendtzernek tudhatjuk be, amelyek szívósan és tartósan ültették át a régi magyar hivatali rendszerbe a nehézkes idegen szellemet, ez Írásbeliségnek túlságos kitenyésztését, olyan sajátságos osztrák gondolatokat, amelyeket a magyar természet el sem bír. Szinte köztudomftssá vált az a régi osztrák bürokrata felfo- fogás, hogy a polgár azért van, hogy azt igazgatni lehessen ős ez a szellem terjengve és tápot nyerve az alacsonyabb értelmi színvonalon öllő alárendelt közegek túlbuzgóságából, odáig juttatta az egykori közlékeny, szívélyes és jólelkű magyar hivatalos jelleget, hogy azt a mai közgondolkozás avultnak és az élettől távolállőnak tartja. Tehát a nemzeti öncélűság megszerzésével helyet kell adni annak a törekvésnek, amely kiküszöböli a magyartalanságot a hivatali szellemből és frissé, európaivá teszi a bürokratizmust, — mert bürokratizmus volt és marad s ha szertenézünk Európa külországainak hivatali intézményein, feltétlenül meg kell látnunk, hogy nemesebb intenciók sehol sem hatják át a tisztviselői kart, mint éppen minálunk, ahol fegyelem, hazafiság, áldozatkészség és tisztesség az alap- elvei az ügyviteli rendszernek. Mi hát a teendő? Fiatalos, kezdeményező erőknek, teljes felelősségérzetnek energiái jussanak be a hivatalos vérkeringésbe és annak a tudata, hogy nem az akták kezelése, hanem az akták lelkének felismerése az élet. Elaggott és silány bürokratizmus helyett a nemzeti és társadalmi élet egész vonalán az az elgondolás legyen úrrá, mely a magyar jövő érdekében szakít a hosszadalmassággal és megragadja az idő kerekét forgató eseményeket és feladatokat egy európai műveltség és haladás megközelítésére. Budapest, február 24. A képviselőhöz mai ülésén az elnök bezárta a numerus bhuzuss módosítására benyújtott törvény- javaslat vitáját és elrendelte a névszerinti szavazást, a javaslatra. Nagy feltűnést keltett, hogy a Keresztény Gazdasági Párt tagjai közül is a javaslat mellett szavazott tizenegy képviselő. Percekig tartó vihar tört ki, amikor Bárczy István a javaslat mellett szavazott. A nagy zajból kihallatszott a javaslatot ellenző és az egész numerus klauzus eltörléséi kivánő két demokrata képviselőnek: Bródynak és Fábiánnak a hangja : — Köpönyeg forgató ! Nem ezzel jött be a képviselőházba. Dési Gáza nevének olvasásánál a baloldali ellenzék gúnyos megjegyzésekkel állapítja meg, hogy a képviselő nincs jelen. — Talán telefonálni ment? — kiáltják a Bzociálisták nevetve. Az egységes pártból pedig oda kiáltják az ellenzéknek: — Hát Rassay hol van? Ismét percekig tartó zaj. Bethlen István gróf maga is kiált valamit az ellenzék felé. A távollevő Hegymegi-Kis Pál nevének olvasásakor ismét kitöri a vihar. Kallay Tibor volt pénzügyminiszter szavazásánál gúnyos derültséggel kiabálták a demokraták : — Tibor örülni fog! Bankett- liberálisok ! Az elnök ezután megállapította a szavazás eredményét. Összesen százhetvenegy képviselő szavazott la. Ezek közül 139-en a javaslat mellett, 32 en a javaslat ellen szavaztak. A képviselőhöz ezzel úgy általánosságban mint részleteiben is elfogadta a numerus klauzus módosítására benyújtott javaslatot. — A nemzet megtette a maga nagy kötelességét a terhek viselésével és megtette kötelességét az állami adminisztráció is. — Költségvetésünk ma már teljesen kiegyensúlyozott. Ha összehasonlítjuk, látjuk, hogy 43 millió pengővel jobb a mostani költségvetésünk mint volt az 1924. évi, dacára ez illetmények rendezésének és a dologi kiadások növekedésének. Az a tény, hogy a mai költségvetés 43 millió pengővel kevesebb, legjobban bizonyítja nemcsak a takarékosságot, hanem azt is, bogy a mostani viszonyoknak megfelelően átszervez- tük ez adminisztrációt és nem pazarlunk, nem költekezünk. — A költségvetés egyes tételeiben mutatkozó emelkedések a nyugdíjas és aktiv alkalmazottak illetményeinek emelése folytán állottak elő, amit egyhangúlag kívánt a közvélemény. — A bevételi részen látjuk, hogy az egyenes adóknál bizonyos stsguálás mutatkozik, ami nagy baj. A forgalmi adó bevételeknél kevesebb összeget irányoztunk elő, mint az elmúlt évben. Romániában pénzért lehet állami állást szerezni. Bukarestből jelentik: A Drep- tatea elrettentő adatokat közöl a közhivatalokban dúló általános korrupcióról, amely oda nőtte ki magát, hogy az egyes állásokat pénzért lehet megvásárolni. A vármegyei prefektusi tisztség a legdrágább, 200 ezer lei, de polgármesterséget már SO ezer leiért is lehet kapni és így megy lefelé az árfolyam a 7 ezer leies falusi jegyzői állásig. A Szamos vidékén a lakosság óriási éhínséggel küzd és ezért felsegitétükre a bukaresti kormány 100 vagon gabonanemüt küldött a helyszínére. A korrupciótól teljesen megfertőzött hatóságok azonban a vagonokat egyszerűen továbbirányították a határon át és a népesség segélyezésére küldött gabonát eladták Csehszlovákiában. „Nem pazarlunk! Nem költekezünk!“ A magyar állam új költségvetése. 43 millió pengővel kisebb a költségvetés, mint 1924-ben volt. — Búd miniszter nagy beszéde az 1928 évi költségvetésről. Ezután Búd János m. kir. pénzügyminiszter beterjesztette az 1928—29. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslatot. Búd pénzügyminiszter ismerteti a költségvetést. Elődei mindent megkíséreltek, hogy megakadályozzák a valutaromlást. Korányi lepecsételtette a bankjegyeket, Hegedűs a vagyonadóval akarta megmenteni a valutát. Hogy tervét nem tudta megvalósítani, nem ez ő hibája volt. Hegedűs erőfeszítésének ősz- szeomlása után jött Kállay Tibor, aki nehéz helyzet előtt állott. Kállay előkészítette a külföldi kölcsön felvételének munkáját, — Azoknak, akik azt mondják, hogy a magunk erejéből is talpra tudtunk volna állani, azt feleli, hogy pénzünk már a háború elején is beteg volt. — Ha a termelés mennyisége nem megfelelő és nincs bevétel, mesterséges úton pénzt teremteni nem lehet. Megvan az a bizonyos határ, amelyen túl a pénz értéke nem emelhető. Az egyetlen megoldás az állam pénzügyi politikájában ez arany alapra való visszatérés. Vannak, akik azt hangoztatják, hogy inkább legyen egy kis deficit az államháztartásban, de engedjenek a közterhekből. Ezek tévednek. Az aranyra való áttéréssel kapcsolatban mindenütt meg kellett teremteni a helyes valutapolitikát. így született meg ez önálló Jegybank. — Ha visszatekintünk az elmúlt időkre, akkor látjuk, hogy szakadékban voltunk ős ha lassan és fokozatosan is, da mégis fejlődtünk.
