Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-16 / 38. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- «nap 24 fillér.« EGRI KÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 38. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1928. február 16. A képviselőház elnöke a numerus klauzust módosító törvényjavaslat tárgyalásánál Szabolcsi Lajost, az „Egyenlőség“ cimű lap szerkesztőjét rendzavarás miatt kiutasította a parlamentből. Korcsma és betű. Egy közmondás szerint a betű ö). Igen, a hazugság betűje öl, a formát a lényeggel összekeverő lelki üresség betűje öl. De a haladás, az igaziág lelki magasságai felé való törekvés betűiről bátran elmondhatjuk, hogy ez a betű éltet. A bőreiméről viszont jőzan igazsággal semmiféle viszonylatban sem állítható, hogy a korcsma éltet. Legfeljebb a korcsmáról! élteti. Látogatóját, gyakori vendégét ellenben előbb- uiőbb bizonyosan megöli. A korcsmának s a betűnek viszonylatba hozása ezúttal azért történik, mert újabban ismét ádáz rohamok zúdúltak az éltető betű kultusza ellen, mely rohamnak bajnokai inkább a korcsma szellemét szeretnék terjeszteni magyar főidőn. Ez akedékoskodók- nak szemében vérvörös posztó a kultűrfőlőny hangoztatása, minden kulturális és művészeti befektetés. Az örök tagadás álláspontja ez, melynek egyetlen gondja a vegetativ hét betöltésének mikéntje. A lélek mellékes nekik. Ezek veszik tudomásul egy egy fanyar mosollyal, ha az elemi iskoláktól az egyetemig terjedő kulturális frouton valami újabb alkotásról és győzelemről érkezik hír. Legújabban most azt kifogásolják, hogy az állam erején felül segélyezi a magyar művészeket. E vád, mely inkább di* ciéret lehetne, abban bírja alapját, hogy most az állam kénytelen pótolni a társadalmat, mely a boldog békeidőkben jeles magyar művészek mecénása volt. A hibáján kivül tönkrement magyar társadalom ma nem képes művészetre oly mértékben áldozni, mint ahogy szeretné, viszont a magyar tehetségek istá- polása elsőrendű politikai érdek, hogy a régi Nagymagyarország kulturális nívójának fenntartásával balkáni szomszédaink fegyveres gőgjét ellensúlyozhassuk. E kötelesség tudatában mindenesetre sajnálatos tünet, hogy ennek a nemzetmentő gondolatnak ugyanazok a leghevesebb ellenzői, akiknek fáj, hogy a kiskorú ifjúságot nem szabad szeszes itallal kiszolgálni, akik a magyar ember »italos kedvére« hivatkoznak, mint egyik főjellem- vonásunkra, holott ezáltal követik el a legsúlyosabb nemzetgya- lázást, amikor ilyen beállításban és a kultúra ellenségeként mutatják be ország-világ előtt a n magyarságot. így öl a korcsma- érdek s a korcsma-gőzből fel- gombolygó betű. Budapest, február lő. A numerus klauzust módosító törvényjavaslat vitájában Berki Gyula és Gaal Gaszton után Pét- rovácz Gyula keresztőnygazda- sági párti képviselő szólalt fel. Kétségtelennek tartja, hogy a baloldal müve a külföldnek sz a nyomása, amelynek következtében ez a javaslat ide került. Kijelenti, hogy a zsidóságnak nincs oka panaszra Magyarországon. Ha több jogot követel magának mint amennyit ma élvez, akkor azt a mienkből követeli. Ezután adatokat sorol fel a zsidóság térfoglalásáról az egyes pályákon és hangsúlyozza, hogy arra kell törekednünk, hogy ne növeljük se a zsidó, se a keresztény szellemi proletáriá- tust Az elnök itt hirtelen félbeszakítja Petrovácz beszédét és a Eger, február 15. Hevea vármegye közigazgatási bizottságának keddi ülésén Jezierseky Mihály vármegyei gazdasági felügyelő a következőket jelentette a vármegye gazdasági állapotáról: Az időjárás általában változó, hol napos derűit idő, hol pedig borús, ködös időjárás váltakozik, éjjeli fagyokkal. A takarmány kellő beosztással újig elegendő lesz. Az őszi vetések állása kedvező. A jőszág egészségi állapota kielégítő, miután a fellépő fertőző betegségek csak szórványosak. Nagyon bizonytalan és szinte hivatalos cáfolatra váró formában, de mégis felröppent az első jelentés arről, hogy a pénzügyi kormányzat az egyenes adók mérséklését tervezi, baloldali újságíró karzat felé fordulva a következőket mondja: — Felszólítom az újságíró karzat balszélén ülő urat, hogy hagyja el a termet. Egyben elrendelem igazoltatását. Figyelmeztetem az újságíró urakat, hogy a törvény az újságírókat hallgatásra kötelezi a Házban. Az elnöki felszólításra a baloldali újságíró karzaton felemelkedett helyéről a kiutasított újságíró: Szabolcsi Lajos, az <Egyenlőség• szerkesztője és elhagyta a karzatot. Az elnök ezután a Ház baloldalán elhelyezkedő képviselők csoportjához fordulva így szólt: — Pakots József képviselő urat pedig, aki a kiutasított újságíróval a teremből beszélgetést folytatott, ezért a rendzavarásért rendreutasítom. Az elnök ezután felszólította Petrovácz Gyulát, hogy folytassa beszédét. házhelyektől s azokon a múlt évben felépült házakról összeállított kimutatást az alábbiakban ismertetem: Az egri járásban 3342 kiosztott házhelyen felépült 808 ház, a gyöngyösi járásban 3018 kiosztott házhelyen felépült 808 ház, a hatvani járásban 2069 kiosztott házhelyen felépült 702 ház, a hevesi járásban 2348 kiosztott házhelyen felépült 817 ház, a pétervásárai járásban 888 kiosztott házhelyen felépült 205 ház és a tiszafüredi járásban 835 kiosztott házhelyen felépült 192 ház, összesen 12500 kiosztott házhelye felépült 3532 ház, azaz a kiosztott házhelyeknek 28 százaléka. miután az idők folyamán arra a meggyőződésre jutott, hogy a forgalmi adó csökkentéséből semmi sem jut a fogyasztó közönség részére. Épen a forgalmi adő kivetése és behajtása körül felmerült panaszoktól hangos hetek óta az ország közvéleménye mert az adókulcsnak csökkentése a gyakorlatban csak azt eredményezte, hogy a behajtás annál kíméletlenebből és a kivetés mértéktelenebből történik, de a csökkenés számszerű értékben kifejezve nem észlelhető. Keserveink enyhítésére szolgálna tehát a tervezett redukció, amelyet az állam bizonyára azzal a háisőgondolattal hajt végre, hogy amit elveszít a réven, azt megnyeri a vámon. Utővégre annyifajta és bonyolult adónem terheli szegény fejünket, hogy a nagy zűrzavarban ha észre is vesszük, hogy egyik adó tétele csökkent, a másik emelkedése talán fel sem tűnik. De egy másik illetékes magyarázata is van annak az elhatározásnak, mégpedig az, hogy miután a kormány a következő költségvetési évben az ideihez hasonlő horribilis fölöslegekre számít, időszerűnek tartja az adókulcs csökkentését. Ez évbeu ugyanis 200 millió pengővel több adó folyt be, mint a költségvetési előirányzatban fölvett ösz- ■zeg. Istenem, micsoda tragédiák fűződhetnek ehhez a »fölösleghez !< Exiaztenciák összeroppanása, családok felbomlása, micsoda árva és szegényes utolsó párnák fölött perdült meg a végrehajtó dobja, hogy az adóösszeg ne csak elérje, hanem felül is múlja az előirányzatot. Az orszák adózó közönsége ismét tanúságot tett hazafias őrzése és önfeláldozása mellett, amikor *ezt a nem várt összeget előteremtette. Ezért az áldozatért igazán a legcsekélyebb hála lesz, ha engednek egyet az adő- présen, de talán fontolóra lehetne azt is venni, hogy milyen formában volna visszatéríthető számára ez a sok verejtéhkel, munkával és fáradsággal összehalmozott adőfillér, amely végeredményben számlálailan mil- liókra rúgott. ________________ A román sajtó is bevallja a külföldi kölcsön kudarcát. Bukarestből jelentik: A Dimi- neata jelentése szerint a külföldi pénzügyi körök olyan feltételeket szabtak, a kölcsönnek, amelyek teljesen elfogadhatatlanok. E feltételek szerint Románia előbb törvényesen és alaposan stabilizálja pénzpgysőgől, likvidálja összes külföldi pénzügyeit, beleértve Németországot is, ismerje el a háború előtt ki- bocsájtott összes járadékcimle- teket és ezeket a háború előtti névértékükön amortizálja. A földbirtokreform során kiosztott 12.500 hevesmegyei házhelyen 3.532 ház épült fel 1927-ben A földreform útján kiosztott Adócsökkentés a láthatáron.
