Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-10 / 33. szám

Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszesisesatő: Pr. URBÁN GUSZTÁV » POLITIKÄI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 33. szám ♦ Péntek * Eger, 1928. február 10. Engedtessék meg nekem, aki állandóan élénk fi­gyelemmel c a jőszándákű törek- véaek iránti köteles tisztelettel figyelem éa olvasom az Egri Népújság vezető cikkeit, hogy a legutóbbi számában »Külföldi propaganda« című vezércikkhez egynémely reflexiót fűzhetlek. Mindenesetre örvendetesnek tartom, hogy már minálunk is, leun és fenu, kezdenak tisztába jönni a propaganda szükséges­ségével és fontosságával. A »né­ma gyermeknek anyja sem érti szavát« szólátmondás talán sehol- sem érvényesül annyira a maga nyers igazságában, mint amikor egy ezerszer agyonrágalmazott, félreismeri, évszázadokig egy más hatalom árnyékában meg­húzódó, most ötfeié szakított, seblázban vergődő, társialan ki­csiny nemzet az igazság és bé­kés meggyőzés fegyverével akar­ja a világ rohanó politikai for­gatagában az öt hite szerint mél­tán megillető helyet kiverekedni. Tény az is, hogy bárha ebben a propaganda-munkában az oroszlánrészt a kormánynak il­letve hívatásos diplomáciájának sell viselnie, nem maradhatnak el mögötte az úgynevezett tár­sadalmi diplomaták sem, íróink, művészeink, zenészeink, sporto­lóink, külföldön megélhetést ke­reső hazánkfiai, szóval minden­ki, akit jő vagy rossz sorsa ha­zája határain kívül visz. Nem minősíthetem azonban teljesnek azoknak az okoknak és tényezőknek a felsorolását, melyek a legutóbbi vezércikk­ben Magyarország kedvezőtlen színben való feltüntetését ered­ményezik sokszor minden aktív és rosszakaratú ellenpropagan­dánál célravezetőbbea. Mártván a kicántánt heccelődéseinél s az »emigránsok« tajtékzó dühénél egy sokkal veszedelmesebb el­lensége a magyar érdekeknek, az irántunk való szimpátiagyűj­tésnek — sajnos, — itt benn az országban, egy olyan foglalko­zási ág keretében, melynek élet­hivatása tulajdonképen a kül­földi kapcsolatok ápolása. Félve éa óvatosan írom le e sorokat s szeretném, ha megér­tenének és ne félreértenének. Arról van ugyanis szó, hogy mily pompás diplomatánknak kellene lenni a magyar búzának, lisztnek, egyéb mezőgazdasági terményeinknek, bornak, papri­kának s ezerféle kincsünknek! S íme a külföld ott tart, hogy kénytelen egyre több kaput be­csukni termékeink elöl, mert a magyar kereskedő — néhány lelkiismeretlen s kapzsi expor­tőrünk machinációi folytán — Nem kellenek a szocialista demagógok a magyar bányászoknak Kétezer bányamunkás visszaköveteli befizetett tagdíját, mert a szociálisták a munkásotthont politikai célokra használják. Rendkívül érdekes és a mun­kásmozgalmakra is kiható pert tárgyalt legutóbb a budapesti kir. törvényszéken Kéri István dr. törvényszéki bíró. E polgári per során egy sereg keresztény- szociálista bányamunkás lépett fel keresettel a szociáldemokra­ták által alakított Bányamunkás otthon rt. ellen. A salgótarjáni kőszénbánya rt. munkásai ugya­nis arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy mindenféle politi­kától mentesen, tisztán az »olt­hon« sző érleimének megfelelő célból járultak hozzá a bánya­munkások az otthonok létesíts séhez és vasárnapi túlórázással, nehezen megszerzett filléreiket adták össze, hogy a részvény­társaság ígéretéhez képest fel­építse ezeket az otthonokat. Ez­zel szemben — ariaint a bánya­munkások keresetük Sovábbi so­rán mondják — a Bányamunkás otthon rt. a bányászotthonobbfin csak a szociáldemokrata Magyar- országi Bánya és Kohőmunkösok Országos Szövetsége uralkodik. A királyi törvényszéken Kőry István dr. törvényszéki bíró ma tartott folytatólagos tárgyalást 600 munkás igényperében. Mekker György dr. a munká­sok képviseleteben bemutatta azokat az elismervényeket, ame­lyek szerint kimondottan mun­kásotthon céljaira, kamatmentes küldőnként fizették be a bányá­szok a pénzt. Kéri István dr. törvényszéki bíró a felek meghallgatása uián ma felszólította a peres felek jogi képviselőit, hogy záros ha­táridőn belül készítsek el a mun­kások követelésének 60 százalé­kos valorizált követelés-jegyzé­kéi. Ennek beérkezte után hir­deti ki az érdekes perben a bí­róság határozatát. Értesülésünk szerint a felső- gallai, tatabányai és pscsbányai munkások szintén együttes ke­resettel fordulnak a bírósághoz az összeadott és befizetett ősz- szeg visszafizetése címén. Újjáépítik Eger város villamos­telepének gépberendezését A gépek teljes restaurálása súlyos pénzügyi kérdés Eger, február 9. Ringelhann Bála városi mű­szaki főtanácsos, az egri villa­mosművek igazgatója két napon át Budapesten tárgyalt a városi villamostelep gépeinek restaurálá­sáról. Útjának eredményéről töb­bek között ezeket mondotta ez Egri Népújság munkatársának: — Diesel-motorokat restaurál- tatjuk elsősorban, a dinamókat p»dig átgombnlyíttatjuk három elveszítette hitelét a külföldön! Az a külföldi cég. amelyik ha­gyományos a szolid üzleti erköl­csök légkörében nevelkedett fel, s pénzéért azt akarja kapni, amit vár és ígérnek neki, ha egymásután többször ciaiődik a magyar árúban ás a magyar ke­reskedőben, óvakodni fog a to­vábbi üzletkötéstől s óvni fogja többi honfitársát a csalódástól. Nincs az az emigráns, aki gono- szabbul tudjon vétkezni Magyar- ország tisztessége és becsü­lete ellen, mint ez a belföldi kereskedő, aki tudva nem meg­felelő árút küld bi a külföldre. Mert a józanul ítélkező ember nem hisz a hazaárulónak, akár­milyen bőrbe öltözik, de az áructalő valójában a legsötétebb balkáni nívóra sülyeszti keres­kedelmünk színvonalát. S hogy mit jelent ez nemzetgazdasági s exportkereskedelmi szempontból, nem is kell közelebbről taglalni. Az embernek összeszorul a szive, ha pl. a berliui kereskedelmi kamara legutóbbi jelentését ol­vassa, amelyben a magyar ke­reskedelem megbízhatatlanságát teszi éles kritika tárgyává. Való ban mit ér a kormánynak s egyes jóakaraté embereknek si- siphusi sziklagördítésre emlé­keztető propaganda-munkája, ha a profit éhség ellenpropagandája minden eredményét lerontja! Aggódó hazafias érzülettől su­gall! soraim közlését kérve és megköszönve, vagyok a szer­kesztőség készséges híve: Dr. Várossy Ágoston. fázisra. Mivel végeredményben ötezer voltos hálózattal fogunk dolgozni, az lenne a legcélsze­rűbb, ha már most áttekerciel- hetnénk a dmsmőkatötezer voltra éa kölcsön kért tranzformátor- ral dolgoznánk ideiglenesen, mert a mostani vezetékeink 2000 voltosak. — Az egész dologban egyéb­ként csak a pénzügyi kérdés a súlyos. A Diesel-motorok javí­tása harmincezer pengőbe fog kerülni. Ezt az összeget a üzem a folyó évi terhére elő tudja teremteni, de az elektro­mos gépek költségei már nem telnek ki innen. — Az átalakításokat a nyár folyamán fogjuk elvégezni, úgy, hogy a világításban zavar nem fog előállni. Kémhajsza indult a megszállt Felvidéken. Prágából jelentik: A Narodny Listy szerint a kassai, pozsonyi, nyiírai és máa ügyészségek fog­házaiban mintegy 40 személy van vizsgálati fogságban a Ma­gyarország javára való kémke­dés gyanúja miatt, továbbá kö­rülbelül 20 szabadlábon levő egyén ellen vizsgálat van folya­matban kémkedés miatt. A czlo- venezkői bíróságok —- írja a lap — parancsot kaptak, hogy szi­gorúan bírálják el ezeket a de- liktumokat, hogy véget lehessen vetni a kémkedési üzelmeknek és, hogy az ezen ügyekben ho­zott ítéletek válaszul szolgálja­nak a magyar (!) kihívásra. Boutaricqu abbé megkapta a katonai érdemrendet. Paris, február 9. Boutaricqu abbé, akit egy francia vizsgálóbíró hamis vallo­mások alapján napokon keresz­tül a gyilkosság vádjával illetett, kiszabadulása után tegnap mon­dotta az első misét. Ott volt ezen a misén Curion érsek is. Amikor vége volt az istentiszteletnek, a teljes díszben levő érsek oda­lépett az abbéhez és így szólt hozzá: — Főtisztelendö űr, engem a verduni csata során a legnagyobb kitüntetéssel, a katonai érdem­renddel tüntettek ki. Én ezt az érdemrendet most leveszem a mellemről és az ön mellére tűzöm, ön nagyobb bős, mint én ... Ön igazságtalanul szenvedett... Az érsek levette a melléről a rendjelet, a Boutaricqu mellére tűzte. Az abbé könnyekre fakadt s válaszolni sem tudott a meg­hatottságtól.

Next

/
Thumbnails
Contents