Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-10 / 33. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 február 10. SS«««BWB8gMHIIB«aroggra^)IBroi6^^ Az új fertálymesterek eskütétele Hagyományos fénnyel ünnepelték meg a fertály­mesterek Apollónia napját. Tizenhat százalékkal felemelték a miskolci vízdijakat. A vízmüigazgatónak nagyobb fizetése van, mint a főispánnak. >A vízvezetéki üzem nem nyerész­kedési vállalati« Miskolc, február 9. Miskolc város törvényhatósági bizottsága tegnap délután igen viharos közgyűlés keretében tár­gyalta a vízmű és csatornázási üzem 1928. évi költségvetését, amellyel kapcsolatban állott a tanácsnak az a javaslata, hogy a törvényhatóság járuljon hozzá a vízdíjaknak 16 6% os emelé­séhez, amelyet a 42 ezer pengős költségvetési többlet tett szük­ségessé. A felvetett kérdéshez elsőnek dr. Hoványi Kornél szólt hozzá. Szavai szerint megfelelő üzem és hitelpolitikával az egész víz- problémát rendezni lehetne anél­kül, hogy a víz árát szabályozni kellene. Ezután rámutatott arra, hogy a vízmű adminisztrációja is egyik igen súlyos oka a víz drágaságának. Miskolc vízmű veinek ugyanis a debrec-mi 56 ezer pengős, a szegedi 12 ezer pengős tételeivel szemben 78 ezer pengő az évi személyi kiadási tétele. Kovács József dr. szerint a miskolci vízmüigazgatónak, Pazar Istvánnak, jóval nagyobb fizetése van, mint a főispánnak! Lichtenstein László felsőházi tag igazságtalannak mondotta azt, hogy amikor a vízművek 400 ezer pengős költségvetésének terhét kell a vizet használó pol­gároknak viselni, a város által igénybevett víz költségeit is a lakosság fizesse. Hodobay Sándor polgármes­ter : vízvezetéki üzem nem üzleti Annak olyannak kell len­nie, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat.« A kijelentés ismét hosszas vi­tát provokált, melynek befejez­tével szavazásra került a sor. Végre is a tanács javaslatát fo­gadták el, mely szerint a tör­vényhatósági bizottság elfogadja a vízdíjak 166 százalékos eme­lését. Ázsiai pogány hittérítők lepik el Európát ? A pán-ázsiai mozgalom hívei az elmúlt év novemberében tar­tották konferenciájukat, amelyen elhatározták, hogy <az emberi­ség érdekében Ázsia, a vallások bölcsője, küldjön misszionáriuso­kat Európába, Amerikába, Afri­kába és Ausztráliába a népek megtérítésére.» Csak nem tudtak megegyezni a konferencia tisz­telői, hogy kik legyenek a hit­térítők : a budhisták, shintoisták, mohamedánok, hinduk, vagy Konfucius követői? Ezt a ne­hézséget talán majd sikerül meg­oldani ok idei konferenciájukon, melyet az afganisztáni Kabulban fognak megtartani. MGMiaaBsaaaaeKKKssraasraaanBiaa — Az orosz nép hóhérai oly nagy üzemre rendezkedtek be az embermészárlás terén, hogy minden kínzó és kivégző kam­ránál külön hullaszámlálókat alkalmaznak. Eger, február 9. Ma, Apollónia napján, reggel 7 órakor hagyományos ünnepé­lyességgel a főszékesegyházba siettek Eger város összes élő, volt fertálymesterei, a most meg­választott űj negyedmesterekkel együtt. A szentmisét, fényes papi segédlettel, Dutkay Pál páp i prelátus, apát-kanonok, érseki helynök, volt fertálymaster mon­dotta. A főszékesegyház tágas hajóját az ünneplő közönség igen négy száma foglalta el a város minden részéből. Az új fertálymesterek névsora. Szentmise után ünnepi menet­ben a városházára vonultak sz űj fertály mesterek, a régi ne­gyedmesterek kíséretében. El­helyezkedtek a városháza köz gyüléstermében. Eger város űj fertálymesterei az 1928. évre a következők: Város I. negyed: Dr. Kürti Menyhért, bir. tankerületi c. fő­igazgató. Város II. negyed: Alberti István ny. igazgató tanító. Város III. negtfed: Bartha Sándor. Város IV. negyed: Bodnár Flórián hentes. Hatvani I. negyed: Andrássy Ákos káptalani föszámvevő. Hatvani II. negyed: Molnár Sándor kútmester. Hatvani III. negyed: Zimány János mérnök. Hatvani IV. negyed: Kiss Imre ny. pénzügyi tisztviselő. Makiár I. negyed-. Tóth János vendéglő«. Makiár II. negyed: Szakácsi János vendéglős. Felnémeti negyed. Ifj. Szilágyi László földműves. Cifra negyed: Kiszely Imre ér», tanítónöképző intézeti igaz­gató. Az eskü. Az űj fertálymeaterek ezután a polgármester kezébe letették a negyedmesteri esküt. Megható ünnepélyességgel hangzottak fel a negyedmesterak ajkáról az eskü szavai: — »Én (itt mindegyik fér- tálymester a nevét mondotta) negyedmester esküszöm, hogy Magyarországhoz bű leszek, teljes függetlenségét megvé­dem, minden erőmmel Magyar- ország népének javát szabad ■ágát, és haladását fogom szolgálni. A városi tanács mindama redelkezéseit és uta­sításait, amelyek a polgárság javát, a város fejlődését és ha­ladását előmozdítani hívatvák, pontosan követem és lelkiis­meretesen teljesítem ; a város részére a múltban adományo­zott kiváltságokat, jogokat és adományokat tiszteletben tar­tom, megőrzőm, minden erőm­mel megvédem és mások ál­tal is megvédetem. Lelki is­meretben kötelességemnek tar­tom az árvák, özvegyek, elha­gyatottak és rokkantak érde­keit istápolni, jogaikat atya- ilag védeni és boldogulásuk I előmozdítása céljából, — akár saját kezdeményezésemből is, — mindazt megtenni, amit érdekékben helyesnek és cél­ravezetőnek tartok. — Isten engem úgy segéljen /« A polgármester beszéde. Az eskü elhangzása után Trak Géza polgármester meleghangú beszédben üdvözölte a fertály- mestereket és többek között eze­ket mondotta: — Serédi Juiztinián dr. Ma­gyarország bíboros hercegprí­másé, akinek diadalmas bevo­nulása az országba mindannyi­unk lelkét mélyen meghatotta, amikor Eiztergomban elfoglalta ér«8bi székét és először szólt híveihez, egy törvényt, a szeretet törvényét igyekezett beoltani a szivekbe. Sokszor felvetik ma azt a kérdést, hogy mi a fertálymesterek feladata? Én erre egy szóval, a Serédi Jusztinián szavaival,] ezt felelem: a szeretet törvénye. Ezt a tör­vényt kövessaék a negyedmes­terek. A poígtrmesterter ezután kérte a fertálymesterebtől a Szent Fe- renc-rend által Egerben megin­dított két missziónak: a szegény- ügy rendezésének és az embe­rek lelki gyógyításának támo­gatását. Dr. Kürti Menyhért válasza. A polgármester üdvözlésére az új fertálymesterek nevében dr. Kürti Menyhért válaszolt. Megható érzelmeket támasztott lelkében a polgári egységnek, a polgári szolidaritásnak ez az ünnepélyes megnyilatkozása. Meglepte őt, hogy a fertálymes­terek ünnepén a templom fény­árban úszott és ott ez ünnepi misét egy nagytekintélyű ősz főpap mondotta, aki maga is vi­selte már a fertálymesteri tisztet. Meglepte őt a főtemplomban feketéllő ünnepi tömeg nagysága. Neglepte, hogy ez a nagy testü­let ilyen ünnepi pompával vo­nult fel a városházára, hogy a város polgármesterének, a város első polgárának kezébe letegye az esküt. Ez a szolidaritás, a hagyományokhoz való ragaszko­dás és a múltnak ez a megható tisztelete, azt az érzést keltette fel lelkében, hogy ilyen testületnek tagja lenni tisztesség és becsület. — Letettük az esküt — fejezte be szavait dr. Kürti főigaz­gató, — hogy ez az eskü erősítsen bennünket nem any- nyira a tisztünkkel járó munka elvégzésére, mmt inkább a közjó elősegítésére és a pol­gármester úr által hangozta­tott embertárs! szeretetre. — A szsrb belügyminisztérium közlése szerint az orosz Kommu­nisták uralmuk első négy évé­ben 1.758868 embert végeztek ki, közöuük 192 354 munkást és 815.171 földmívest. Ország-Világ. — A horvát parasztpárt Obzor című lapja csalódottan állapítja meg, hogy az egész kisantant- akciőnak nincsen nagyobb jelen­tősége, hibáztatja továbbá azt is, hogy ilyen hosszú idő múltán nyújtották át jegyzékeiket a Nép­szövetségnek és azokat is külön- külön. — Az oláh kormány részéről indított kolcsöntárgyalások to­vább folynak egy francia pénz- cioporttal. A lapok közlése sze­rint azonban csak a román állam­vasutaknak nyújtandó kölcsönről van szó, amelynél a legnagyobb részt vasúti anyagokban fogják megkapni, pénzben ellenben csak nagyon keveset, esetleg semmit sem. — Dúca, oláh belügyminiszter, a szenátus legutóbbi ülésén egy, a szentgotthárdi afférral foglal­kozó interpellációra adott vála­szában megcáfolta azt az állítást, mintha a Népszövetséghez inté­zett jegyzékek ügyében a kis- antant tagállamai között ellen­tétek merültek volna fel. — A törők rendőrség 48 magyar munkást kommunista propagan­da miatt kiutasított és kitoloncolt az országból. A vizsgálat folya­mán kiderült, hogy a kiutasí­tandó magyarok már saját ha­zájukban is szocialista, vagy kommunista szervezeteknek vol­tak tagjai, és hogy Angorában is titkos kommunista szervezetet alapítottak. Értekezlet a Miskolc—debreceni közvetlen út kiépítése ügyében. A Miskolc—Tiszapolgár—deb­receni közvetlen út építésének ügyében vasárnap értekezletet tartottak Debrecenben az érde­keltek, akiket a miskolci Bükk- és Mátravidéki (Északmagyar- országi) Automobil Club vezető­sége hívott össze. Dr. Vásáry István debreceni helyettes pol­gármester Siposs Gázának, a BE MAC. igazgatójának előadói exposéja után elfogadásra aján­lotta azon határozati javaslatot, amely szerint ezen út ügyével most már a legintenzívebben kell foglalkozni. A vármegyék és vá­rosok kiküldöttei az út ügyének több oldalról való megvilágítása után egyhangúan kimondották azt, hogy úgy Tiszáninnen, mint a Tiszántúl égető szükségét lát­ják a Debrecen—Miskolci köz­vetlen útnak és a tiszapolgári hid megépítésének, melyhez az egyes törvényhatóságok a ma­guk részéről is hajlandók támo- gatólag hozzájárulni, mert így cserélhetik ki könnyen javaikat a mezőgazdasággal foglalkozó alföldiek a fában, szénben és ipari cikkekben gazdagabb ti- száninneniekkel. A tiszáninne- niek és a tiszántúliak egyöntetű munkaprogrammjának megvaló­sítása érdekében, a bizottság ál­landósul és a BÉMA C. kérésére legközelebb Miskolcon ülésezik a miskolci polgármester elnök­lete alatt, melyre hivatalos lesz most már a kormány képvise­lete is, valamint az uj út által átszelt vidékek országgyűlési és felsőházi képviselői és az egri káptalan.

Next

/
Thumbnails
Contents