Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-05 / 29. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Aha Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ 24 FILLÉR Főszerkesztő: Dr. ÜRRÁN GUSZTÁV * POLITIKÄI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 29. szám * Vasárnap * Eger, 1928. február 5. Heves vármegye közigazgatási bizottsága felterjesztést intézett a népszaporodás érdekében a m. kir. népjóléti, a vallás- és közoktatásügyi és a belügy­miniszterekhez, valamint a miniszterelnökséghez. Eger, február 4. Heves vármegye közigazga­tási bizottsága a következő fel­terjesztést intézte a m. kir. nép­jóléti, a vallás és közoktatásügyi és a belügyminiszterhez, vala­mint a miniszterelnökséghez : Közigazgatási bizottságunk a folyó év január hó 10-én tartott rendes gyűlésén a vármegye kir. tanfelügyelőjének jelentéséből nagy megdöbbenéssel vette tu­domásul azon mélységes szo­morú tényállást, hogy a várme­gye tanköteleseinek száma az utóbbi évek folyamán állandóan fogy és hogy az I. osztályú ele­mi iskolai tanulók száma foko­zatosan apad. Vármegyénk kir. tanfelügyelője megfigyelései alap­ján már két évvel ezelőtt java­solta volt megye és országszer­te a tanköteles gyermekek feltű­nő apadására vonatkozó adatok összegyűjtését és megállapítá­sát annak, vájjon nem-e egy ál­talános nemzetpusztitó veszede­lemmel áliunk ? szemben Most, miután Huszár Károly képvi­selőházi aielnök parlamenti fel­szólalása és Bethlen István gróf miniszterelnök válasza után or­szágosan is felhivatott a magas kormány figyelme erre a nagy kérdésre: Bizottságunk jelen gyűlésében egyhangúlag kimon­dotta, hogy kérni fogja egy fe­lől a szükséges és megfelelő kormány intézkedések megtéte­lét, másfelől pedig az alábbi tiszteletteljes konkrét javaslato­kat terjeszti elő: 1. A többgyermekes családok progresszív támogatását adó­kedvezménnyel, házépítési se­gélyekkel, tandíjkedvezménnyel stb. 2. A gyermekes anyák ré­szére gyermekeik «zárna szerinti fokozatos társadalmi és közéleti előnyük biztosítását. 4. Az anya­sággal kapcsolatos műtétek vég­rehajtására vonatkozó rendsza­bályok szigorítását. 4. Női, gyógy­szereknek csakis esetenként ki­állított hatósági engedély alap­ján eszközölhető vásárolhatáiát. 5. A községi szülésznő fixfize- tésének lényeges felemelését és nyugdíjjal való ellátását, bggy ezáltal érdemes legyen neki az állásához ragaszkodnia. 6. A családalapításra egyébként al­kalmas, nőtlen férfiaknak nem­zetellenes kényelmükért (mert a nemzet szaporodásának meg- akasztása nemzetellenes cseleke­det!) bizonyos érezhető ős az anyagi helyzetükhöz mért meg­adóztatását. 7. Városokban, köz­ségekben, munkástelepeken szü­lő-, csecsemőotthonok létesítését. 8. Tisztviselői fizetéseknél és munkásbőreknál az elláttatlan gyermekek számának figyelem­bevételével, családi pótlék, vagy tápdíj formájában. 9. A család- alapítás lehetőségének és gond­jának a férfiak számára a meg­könnyítését. 10. A férjhezment tisztviselőnők illetményeinek olyan megállapítását, illetve csök­kentését, amely mellett na le­gyen érdemes nekik tovább szo- galni é« a családi életet felál­dozni. Viszont a férhezmenö nő- tisztviselők részére olyan ösz- Bzegü végkielégítés nyújtását, mely a családi élet megkezdé­sének nehézségein könnyít. 11. A családos tisztviselők elhelyez­kedésének revízióját, a gyerme­kek iskoláztatása szempontjá­ból. 12. Az iskolák, de legkivált- kép a népiskolák tanitő-nevelő munkájának odairányitását, hogy nevelőmunkájával a családot szentségéért, a gyermekélet meg­szerzéséért és megtartásáért és Nem felejtünk és nem bocsátunk! Jogosan remélhetjük most már, hogy a hazaárulőknak as a söpredéktársasága, mely az őszirózsás és a vörös forra­dalmak után megszökött Magyar- országról, hogy a közönséges bűncselekményeikért kijáró bün­tetések 8lói kivonja megát s éveken keresztül a legnagyobb gyűlölettel s szemérmetlenséggel piszkolt külföldön mindent, ami magyar, a hatvani cukorbárőra, mindenben méltó elvtársukra ki­rótt példás büntetés hallatára egyáltalában nem fog hazafelé tolakodni. A hatveni cuborbárőt bizo­nyára kísérleti ballon gyanánt eresztették baza a vörös emigrá­ció büzhödt posványából azok, afeik, miután kifogyott a haza­árulásért összeharácsolt vérdíj a külföldön is alaposabban kör­mükre néznek, nemzetbomlasztő tevékenységüket újbői az általuk aír szélére juttatott Magyaror­szágra szeretnék áthelyezni. Ezek az emberek valahogy úgy lát­ták egyes itthoni jelenségekből, bogy a magyarság már sokat, nagyon sokat elfelejtett a 9—10 év előtti szörnyű eseményekből, már hajlandó lesz szemforgetá- sukra s vezeklő mellverdeeésükre teljesen megbocsátani árulásuk at. Bizony, a hatvani cukorbárő nagyon megjárta ezzel a felte­vésével u azzal, hogy Rákosi Jenő b társai barátságos invitá­lásának eleget tett. Rákosi Jenő hamar felejtett. Elsőnek írta alá a cukorbárő Balvus konduktusá- ért benyújtott kérvényt. Sőt ve­zércikket is írt. Benne többek között ilyeneket: ». . . Ide­je, hogy akiket a politika izgal­mas felfordulásai, szenvedelmei juttattak keserű sorsra, azokat az engesztelődéi, a szeretet, a megbocsátás eressze be azon az áidott kapun, amelyen innen, belül, a keserves vezeklés után, még jővá is tehetik, amit vé­tettek.« És erre a szirénhangra az irodalommal is foglalkozó cukor­bárő lépre ment. Mint a légy a cukrozott enyvespapirra. Haza­jött. Hogy aztán itthon nem ho­zsanna és diadalkapu, továbbá nem egy feledékenynek hitt nem­zet ájult szeratetömlengése fo­gadta, sem rajta, sem az útjait egyengető Ráköti Jenőn és tár­sain nem múlott. Az ügyészségi fogház »áldott kapui« mögött hamar űj pózt kellett betanul­nia. A vezeklés, a megbánás, a mea culpa pőzát. Pedig beh rosszul állott a fő- tárgyaláson ez a póz a mindig fölényes, az örökké szatirikus irodalmár cukorbárőnak. Hogy izzadt, hebegett, idegeskedett, kertelt, kapkodott, elszólta ma­gát, magyarázkodott, védekezett a magyar igazságszolgáltatás előtt. Itt tűnt csak ki igazán, hogy a vezeklő* hazug póza mögött mi rejlett: az a keserves csalódása hisében, hogy ügyei elévültek. Nem. A szigorú, példás, de méltő ítélet azt mutatja, hogy a hazaárulás bűnére nincs elévü­lés. Heroeztráteszek részére nincs irgalom és megbocsátás. Aki igazán vezekelni akar, ám jőj jön haza és álljon bátran, fér­fiasán bírái elé és ne az elévü­lés s a megbocsátó szeretet ál­dott kapuiban bizakodjék, ha­nem legyen készen a börtönök kapuin belül való hosszabb idő­tartamú vezeklésre. A nemzet számára legyen pedig ez az ítélet mementő, hogy több millió magyar családot sza­kított el az átkozott gyűlölet az ezeréves magyar haza áldott tes­téből, ezernyi behorpadt sír kiált fel bosszúért az égre őmiatluk, ezért nem szabad soha egy percre sem feledni sem megbo­csátani. Dr. Urbán Gusztáv. a nemzeti élet, a nemzeti erő fennmaradásáért és gyarapítá­sáért kitartással, nagy önfelál­dozással, megfeszített izmokkal és ha kell, véres verejtékei hom­lokkal áldozni tudó olyan nem­zedéket neveljen, amely nemze­dék gyilkosságának, kárhozatot jelentő gyihonaágnak hiszi és tudja nemcsak a csirájában indult élet megölését, hanem az élet lehetőségeinek a korlátozá­sát is. A szovjetaevelés eredménye. Hatmillió gyermek kóborol Szovjet-OrOBzországban minden felügyelet nélkül. Tíz év óta kü­lön társadalmi kaszt lett a bű­nöző gyermekeké, akik városról városra járnak és lopásokból, rablásokból tartják fenn magu­kat, de azért a gyilkosságtól sem riadnak vissza. A szovjet hatóságéi rendőri felügyelettel próbálták megfékezni a fiatalko­rúak garázdálkodását, de nem sok eredménnyel. Ha a rendőr­ség emberei elfogják a gyerme­keket, nem igen tudják rájuk bizonyítani a bűncselekménye­ket és az elfogott gyermekek rendizerint megszöknek a szov­jet gyermeknaenhelyeiről. B32 SS3KE BtacaBUBBUNnSHSHB Ország-Világ. — A Magyarország és Anglia közötti telefonösszeköttetést ki­terjesztették egész Magyaror­szág területére. — Mohácson nagy tífuszjár­vány lépett fel, a lakosságot el­tiltották a Duna vizének ivásá- tól. — Külföldi árura nem szabad magyar jelmondatot írni. — A német jóvátételből villa­mosítják a francia vasutakat. — Berlinben Bier sebásztanár tüzesvaisal gyógyítja a beteg­ségeket még pedig úgy, hogy a bőrt felemeli, a bőr alatt azután mélyen kiégeti a szövetet ■ a bőrt visszavarrja. Bier ezt a módszert 462 esetben használta sikerrel. — A Neues Wiener Tagblatt c. bécsi újság az osztrák külkeres­kedelmi mérleg passzivitásának egyik okát abban látja, hogy az osztrák vámok átlagban sokkal alacsonyabbak, mint a többi ál­lamok vámtételei és így nem le­het ciodálkozni azon, ha a kül- államoknak Ausztriába irányuló kivitele folyton eznelkfuik.'' — Contanicében egy földműves felesége négyes ikreknek adott életet, a három leány és fiuc3ka egészségesek és jól fejlettek.

Next

/
Thumbnails
Contents