Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-29 / 24. szám

Abs 24 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 24. szám ❖ Vasárnap ❖ Eger, 1928. január 29. A drágaság most a kécz bőrrel találkozott a a kartelek profitéhségéül bőrbe öltözve üzen hedat a védtele­nül kiszolgáltatott magyar fo­gyasztók millióinak. Soha jobb­kor, soha alkalmasabb időben nem emelhették a bőr árát, mint télvíz idején, amikor a lyukas- cipők hadserege dagasztja vité­zül a nyomor orizágűtját. De hát ez úgyse fáj a bőrkartell urainak, akik autón járva nem is szerezhetnek tudomást a lyu kas cipő borzalmairól. Ma a bőr drágult, tegnap a kenyér, tegnapelőtt megint más közszükségleti cikk. Pedig sz élőmarha ára változatlan, a nyers­bőré szintén, a búza és liszt ára fix s a kész bőr s a kenyér ára mégis emelkedik. A kettő között tehát ott áll egy harmadik té­nyező, mely láthatatlanul, meg­foghatatlanul drágít. Láthatatlanul és megfoghatat­lanul? Az egész drágitáti mű­veletnél tényleg az a legszomo­rúbb valami, hogy azt a titok­zatos harmadik vagy ki tudja hányadik kezét nem tudja vagy nem akarja renki sem meglátni, még kevésbbá megfogni s amúgy magyarán odakoppintani. Pedig ennek a gyávaságnak veszedelmes következményei le­hetnek. Ha a munkabérek és ke­reseti lehetőségek stabilok, de a megélhetés egyre drágul, ennek szükségszerű következménye, hogy az átlag, mindenki életní­vója egyre csökken, a tömegek fizikai és morális ereje gyengül, mert egyre fogy mögöttük az élet anyagi bázisa. Ez a per­spektíva eppen nem vidám. Eb­ben a folyamatban a nemzet erői ellenállhatatlanul őrlődnek fel. Mert tegye szivére ki-ki a ke­zét és vallja be, hogy a mai élet legnagyobb, talán sokak előtt egyetlennek látsző problémája: a megélhetés. Ennek érdekében ma a legégetőbb belpolitikai fel­adat: megküzdeni a drágaság, a növekvő drágulás nyomasztó áradatával, melynek megvan­nak a maga előretolt Örsei min­den vonalon. Hívják ezeket az őrsöket külföldi spekulációnak, manővernek, kiéheztetési politi­kának, kartellnek vagy akár­hogy, a lényeg egy : le kell szá­molni velük. Mert ha behúnyt szemmel haladunk az örvény felé, a körülöttünk élősködő utód­államok lesznek azok, akik utol­sót taszítanak rajtunk. Olaszországi hatásra Románia engedékenyebb és békülékeny külpolitikát követ Magyarországgal szemben Románia nem csatlakozott a kisantant magyarellenes népszövetségi akciójához a szentgotthárdi eset miatt. Budapest, január 28. A román kormány külpoliti­kájában csaknem máről holnap­ra óriási változás állott be Ma­gyarország irányában. A szent­gotthárdi fegyverszállítási inci­denssel kapcsolatban a kisan­tant közös jegyzékben tiltakozott Genfben a Népszövetségnél Ma­gyarország eljárása ellen. A kis­antant államszövetséghez tar­tozó Románia kormánya azonban most váratlanul kijelentette,hogy nem tartja szükségesnek ezt az akciót Magyarország ellen. — A cseh éa sserb kormánykörök ben a román álláspontnak ez a hirtelen történt megváltozása igen nagy feltűnést és izgalmat keltett. A román külpolitika irányá­nak Magyarországgal szemben való váratlan megváltozását és békülékeny jellegét Titulescu román külügyminiszter római tár­gyalásainak tulajdonítják.Ugyan­csak Titulescu Olaszország tár­gyalásaiban keresik az okát an­nak a meglepetésszerűen beál­lott engedékenységnek is, amelyet Románia most az erdélyi ma­gyar optánsok birtokpörében követ. A román kormány ugyani is újabban kijelentette, hogjp hajlandó belemenni bizonyos pénz­ügyi kártalanításba, de csak ügy, hogy az ne borítsa fel teljesen az állam pénzügyi helyzetét. A román külpolitikának ez az enyhülésa Magyarországon is nagy külpolitikai szenzáció erejé­vel hatott és a közel jövő külpoli­tikai eseményeivel kapcsolatban többféle következtetést enged, így pé'déul: a kisantant nevű államszövetségnek elemeire való szét­esését. Többezer főnyi néptömeg részvéte mellett temették a cifrahóstyai hitves gyilkosság áldozatát A boncolás 13 sérülést állapított meg a holttesten, melyek közül kettő volt halálos. Eger, január 28. A cifrahóstyai hitve*gyilkos- säg szerencsétlen áldozatának, a 33 éves Szabó Ignácné, született Bukucs Teréziának holttestét a rendőrségi hullaszemle után, a véres tett színhelyéről hullako- csin a Kisasszony temető bonc­házába szállították, ahová csü­törtökön délután 3 órakor szál­lott ki a törvényszéki bizottság a boncolás megejtésére. A bi­zottság tagjai dr. Imregh Lajos vizsgálóbíró, dr. Türk Szilárd, dr. Karikás József orvosok és Márton József jegyző voltak. A boncolás, mely a halál okát volt hivatva megállapítani, több, mint két órán keresztül tartott. Az orvosok a holttesten 13 sé­rülést találtak, melyek közül kettő volt halálos. Az egyik szúrás a nyak ütőerét vágta át, a másik pedig a mell­kason keresztül a jobb szivkam rába hatolt. Mindkettő biztos halál. Egy másik vágás az asszony orra hegyét metszette le, j azonkívül átvágta a szájszéleket ! és a szájüregbe hatolt. Több vá­gást és szúrást találtak a holt­test jobb és bal oldalain is. A gyilkosság elkövetése előtt valószínűen dulakodott Szabó Ignácné a férjével s a kést ipar­kodott a kezéből kicsavarni. Erre enged következtetni, hogy az asszony mindkét tenyerén mély, a csontokig behatoló seb volt. A boncolás megejtése után a kir. ügyészség engedélyt adott a temetésre. Pénteken délelőtt helyezték koporsóba Szabó lg- nácnénak felboncolt, majd újból összevarrott holttestét. Azután átszállították a Kisasszony teme­tő kápolnája elé, ahonnan dél­után 3 órakor történt a temetés. A polgárság, különösen a föld- míves osztály példátlan érdek­lődéssel kísérte a kegyetlen hitvesgyilkosság minden mozza­natát. Az óriási részvéttel vegyes kí­váncsiság hatalmas tömegeket vonzott a temetésre is. Az em­berek már a déli órákban valő-^ Ságon bűcsűjárást rendeztek a ravatalhoz. Óreg nénikék, apró suhancok és érett emberek cső portjai rohanták míg a kápolna környékét. Mindenki látni akarta a lezárt koporsót. A rend csaknem teljesen felbomlott, a sírok védelmére kirendelt őrök csak roppant erőfeszítéssel tud­ták megvédeni a sirhautokat a legázoiásiól. A szertartás alatt, melyet Diszkó József káplán vég­zett, meghatódva, csendben de­monstrált a tömeg és némán ki- Bérte utolsó útjára Szabó Ignác- nét, a szomorú családi tragédia szerencsétlen áldozatát, négy síró árva gyermeknek borzalmas sorsú, szegény édesanyját . . . Tíz ajánlat érkezett be az egri kir. törvényszéki fogház vízve­zetéki és szennyvízcsatornázási munkálatainak az elkészítésére. Y Eger, január 28. Az egri kir. törvényszéki fog­ház vízvezetéki és szennyvíz­csatornázási munkálatainak az elkészítésére tíz ajánlat érkezett be Kóczián Gyula kir. ügyész­ségi elnökhöz. Az ajánlatokat nyilvános versenytárgyalás kere­tében szombaton délelőt 11 óra­kor bontotta fel az ügyészségi elnök ; a versenytárgyaláson az

Next

/
Thumbnails
Contents