Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-01-29 / 24. szám
L a EGRI NÉPÚJSÁG Munkás- és tisztviselő üdülőhely létesítését tervezik Egerben. A város vezetői fontos tárgyalásokat folytatnak a jövöhéten Budapesten. érdekelt cégek képviselőin kívül Kmor Tibor, az egri m. kir. államépitészeti hivatal mérnökeés Molnár Béla, egri számvevőségi számelienőr is megjelent. A beérkezett ajánlatok: Bogdány és társa Budapest . . v 16 451 P 82 f Dr Egri István és fia, Budapest . 13.323 » 65 » Fried Zsigmond. Budapest . . . 14.138 » 52 » Joó Gyula, Eger 14.145 * 15 » Gönczy Pál, Eger 13 3l4 » 27 » Weitzelhoffer és Hevesi, Eger . 12 291 » 10 » Jónás Albert, Budapest .... 15.472 » 83 » Krausz Ödön, Eger 14 891 • 40 » Első Miskolci Vízvezetéki, stb. üzlet ..................13165 » 90 » Szilágyi János, Misüolc . . . 12.076 » 44 » A szerződést a pályázatok számszaki éa műszaki felülvizsgálása után Kóczián Gyula kir. kir. ügyészségi elnök fogja megkötni s jóváhagyás céljából a m. kir. igazságügyminiszterhez felterjeszteni. Oda. A hercegprímás beiktatási ünnepére írta: vitéz Veszprémy 2>ezső. Az Élet zúg s zajló hullámverésén Tűnődő lelkem némán elmereng, Majd vágyón száll — megcsattogtatva [szárnyát —, Hol a magyar Siónnak orma zeng. Hozzád jövök én is zarándokúvá, Asztrik-utód s jövőnk apostola; „Poéta1*-lelkem küszöbödre lép hát Sarut megoldva s mélyen hódolva! Mert én is voltam a „Szent-Hegy“ lakója, Hol ösmonostor néz az égre fel, Melynek oltárán folyton nagy erények Szent chórusa zsolozsmát énekei Szent ez a hely, mint Hóreb csipkebokra, Vagy mint a frigyszekrénynek sátora. Csoda-e hát, ha innen jö javunkra Az ország első fö föpásztora! Áldott a hegy: az ősi Pannonhalma, Áldott tegyen, mert hősöket nevet, Áldott legyen, mert Téged is adott, s mert Magyar műveltség temploma e hely! De áldás Árra is s dicsőség, ki mint Reménytfakasztó bimbót szült s nevelt Szegény hajlékban, gyötrő küzdelemben; — Örök emlékén hála s tisztelet!! De halig’... ez óra... az iktatásnak perce Adjon erőt és vigyen fölfele, Mint szép jövődnek hajnalhasadásán Nem álmo’tt álmok rózsás fellege. Harcolhatsz már a Szent-Egy ház jogáért, Van, ami véd, mely mindig élni fog, Míg Róma álland és a Vatikán, hol Könyvekbe Írtad s ez a Kánon jog. Harcolhatsz most a nemzeted jogáért, Mely azt akarja bírni szabadon, — Acél-karral a trón mellé kiállva — Mi az övé volt tíz évszázadon! S ha győz ügyünk — és annak győzni [kell — / S királyt fogad a régi Budavár, A nemzetszive királyával együtt Időknek röptén nagy ünnepre vár!! * * * Az ihlet elszállt s én a rögre hulltam, De lelkemben im, megmaradt a kép. Ez tenne bár a sorsa a magyarnak, Melyet a végzet szörnyű átka tép! derünk hát hittel az Istent imádni-. A Végtelent mulandói között, Megáld Ö minket, meg Föpásztorunkat, Magáldja Ö, ki Érte küzködött! Eger, január 28. | Vasárnap délután Trak Géza polgármester, Braun Károly városi főjegyző éa Bárány Géza, a Városi Fürdő R. T. igezgatőja Budapestre utaznak. A polgár- mester hétfőn délelőtt a városok országos kongresszusán vesz részt, majd Braun főjegyzővel és Bá rány igazgatóval együtt fölkeresi Haller Istvánt, Eger országgyű lééi képviselőjét, akivel tárgyalni fognak az egri városi fürdők kiépítéséről, ezzel kapcsolatban Egerben munkás- és tisztviselő üdülőtelepek létesítéséről. Kedden 1 Első közlemény. Midőn a Városfejlesztő Rész- | vényíársa&ágot a város közönsége ez 1918. év őszén megalapította és annak a fürdőhöz tartozó ingatlanokat átadta, ezt kimondottan azzal a célzattal tette, hogy a már ősidők óta gyógyhatásúnak ismert thermál-vjzek felhasználásával itt »gyógyfürdő« létesüljön és ezzel varosunkat fokozatosan »fürdővárossá« fejleszthesse. Jött a forradalom, msjd a kommun szomorú uralma s ezen időben örülhettünk, hogy a vállalat vagyonát meg lehetett menteni. M,jd bekövetkezett pénzünk fokozatos romlása, a koszt- pénzes időszak, azután a konjunktúra csődje & enoek esett áldozatul a Magyar Városi Bank Rt. budapesti pénzintézet, a a vállalatfőréezvényese is, amelynek meg van ugyan a jő szándéka a fürdők programmszerü felépítésére, az ehhez szükséges anyagi erő azonban teljesen hiányzott Hiszen ebben az időben hosszabb lejáratú kölcsön felvételéről sző sem lehetett. Midőn a város látta a vállalat meddő küzdelmét, elhatározta a rászvénytöbbség megszerzését. Ez kétségtelenül helyes gondolat volt és talán csak annyiban lehetne kifogásolni, hogy ez 51 százalékon felüli részvénymennyiség megszerzést; céljából még a helybeli pénzintézetek birtokában levő részvé nyékét is átvette. Ezek a pénzintézetek elsősorban egriek, u ezért együttérzésük a várossal kétségtelen. Esetleges tőkeeme léénél, kölcscnszerzésnél és máé tranzakcióknál nagy segítségére lehettek volna a vállalatnak, míg most reájuk, mint teljesen érdektelenekre, számítani alig lehet. Vigasztald azonban, hogy az igy előállott helyzet orvoslásának módját meg lehet és meg is kell a városnak találnia, mert mindjobban beigazolódik az az egyedüli helyes felfogás, hogy tőkeszegény vállalattal a város közönségének minden jóakarata mellett is legfeljebb csak toldozni-foldozni lehet de nagyobb szabású, a városra nézve számottevő fürdőfejlesztési program mot végrehajtani nem. A részvenyiöbbség tnegszera Szent János kórházét tekintik meg a város vezetői, akik ezzel be is fejezik az egri kórházépítéssel kapcsolatos tanulmányokat. — Azután Hein fővárosi műaer- lésszel tárgyalnak a fürdőépit- kezével kapcsolatban felmerülő parkosításról. Értesülésünk szerint a városi fürdők a kiépítés befejezése után a gyógyfürdő jelleget is megkapják. Ha a város ezt a fürdőfejlesztési tervet keresztül tudja vinni, igen jelentős lépéssel mozdítja elő a polgárság jőiétének érdekeit. zése a város által abban az időben történt, amidőn csakis a város birt pénzügyi tekintetben megfelelő mozgási szabadsággal. Sajnos, a külföldi kölcsönből létesített, részben kivitelr alatt álló elodázhatatlan közmüvek (vízvezeték, csatornázás, ezállő- épités, majd az utcák rendezése, parkosítás, stb.) egyelőre minden anyagi erejét lekötik, és igy némi türelemre van szüaség a fürdőfejlesztési programra végrehajtását illetőleg. Da a várakozás indokolt azért is, mert először ezeket a közmüveket kell létesíteni és csak azután lehet megkezdeni a tulajdonképpeni für- döépitkezést. A Városi Fürdő r. t. azonban a megalakulása óta eltelt időt nem töltötte haszontalanul, mert hiszen két nagyobbszabású uszodát is épített, amelyek a nyári forgalmat megsokszorozták és már eddig is vonzották az idegeneket a városba. Lé'esült új thermál- fürdő, kádfürdő, népfürdő azon c-dzaital, hogy a majdan építendő i Gyógyfürdő* mellett a helybeli igényeket elégítse ki olcsóbb árak mellett. Készültek tervek a gyógyfürdő és ezzel kapcsolatos szálloda kiépítésére is, ezek azonban túlságosan nagyszabásúak voltak s nemcaakhogy anyagilag bizonyultak kivihetetlennek, de addig sző se lehetett a megvalósításukról, amig a gyógyfürdőhöz szükségen alapfeltételek biztosításáról nem gondoskodtunk. Ahhoz ugyanis, hogy hivatalosan »gyógyfürdő« vó nyilváníttassunk, elsősorban az volt szükséges, hogy forrásaink győgyhatása elismertessék, ami a gyógyvíz jelleg hivatalosan való adományozásával, illetőleg elismerésével történik. Ez iránti kérelmét a vállalat 1927. év tavaszán terjesztette fel a népjóléti minisztériumhoz. A kérelemhez csatolni kellett a szükséges műszaki adatokon kívül a helybeli kórházi orvosok bizonylatait a fürdők vizének elismert kedvező hatásáról, viz chemia, baktero- logiai, és radioaktivitás! vizsgálatára vonatkozó adatokat, valamint egy neves balneologus, (dr. Dalmady Zoltán) szakvéleményét a víz győgyhatását és a Eger a fürdőváros A fürdő fejlesztés és ezzel kapcsolatos kérdések. 1928, január 29 használata által várható üdvös eredményeket illetőleg. A kérvényt az Országos Közegészségügyi Tanács kedvező véleménye alapján mo*t intézte «1 a Nápjőléii Minisztérium és a Városi Fürdő II. T. tulajdonát képező és a régi Érseki-fürdő épületében, a garasos fürdőben és a női uszodában fakadó források 31 C. hőmérsékletű vizét »gyógyvízzé* nyilvánította. Most már meg van a hivatalos bizonyítvány arrő1, ami tulajdonképpen már századok óta közismert volt, hogy a vizek tényleg győgyhatásúak és ez alapon meg lehet kezdeni a »gyógyfürdőt létesítését is. Mindenekelőtt kérni kell a források védőterületének biztosítását, a- mclyet a vállalat a várossal együttesen fog megtenni. így a természetes úton felfaksdó, valamint az artézi fúrás útján feltárt thermálvizek tulajdonjoga biztosítva lesz, mert hiszen a védterületen belül senkinek sem lesz szabad a forrásiulajdonosok beleegyezése nélkül a jövőben kutat ásnia, vagy fúrnia. Ezzel ugyanis a források elvezetését akadályozzuk meg, viszont biztosítjuk mindazokat a befektetéseket, amelyeket a vállalat a gyógyfürdő fejlesztésére fordít s amelyeket a város a vízvezeték létesítésére áldozott. Bárány Géza. Hatóságsértésért el Ítéltek egy gazdát, mert letegezte a községi főjegyzőt. Bonyodalmak egy novaji adóbehajtásból. Miskolc, január 28. Király Lajos novaji gazdálkodó felhívást kapott a múlt év szeptember 14-en arra, hogy jelenjen meg a novaji községházán és a jegyzőnél rendezze adótartozását. Az adófizető meg is jelent a községházán, hogy itt adóhátralékát kiegyenlítse. A jegyző 126 pengőben számította ki járandóságát, ehelyett Király Lajos mindössze 80 pengőt akart lefizetni azzal a kijelentéssel, hogy az apósa háromszor olyan gazdag, mint ő, mégsem fizet annyit, mint reá kiróttak. Majd szóváltásra kerül a sor, minek során Polgár főjegyző rendreintette, majd pedig ki is utasította a hivatalából Király Lajost, aki nem akart kimenni, úgyhogy a főjegyző erre megragadta és kitaszította. Dulakodás támadt, ennek hevében Király Lajos átkarolta a főjegyzőt, akinek mellénye és óralan- ca le is szakadt. Hatósági közeg elleni erőszak címén bűnvádi eljárást indítottak a gazdálkodó ellen, akinek bűnügyében a miskolci törvényszék büntetőtanácsa pénteken délelőtt tartotta meg a főtárgyalást. — Nem érzem magam bűnösnek — védekezett a vádlott — el voltam ugyan keseredve azért, mert sok adót róttak rám, nem fizethettem többet, mint nyolcvan pengőt, mert csak annyi pénzt vittem magammal. Önérzetemben sértett meg a jegyző űr, amikor erőszakkal eltávolított. Nam akartam én bántalmazni, csak a kidobás ellen vé-
