Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-22 / 164. szám

L 2 Egerből Székesfehér­várig ment gyalog s ott, az egyik köztéren összeesett az éhségtől. Székesfehérvárról jelentik: A munkanélküliség megrázó tragédiája játszódott le tegnap az utcán. Nyolc óra után sze­rény batyujával a kezében egy megtört férfi érkezett a Város­háztérre. Az egyik pádon leült. Szemei beestek, karjai erőtlenül csüngtek alá, — üveges tekin­tettel bámult maga elé. Néhány percig ült egy hely­ben, azután felállott. Néhány lépést tett, megtántorodott és összeesett a kövezeten. A sétálók közül többen segélyére siettek és a városházára a kapu alá vitték, egyben értesítették a mentőket. Néhány pillanat múlva csilin­gelve érkezett meg a mentőautó és feltették a kimerült embert a kocsira. Elmondotta, hogy Volt Józsefnek hívják. Nem volt mun­kája. Bécsből Magyarországba jött, hogy itt keressen alkalma­zást. Egerben volt, de ott sem kapott munkát. Onnan nekivá­gott az útnak és Székesfehér­vár felé jött gyalog. Útközben a falvakban kért enni, vagy az aratóktól kapott valamit. A hosz- szú gyaloglás és a hiányos táp­lálkozás teljesen kimerítette, — a Városháztéren azután össze­esett. A mentők kórházba szál­lították. asumcBi mijBiPsmjiBiiaa A szilvásvárad Istállósköi barlang­ban neolit-kori emberevők élhettek. Tegnapi számunkban beszámol­tunk arról, hogy a Borsod- Miskolci Muzeum megbízatásából Saád Andor neves paleontológus Megay Géza társaságában ása­tásokat folytatott, melynek során olyan nyomokra is bukkantak, amelyek arra engednek követ­keztetni, hogy a barlangban em­beri hússal táplálkozó ősember is élt. A tudósítás címébe az került, hogy az ásatők harminc­ezer éves kannibálok nyomaira bukkantak. Meg kell állapítanunk hogy amint a közleményből is kivehető volt, a leletek erre vonatkozó rézzé, a neolit-kori ősembertől származik, amely 4—5000 esztendővel lakta a bar­langot. A diluvium aurignacen részéből talált fogból készült pengék ritka s értékes leletnek mondhatók, melyekhez hasonló szép leletre nem is találtak a Bükkben a paleontológusok. — A Bükkben talált, ebből a kor­ból származó pengékről külön­ben már Hillebrand Jenő dr. egyetemi magántanár, világhírű barlangkutatónk megállapította, hogy az ősember eszközei voltak. Az Istállósköi barlang leleteinek tudományos feldolgozása most van folyamatban s ismertetésük a közel jövőben a tudományos szaklapokban is megjelenik. EGRI JXBPUJSAtt Bokréta-ünnepély az egri pénzügyi palota épülő falai között. Dr. Balásy Antal államtitkárt és az előkelő közönséget mélyen meghatotta a munkások hazafias érzése. Eger, július 21. Az egri pénzügyi palota bok­réta-ünnepélye tegnap délelőtt 11 órakor Eger város előkelősé­gei előtt hagyományos keretek között ment végbe. Megjelentek az ünnepélyen: dr. Hedry Lő­rinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, Dutkay Pál pápai pre- látus, apát-kanonok, Wälder Gyula műépítész, egyetemi ta­nár, Matusska Mihály apát-ka­nonok, Eger város plébánosa, Braun Károly polgármesterhe- lyettes városi főjegyző, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, dr. Horváth Gyula rendörtanácsos, továbbá az egri pénzügyigazga- tőság részéről Magyary Pál mi­niszteri tanácsos pénzügyigaz- gatő, Várkonyi Rezső, Iváno- vich Ambrus és dr. Liman Emil pénzügyigazgatőhelyettesek ve­zetésével a fogalmazói kar, Vajda Mihály m. kir. pénzügyőrségi főfelügyelő, a pőnzügyigazgatő- ság mellé rendelt számvevőség tisztikara, számos egri építész és vállalkozó. A bokréta-ünnepélyre az egri érsek fogatán érkezett meg Búd János pénzügymintszter képvi­seletében dr. Balásy Antal ál­lamtitkár, Fidy Béla miniszteri osztálytanácsos kíséretében. Az államtitkárt az ünneplő közön­ség nevében Braun Károly pol- gármesterhelyette*, főjegyző üd­vözölte meleg szavakkal. Az államtitkár üdvözlése. A polgármesterhelyettes fő­jegyző Eger város őszinte örö­mét és köszönetét fejezte ki a pénzügyminiszter képviselőjé­nek, akinek személyesen is sok része van abban, hogy az új pénzügyi palota, Eger város nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel, soron kívül, más ré­gebben tervbevett építkezéseket megelőzve, felépülhetett. Dr. Balásy államtitkár, vála­szában a génzügyminiszter üd­vözletét tolmácsolva, örömét fejezte ki, hogy amidőn életében először lépett Eger város tör­ténelmi falai közé, abból az al­kalomból tehette ezt, amikor a pénzügyi kormányzat új hajlékot ad az egri pénzügyigazgatóság- nak. Azok a gazdasági krízisek, amelyek országszerte megvan­nak, de itt Egerben különösen súlyosak, késztették Búd János pénzügyminisztert arra, hogy sürgesse az egri pénzügyi palota felépítését, amely, hála az egyet­értő munkának, amelyet Eger­ben szemlélhetünk, íme, be is teljesedett. Az államtitkár az ünnepély közönségének kitörő éljenzésé­től kisérve köszönte meg ezután a város üdvözlését. Rados Janó műépítész veze­tésével dr. Balásy államtitkár és a vendégek megtekintették a zászlődíszbe öltöztetett és fel- bokrétázott épületet. Az építke­zésnél dolgozó munkások a ha­talmas falak tövében összegyűl­ve, harsogó éljenzéssel fogadták az illusztris vendégeket, majd lelkesedve énekelték el a magyar nemzeti himnuszt. Magyar munkás magyar beszéde. Egyszerű munkásember, Oláh János kőműves állott fel az egyik állványra és többek kö­zött az alábbi, magyar munkás szályából oly szívesen hallott szavakat mondotta, társainak és az épületen dolgozó munkások­nak nevében: — Méltőságos uraim! — A mai napon, amikor az állványok tetején lengő zászlók hirdetik, hogy Isten segítségé­vel tikerült az épület falait fel­építenünk, ősi szokás szerint ün­nepet ülünk mindannyian, akik­nek ezen épület felépítésében valami szerepük volt. — Engedjék meg, hogy első­sorban köszönetét mondjak ha­zánk pénzügyi vezetőinek azért, hogy ők valósítják meg azt az igazságot, hogy a magyar pénz elsősorban arra való, hogy a magyar munkásnak kenyere legyen. Köszönetét mondunk az épület tervezőinek. Mindig büszkék le­szünk rá, hogy ilyen gyönyörű épületen dolgozhattunk. Köszö­netét mondunk az építés veze­tőinek azért, hogy a munkásság ügyét mindig a szivükön vi­selték. — De ugyanekkor fájdalom­mal gondolunk arra, hogy hány ilyen szép épületet épiteit a hazának a magyar munkás kéz, amelyeken már nem lobog­hat a magyar zászló, amelyek­ben most idegen rablók tanyáz­nak Mi magyar munkások nem tudunk teljes szívvel ünnepelni addig, míg ezekre az elrablott palotákra újból fel nem huzzuk a magyar zászlót! (Úgy vanl Taps és éljenzés.) — Amikor a jő Isten áldását kérjük erre a szép épületre és mindazokra, akik azt megalkot­ni segítettek, Isten áldását kér­jük hazánkra is, hogy minnél előbb jöjjön el az az idő, amikor minden jó magyar em­1927. július 22 bér teljes szívvel örülni és ün­nepelni tud. — Éljenek ennek a palotának létrehozói! — Éljen a haza! A főpallér áldomásivása. Ezután Zombori Károly főpal- lár az egyik elsőemeleti állvány­ról mondotta : — Méltőságos Uraim! — Az egri pénzügyi palota »falegyene« alkalmával az Isten áldását kérem a tisztes magyar iparra és a székházra és ezen alkalommal ürítem poharam a • Haza javára és boldogságára.« Éljen nagybányai vitéz Horthy Miklós Őfőméltősága, Magyar- ország kormányzója! (A közön­ség felállva ünnepli az államfőt.) Éljen Búd János pénzügymi­niszter őnagyméhósága ! Éljen dr. Balásy Antal állam­titkár Öméltósága ! Éljen Barna Aladár min. ta­nácsos Öméltósága! Éljen Magyary Pál min. ta­nácsos, pénzügyigazgatő Öméltó­sága ! Éljen Fidy Béla min. osztály­tanácsos ! Éljen Trak Géza Egerváros polgármestere ! Éljen Wälder Gyula Öméltó­sága, az épület tervezője ! Éljen lobiás József műszaki tanácsos! Éljen Steigert József főmérnök, az építkezés ellenőre! Éljen az I.O.K.Sz.! Éljen Rados Jenő műépítész ! Éljen a Bpesti Építőipari Szö­vetkezet, mint az építkezés vál­lalkozói ! Éljen Nagy István, mint a szöv. elnöke ! Éljen Wittinger Ferenc építész, az építkezés vezető építésze! Éljenek az összes munkások! Ezekről az éljenzésekről azt kell megjegyeznünk, hogy a fő­pallér minden éljen után egy- egy pohár vörösbort ivott meg az éljenzett egészségére és min­den ivás után összetörte a po­harat. Ez régi hagyomány az építő iparban. Természetesen a hagyomány pontos betartása erősen próbára teszi a főpallérok borbírő képességét. Rados Béla műépítész az ünnep vendégeit üdvözölte, majd meg­emlékezett a gazdasági konszo­lidációt teremtő pénzügyminisz­terről, akihez ezúttal is sok tisz­tes iparos köszöneté száll Eger­ből, ahol a pénzügyi palota építése sokaknak nyújtott ked­vező munkaalkalmat. Paulovics Lajos bűtorgyáros az építkezésnél közreműködő egri iparosok nevében mondott köszönetét a támogatásért dr. Balásy államtitkárnak és az egri érseknek, akinek magas közbenjárására rendelte el a pénzügyminiszter az egri pénz­ügyi palota felépítését.

Next

/
Thumbnails
Contents