Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-22 / 164. szám

1927. jűliui 22. EGEI NÉPÚJSÁG 3 „Most már tudjuk, milyen ize van az igazi egri vörös bornak“, írják a würtzburgi németek. Eger, július 21. Annak idején megemlékeztünk azokról a külföldi borhsmisitá- cokről és visszaélésekről, ame­lyek következtében «egri vörös­bor» néven silány minőségű pancsolt italokkal árasztották el Németországot. Eger város pol­gármesteri hivatala illetékes he­lyen megtette a kellő lépéseket e hamisítások megtorlására, sőt az egyes német borellenőrző központoknak igazi jő egri vö­rös borokból küldött mintákat, hogy a németek megismerjék kitűnő borainkat ős könnyebben meg tudják különböztetni a ha­misítványoktól. A würtzburgi borellenőrző szakfelügyelőségtől Eger városa, illetve Braun Károly főjegyző’ h. polgármester, ma köszönő levelet kapott, amelyben többek között a következőket Írják a würtzburgiak: — »A június 21.-én kelt b. levelét és a mellékelt 1917. és 1921. évi vörösbormintákat a legnagyobb örömünkre, teljesen sértetlenül megkaptuk. A tudó­sításért és a két minta elkül­déséért fogadják leghálásabb köszönetünket. Most már tudjuk, milyen íze az az igazi «Egri vörösének és tudjuk, azt is, hogy mint kell megítélnünk a hozzánk érkező és Eger vidéket sohasem látott hamisítványokat.» ne&sm<*m*>-&»m> «***«■ >wwsc -ss*»» 9» »*** mm» ■imm mz&a Dr. Balásy államtitkár emelkedett ezután szólásra és a munkások elé lépve a következő beszédet intézte hozzájuk: — Semmiféle hadvezér még hadsereg nőikül háborút nem nyert. Meleg visszhangot keltett a mi lelkűnkben, amikor ti meg­jelenésünknél az »Isten áldd meg a magyart...» hangjaival köszöntöttetek ben­nünket. Ti vagytok elsősorban részesei annak, hogy a pénzügy­miniszter űr Eger város nehéz gazdasági helyzetén, rajtatok segíteni akarván, ezt a palotát építtette. Isten áldását kérem reá- tok és családjaitokra. (Éljenzés.) Wälder Gyula műegyetemi tanár, műépítész, az épület tervezője, többek között a következőket mondotta: — Az építész valahogy olyan énszerintem mint a zeneköltő. A »megfagyott muzsikával« is ha­sonlítják össze az építész mun­káját. Mint ahogy a zeneköltő­nek szüksége van, hogy jő or- chestere legyen, éppen úgy az építésznek is olyan kivitelezőkre van szüksége, akik hűen, eredeti szépségében valósítják meg ter­veit. Úgy látom, az egri pénz- ügyi palota építészei kitűnő or- chesternek bizonyultak! A bokréta-ünnepély résztve­vői a legmelegebb érzésekkel távoztak az egri pénzügyi pa­lota új falai közül, a magyar munka ünnepének színhelyéről. HÍREK •— Eger, 1927. július 22. — A Hevesmegyei Vitézi Szék új széktartója. Az Országos Vitézi Szék a Hevesvármegyei Vitézi Szék széktartőjává Piacsek Zol­tán ny. m. bir. huszárkapitányt nevezte ki. Piacsek Zoltán ny. m. kir. huszárszázados széktartő már el is foglalta új hivatalát. Halálozás. Husovszky Péter v. bankigazgató, birtokos 71 éves korában f. hó 20 án reggel vá­ratlanul elhunyt. Temetése 22-én pénteken délután 4 órakor lesz a Fájdalmas-temető kápolnájá­ból. Személyi változások a pénzügyőr­ségnél. A m. kir. pénzügyminisz­térium Mihályka Mihály zala­egerszegi pénzügyőri főbiztost a gyöngyösi biztosi kerület élére, — Szabó János szemlészt, az egri pénzügyőri szakasz veze­tőjét a budapesti fővámigazga- tósághoz, — Bartalis János szemlészt, a hevesi pénzügyőri szakasz vezetőjét pedig a buda- pest-vidéki pénzügyigazgatóság kerületébe vezényelte. * Halló I A Központi vendéglő­ben naponta női tambura zene kar muzsikál. A zenét kitűnő zongora kíséri. Ne felejtse el senki a Központi vendéglőt meg­tekinteni. Cserkészest a reáliskolában. A miskolci 4. sz. Zrínyi Hona leány- cserkészcsapat vasárnap d. u. 6 órai kezdettel az egri reáliskola tornatermében műsoros esét ren­dez. A nagyszerű programm vala­mennyi számát a leánycserké- szek adják elő. Belépő dij nincs. Eger város közönségét ezúton hívja meg a rendező cserkész- leányok parancsnoka. Új határjelző táblák lesznek a köz­ségekben. A m. kir. belügyminisz­ter elrendelte, hogy a gyors tá­jékozódás céljából a vármegyék újítsák meg a határjelző-táblá­kat. A jól olvasható, négyszög­alakú tábláknak legalább 50 cm. széleseknek és 35 cm. magasak­nak kell lenniök. Húsz egri aratómunkás elhagyta szerződéses munkahelyét. Pár hét­tel ezelőtt 34 egri földmives szer­ződött le Király Gyulánő király­kúti (Borsod vm.) gazdaságába mezőgazdasági munkálatokra. Húsz munkás szerdán délután felmondta a szolgálatot és Bog­nár Bertalan vezetésével vissza­jött Egerbe. A városi kihágási bíróság elrendelte a munkások visszavezetését, mert nem ta­lálta indokoltnak, hogy az egyik szerződő fél azért, mert a vár­ható terméseredménnyel nem volt megelégedve, önkényesen visszalépjen elvállalt kötelezett­ségétől. * Helyesen cselekszik, ha varró­gép-, tú-, olaj- és fonálszüksőg- letét nálunk fedezi. Singer-varró- gép-alkatrészek elismerten a leg­jobbak ! Singer-varrőgép fiók­üzlet. * Singer gépselyem mindenféle színben kapható. Singer varró­gép fióküzlet Eger, Kállay Zol- tán-utca 11. * Egri látképes levelezőlapok, új felvételek, megérkeztek s nagy választékban kaphatók az Egri Keresztény Sajtőszöve tkezet könyvkereskedésében, a líceumi és színházi ujságelárúsítő pavil­onokban, valamint az összes tőzsdékben. * Uránia. Csütörtökön két slá­ger egy műsorban: »Embervá­sár* dráma egy világváros bér­házából 9 felvonásban, főszerep­ben Alfred Abel és Erika Gläsner. »Férjhez megy a feleségem« egy kikapős férj és egy érzékeny szívű asszony regénye, vidám történet 7 felvonásban, főszerepét Virginia Vally alakítja. — Szom­baton és vasárnap Tom Mix a »Mexikói párbaj « főszerepében és *Midinette« egy kis masamőd- lány karrierje 6 felvonásban. — Az előadások 7*7 és 7*9 órakor kezdődnek. Jegyek előre váltha­tók a mozipénztárban. SZÍNHÁZ. Szép Heléna. A magyar színészet ugyan még nem áll anyagilag olyan erős fundamentumon, hogy az előadásokat kíméletlen és ke­mény kritika illethetné a jőaka- ratű és pártoló színházi beszá­molók helyett; — hisz a közön­ség alig támogatja a komoly színházi kultúrát és a magyar színészetnek csaknem egyedüli barátja a sejtő,—de a«SzépHe­léna* cím alatt Offenbach mu­zsikára előadott tegnapesti zagy- vaság ellen és az előadás mo­dora ellen, igy is emelnünk kell néhány bzőí Ha valaki írta ezt a szöveget, amit *új beállításban, új beta­nulással* tegnap este a Szép Heléna szereplői elmondottak, annak az ismeretlennek közér­dekből ki kell venni kezéből a tollat, mert annyi kerge osto­baságot bűn leírni, különösen bűn leírni abból a célból, hogy ezt jobb sorsra érdemes színé­szek betanulják és a szépet, jót vagy legalább is mulatságosat váró közönség ezt meghallgassa. Ha Szép Heléna-parodiát akar­nak, akkor adjanak paródiát, Szép Heléna irodalmi paródiá­ját, de ne nevezzék *Offenbach legszebb és legmulatságosabb mester müvének* a bemutatott «Szép Helénát*, ami bohócokká süllyeszti a színészeket és leg­alább is a humor és modor szem­pontjából, cirkusszá a színházat. Rendezői kéznek, legalább is avatott és hivatásának magas­latán álló rendezői kéznek, a legteljesebb hiányát láttuk ennél az előadásnál. Mindenki szipís azt csinál a színpadon, amit jó­nak lát, indokolatlan, rendszer­telen a cselekmény, a játék és a jelmez nagy része. Mintha valami rosszúl sikerült, erőlte- tetten tréfás karneválestén vol­nánk a pesti külváros valami félművelt társadalmának mulat­ságán. Nem, ennek az előadásnak semmi köze sem lehet a ma­gyar-színpadhoz. És ha az el­avult vicceken ős vizes humorú groteszk jeleneteken tudott is nevetni a közönség, felsírt a lel­künk azon, hogy ezt a darabot Offenbach nevével hozták kap­csolatba. Abban pedig egészen bizo­nyosak vagyunk, hogy Kardoss Géza színigazgató nem látta az «előadást», mert ha látta volna, nemcsak mint a csonka ország első vidéki magyar szinigazgatőj a, hanem mint a színpad hivatott művésze és mint irodalmilag képzett, erkölcsi piedesztálott álló, egészséges, űri ízlésű em­ber sem engedte volna azt a sok sületlenséget színházában elmőkázni és elhangzani. A kórus egyes tagjainak ri­kító meztelensége nem a Sci- tovszky-rendeletnek, hanem a jő ízlésnek, a mindenkivel szem­ben fennálló esztétikai követel­ményeknek paragrafusaiba üt­között bele a legsúlyosabban. Ne felejtsük el, hogy serdülő gyermekek, középiskolai fegye­lem alatt állő diákok is vol­tak számosán a színházban, akik — nem tudni honnan vették a korukhoz és tanulói hivatásukhoz egy cseppet sem illő szerénytelenséget a felnőtt közönséggel szemben — szinte magukból kikelve, bömbölve tapsoltak és tüntettek az egyes jelenetek és felvonások után. A túlhangos tetszésnyilvánítás és a színházi előadás után az orditozás igazán nem illik kö­zépiskolai tanulőkhoz, de mű­velt emberhez sem. Talán túlsókat és jelentőségé­nél jóval többet irtunk ez alka­lommal erről az ügyről. A színészek e «quod libet«- rendezés mellett keveset tudtak adni tehetségükből. Kolbay Il­dikó (Páris) és Timár Ila (Szép Heléna) szép játékához nem il­lett a darab szedett vedett »tar­talma.«

Next

/
Thumbnails
Contents