Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-20 / 162. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 20. szerda. XLIV évf. 162. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urban Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telef o nszám : 11. vörös rőm be ne lopődzhasson hozzánk még akkor sem, ha Bécsben valamiképpen diadalt aratna. Résen kell lenni minden irány­ban. Az osztrák igazságügyi palota ' lángtengere, a nemzeti irányú lapok szerkesztőségeinek és nyomdáinak összerombolása, ártatlan áldozatok s kötelesség­teljesítő rendőrök vére, a kloa- kákből előkerült csőcselék van­dalizmusa mindmegannyi felki­áltójelet ír a magyar horizontra: vigyázzunk ! A magyar polgár­ságnak már most fel kell ébred­nie békés szendergéséből, sze­mébe kell néznie a kommuniz­mus előfutárjának, a szociál­demokráciának, s oly egységet s erőt kell képviselnie a béke óráiban, mint amilyen elszánt­ságot s határozottságot kell majdan felmutatni a veszély pil­lanataiban. Elmúlt az órája a félintézkedéseknek a a megegye­zéseknek ; vágni és irtani kell a fekélyt, körül kell zárni a pestisfészket, amig bacillusainak gátnélküli elterjedésével a sír szélére nem viszi az egész nem­zet szervezetét úgy, amiként odatul a »gemütlich« Bécsben történik. Páncélautókkal és gépfegyverekkel szerelik fel a bécsi rendőrséget. Résen kell lennünk. Bécs alaposan gondoskodott arról, hogy felzavarja az uborka- szezon csendjét és esemény- telenségét. Ausztria sorsa ben­nünket közelebbről csak mint magyar probléma érdekel, csak ezért várjuk és lessük a Lajtán- tűiről érkező harci híreket. Mi már elfelejtettük azt a százado­kon keresztül tartott politikai házasságot Ausztriával, melyből oly kevés jő származott hazánk­ra. De nem felejtjük el sohasem azt az árulást, hogy Nyugat- magyarországot gyáván és hűt­lenül elorozta a vérét és vagyonát feláldozó szövetségestől. Továbbá azért magyar prob­léma nekünk a bécsi vörös lá­zadás, mert mi egyszer már keresztülmentünk azon a felfor­duláson, amelyet a bolsevizmus pár hőnapnyi térhódítása oko­zott s tudjuk nagyon jól, hogy mit jelentene nálunk a földalatti aknáknak ügyesen való fel­robbantása. Pedig oly szívesen robbantaná fel minden bizony- nyál elhelyezett aknáit Csonka- magyarországon is a belföldi szocialista — kommunista vezér- gyujtogatók csapata. Az osztrák fővárosban, ha hitelt lehet adni a jelentések­nek, pillanatnyilag helyreállt a nyugalom s a polgárság egy kényszerű fegyverszünet percei­ben borzoDgva gondolhat a vö­rös rémség veszélyének elkövet­kezendő lehetőségeire. A csend aligha fog sokáig tartani. Moszk­va és a bolsevizmus nem szokott megrettenni az első kudarctól s bizonyára nem fogja megszün­tetni azt a földalatti munkát, amely az elmúlt vörös-fekete pénteken lángban, tűzben és vérben robbant ki. Ha a polgár­ság nem fogja egyedül és kizá­rólag a rendcsinálás lehetőségét kezébe kaparinthatni, odaát is csak ezután fognak jönni az igazi zavarok, amelyekhez a múlt hét­végi nyitány elég Ízelítőt adott a bolsevista harcmődokből. Hogy hol fog kikötni vagy miként sülyed el a kormányosát vesztett roncsa az osztrák re­publika hajójának, ezért nem fáj a fejünk. De azért igenis fáj a fejünk s minden idegszálunk­kal résen kell lennünk, hogy a A magyar vörösök szolidárisok a magyarországi kommunista is „A szociálizmusról levált a máz a kommün szelleme Becs, július 19. Az éjszaka csendesen telt el. A közlekedési sztrájk megszűn­tével és a postai forgalom meg­indulásával a megszokott me­derbe terelődött a város élete. Az utca képe nyugodt, kisebb fegyveres készültségek még min­dig cirkálnak. Az igazságügyi palotát beomlás veszélye fenye­geti. A villamosok a veszélyez­tetett útvonalat elkerülik. Minden jel arra vall, hogy a •vörös pénteki- eseményeit gon­dosan készítették elő. A vasuta­sokat például már csütörtökön értesítették, hogy a központi utasításra pontosan figyeljenek. »A magyarországi szociál - demokrata párt« egyik titkára repülőgépen Bácsbe érkezett és átnyújtotta a párt iratát, melyben a magyaror­szági szociáldemokraták szoli­daritást vállalnak a bécsi szo­cialistákkal és részvétüket fe­jezik ki az áldozatok felett. Bécs, julius 19. Az igazság­ügyi palota főlgyujtását kisza­badult rabok irányították, akik mindent pontosan ismertek az épületben. A «vörös péntek» ál­dozatai között egy Winkos Ru­dolf nevű külföldi kommunista bécsi „elvtársakkal.“ — Egykori van az áldozatok között. — és kiderült, hogy a lázadás és i lappang mögötte.“ is van, aki 1918-ban a magyar- országi Kun Béla-féle tanács­kormánynak alkalmazottja volt. A bécii rendőrséget páncél­autókkal és gépfegyverekkel szerelik fel, hogy a jövőben ele­jét tudja venni a péntekihez ha­sonló zavargásoknak. Páris, július 19. Bainville a következőket írja a Liberté ha­sábjain a bécsi eseményekről: A szocializmusról leolvadt most a máz és kiderült, hogy mögötte a lázadás és a kommün szelleme lappang. Egyelőre az a fontos, hogy a lázadást végleg letörték, de kívánatos, hogy Seypel kan­cellár ne legyen gyeDga kezű a továbbiakban sem. Az egri belvárosi (Medák-fóle) levente egyesület vasárnap tartotta házi futóversenyét. Eredmények: 100 m. 1. Pentrák Miklós, 2. Koczka József. 200 m. (16 éven aluliaknak) 1. Smger Jenő, 2. Pillinger Mihály. 400 m. 1. Tomeó József, 2. Szobonya József 800 m. 1. Tomső 2. Korőz» Károly. A győztes leventék bronzéremmel lettek jutalmazva. csESBiässäBBSßßasasissjEKiSiaasB «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» A liberális sajtó indokolatlanul, durván támadta Bárány Istvánt. A magdeburgi németek levele megcáfolja a pesti rágalmakat. A MESE budapesti nemzet­közi úszó viadala alkalmából egyik pesti liberális orgá­num ügyetlen sport-tudősitőja tévedésből vagy rosszakaratból azt a koholt hírt közölte Bárány Istvánról, hogy a világhírű egri úszó sértő kijelentésével felhá­borította a magdeburgi úszókat és a német követet. A pesti lap leckéztette Bárány Istvánt és »szerénységre intette« a szerinte »primadonnáskodő egri úszó* fenomént«. Miután sem Bárány István, sem édesapja mit sem tudtak a német barátaik durva megsértéséről és felhárodásáről, Bárány Géze levélben érdeklő­dött az ügy iránt és levelére a következő választ kapta a mag­deburgi úszóktól: »Magdeburger Schwim-Club von 1896. E. V. Magdeburg, 1927. julius hó 27. T. Move Egri Sport Egylet (Me»e) Bárány űr kezeihez. EGER. Igen tisztelt Igazgató úr! Ma vettük f. hó 7-én kelt le­velét és hozzánk intézett kérdé­sét, amin azonban nagyon cso­dálkozunk. Sem alulírottnak, sem pedig a túrán részt vett uraknak nincs tudomása arról, hogy az ön fia bennünket meg­sértett volna. Ellenkezőleg, a mi csapatunk a Magyarországon való tartózkodása alatt az Ön fiával igen bajtáraias módon érintkezett és ezen érintkezést soha semmiféle nézeteltérés meg nem zavarta. Talán azon csekély közbejött esetet, amely szombaton a 800 m.-esuszáe alkalmával, bizonyára mindkét részről való féreértés miatt történt, állította be az Önökkel szemben barátságtalan sajtó, valótlan módon. Mivel pedig tényleg semmi sem for­dult elő, sohasem gondoltunk arra, hogy az Öa fiát a Magyar UszóSzövetségnélbepanaszoljuk. Reméljük, hogy ezzel Önnek kielégítő választ adtunk. Tisztelője : Gorges, s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents