Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-20 / 162. szám
flGRI NEPUJäA« 1927. július 20 2 muom m Igen Tisztelt Igazgató úr ! Megragadom ezen alkalmat, hogy Önnek és az Ön kedves) klubtársainak nemcsak az egye- ■ületünk, hanem a turacsapa- tunk nevében is megköszönjük azon rendkívüli szívélyes vendéglátást, melyben csapatunk Önöknél részesült. A Magyarországon eltöltött óráink, különösen az Önöknél eltöltöttek, nagyon sokáig feledhetetlenek lesznek. Szeretném Önt tisztelettel kérni, hogy az összes ismerősökké vált uraknak a mi üdvözleteinket és hálánkat ismételten tolmácsolni szíveskedjék. Mivel nekem sajnos, a miskolci urak címei hiányoznak, nagyon lekötelezne, hogyha Ön ezen uraknak üdvözleteinket és hálánkat tolmácsolná. A nekünk küldött üdvözleteiket szívből megköszönve vagyunk sporttársi tisztelettel: Magdeburger Schwimm-Club von 1896. E. V. Gorges, s. k. Aranykoszorus mesterverseny. Az 1928. év nyarán rendezendő III. Országos Kézművesipari Tárlat jó alkalmat fog nyújtani a koszorús meaterverseny megismétlésére. Ez a második koszorús mesterverseny lényeges haladást jelent az úttörő első meeterver- sennyel szemben, amelyek tapasztalatai már a zsűrizés tekintetében is értékesíthetők lesznek. Az Országos Iparegyesület felhívja az összes ipartestületeket, hogy az iparukat szerető és a nemes versenyben résztvevői szándékozó tagjaikat már most figyelmeztessék a jövő évi koszorús mesterversenyra, hogy teljes felkészültséggel vehessen azon részt minden kiváló kézműves magyar iparos. A verseny és tárlat elöaészitési munkálatait az Országos Iparegyesület a közeljövőben megkezdi és alkalmat fog adni az összes ipartestületeknek arra, hogy a versenynek a magyar kózmű- iparoisághoz illő keretekben való rendezése tekintetében véleményét és tanácsát kikérje. Kifogy a hal a Tiszából? A cson- grádmegyei halászati társulat most tartotta rendes évi közgyűlését Szegeden. A közgyűlés foglalkozott a nemesített hal- fiasítő tavak létesítésével, mert a tiszai hal évről-évre kevesebb lesz. Egyszerű árterületi gödrök nemesítési célra nem alkalmasak, mert ezekben minden áradás után ragadozó halak maradnak vissza és ezek: teljesen kipusztítják a nemes kis halakat így egy nagyobb befektetést igénylő rendszerre kell áttérni. Olykor apró tavakat kell az ártól védett partmenti területen létesíteni, melyeket szabályozható csator- n ák kötnek össze a Tiszával. A drágaság* nyomában az egri piacon. Az Egri Népújság ankétje a zöldség-, gyümölcs- és a húspiac áralakulásairól. Eger, július 19. Párhuzamosan a fővárossal és | a vidéki városokkal Egerben is »munkába vették« a piacot a hatóságok a nyomasztó drágaság letörésére. A rendőrség naponta razziát tart a piacon és részletes jelentéseket ad tapasztalatairól a felettes hatóságoknak. Különösebb, vagy feltűnőbb árdrágitási eseteket Egerben eddig nem észleltek, hacsak ide nem soroljuk, hogy pl. vasárnap reggel 48 fillérre szökött egy liter tej ára, vagy szokatlanul magasra emelkedett a hús és a tojás ára. Ha szembeszökő árdrágitási eseteket nem is látunk, mégis meg kell állapítanunk, hogy a fogyasztóközönség Egerben is a drágaság súlya alatt nyög és az egri piac csaknem az egész vonalon versenyt halad az árak emelésében a többi városok piacaival. Érdekes jelenség az is, hogy az egri gyümölcs , vagy zöld- ségárű a budapesti piacon olcsóbban megkapható, mint Egerben, pedig ezeknek a cikkeknek a fővárosba szállítása jelentékenyen emeli az árakat. Az utóbbi években egyébként azt a jelenséget gyakran tapasztalhattuk és nem egyszer szóvá tettük lapunk hasábjain is. A hiba az egri termelés szervezetlenségében, helyesebben szólva az egri gyümölcs és zöldségter- més értékesítésének kezdetleges állapotában van. Az lenne a helyes megoldás, ha az egri termelők Eger város fogyasztó közönségét a legjobb minőségű élelmiszerekkel, hússal, zöldséggel és gyümölccsel látnák el és jól szervezett értékesítési, szállítási illetve export intézménnyel találnák meg számításaikat, fáradozásaiknak, munkájuknak jutalmazására. Az egri piac drágasági tüneteire vonatkozóan munkatársunk ankétot rendezett, amelynek során dr. Horváth Gyula rendörtanácsos a következőkben válaszolt az eléje tett kérdésekre : — A drágaságot itt nem lehet rendőri intézkedésekkel letörni. Egerben speciális helyzet van. Itt a napszám magas, viszont a tisztviselők fizetése még mindig csekély, így a fogyasztók zöme szegény és igen nagy mértékben sínyli a közszükségleti cikkekben beállott drágulást. Az egri piac árait emeli az a körülmény is, hogy nem minden termelő egyformán tudja eladni áruit, sőt nem minden termelő tud eladni árut, mert az egri földművesek összetartanak a kofával és a kofa legelső sorban a földműves termelőtől vásárol. Közegeim mindenesetre résen vannak és állandóan figyelemmel kísérik a piac áralakulásait és az egyes árusok ténykedéseit, hogy az árdrágitási visszaéléseket azonnal megtorolhassuk. A rendőrség piaci razziájának már eddig is jótékony hatása van, mert úgy látjuk, hogy megfékeztük az áremelési kedvet. Bayer Henrik városi tanácsos a következőket mondotta: — Nem azért van drágaság, mert nincs termés, hanem azért, mert mindenki gyorsan és sok pénzt akar, úgy a termelő, mint a munkás. Egerben 8 pengős szőlőnapszámot is tapasztaltunk éa így történhetett meg, hogy leszerződött aratási munkahelyére sem ment el az egri földműves, napszámos, mint más években, haDem itt maradt, hogy 8 pengős napszámra járjon. A zöldségpiac drágaságára az a m0g]egyzésem, hogy kár volt megszüntetni a városi zöldségüzemet. Ezelőtt, mikor a város, több holdas üzemének zöldségtermé- eét a piacra hozta és azt 40—50 százalékkal a napi áron alul adta el, azonnal olcsóbb lett az egész zöldségpiac. Általában ezek a zöldségüzemek minden városban beváltak és árnivellálő hatásuk üdvösen érezhető a fővárosban is. — A drágaságot szerintem a kapzsiság csinálja, továbbá a termelő és a fogyasztó közé ékelődő közvaiiíő. Százszámra vannak olyanok nálunk is, akik ahelyett, bogy komoly produktiv munkával foglalkoznának, itt kofálkoduak és láncolnak. A kofákat szerintem el kellene különíteni a piacon és meg kell engedni minden termelőnek, hogy ne csak puttony- számra, hanem kicsibsn is árusíthasson. Fel kellene állítani az árdrágitási bíróságot. Szilvánál, almánál, baracknál a kofa 4—5 pengőt keres puttonyonként. Elad naponta legalább 4—5 puttonnyal, keres tehát 20—25 pangót és fizet ezzel szemben naponta 10 fillér helypénzt. A termelő kénytelen árúját a kofáknak eladni, mert 6 órakor reggel már munkába megy. Itt csak a közönség összefogása segíthet. A közönség ne sajnálja a fáradtságot és vásároljon kora reggel magától a termelőtől. A városi szabályrendelet ugyan előírja, hogy a kofa reggel 8 óráig nem vásárolhat a piacon, de a kofa ennek ellenére is vásárol, vagy maga, vagy megbízottja útján. — Át kell térnünk az egész piacon a kilóban velő árusításra és számolásra. Menjen minden kilóra. A város ebből a célból négy mérleget (mázsát) állít fel. — Az egri húspiac megcsappant forgalma a legezomorubban illusztrálja Eger város közönségének szegénységét, illetve a hús elviselhetetlen drágaságát. A múlt év óta Egerben 20 százalékkal emelkedett a marhahús ára. Ma itt 24000 korona egy kilő hús. A mészárosok azzal indokolják ezeket a magas árakat, hogy a szomszédos városokban, Gyöngyösön, Miskolcon és Debren- ben 28000 korona a marhahús és a vásárokon az állatárakat a szomszéd városok mészárosai felverik az egriekkel szemben. Preszler Ferenc egri mészáros a következőkben ismerteti a húspiacunk helyzetét: — A megcsappant húsfogyasztás arra kényszeríti a mészárosokat, hogy a kisebb forgalomnál ie megmaradó nagy üzemköltség és magas adók összegét a fogyasztókon hozzák be. Én például, kinek legnagyobb forgalmam van az egri piacon, mos tanában legfeljebb 500—600 kilő húst tudok eladni naponta, holott ezelőtt ennek többszörösét mértem el. Még a birkahús sem kel az időn. A múlt évben juiius közepéig már 200 birkát eladtam, az idén csak most kezdtem meg a birkahús árusítását, melynek kilója a múlt évi 12—14000 koronáról sajnos most 20,000 koronára emelkedett. A gyenge borjú ára most 28000 koronán áll, de volt már 30.000 is. A baromfi- szezon mindenesetre le fogja törni ezt a túl magas árat. A sertéshús piacon 1 P 40 f—1 P 60 f élősúlyban az elsőrendű sertés ára, amit a hentesek 2 P 40 f—2 P 48 f. ért továbbítanak a fogyasztónak. Miért ily drágán ? Mert kicsi a forgalom, nincs fogyasztója és az egy-két fogyasztón kénytelen megkeresni megélhetését és kész- kiadásait. Sziléziát egyesítették Morvaországgal. Varsóból jelentik: A cseh parlament egész Szilézia tiltakozása ellenére egyesítette ezt a tartományt Morvaországgal és igy ennek a két tartománynak közös tartomány-gyűlése lesz, amely hatvan tagbői fog állani s ezek közül is buszát a cseh kormány nevez Ki. Szilézia tartományban ez a határozat rendkívüli elkeseredést váltott ki.
