Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-14 / 157. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér.

Eger, 1927. július 14. csütörtök. XLIV évf. 157. sz.

Előfizetési díj postai szállítással: | POLITIKAI NáPILAP I Szerkesztőség: Eger, Líceum,

egghónapra 3 pengő 20 fillér, p I Kiadóhivatal: Líceumi nyomda,

negyedévre 9 pengő 60 fillér. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. I Telefonszám: 11.

BCTMBBoiMMawMiÉ rmwiffiiii—iiiiii .... ■iiiiiiwwhfi» ■mw iUhiiíiihihiiiwihíi—i

K

atonai attasék.

A katonai ellenőrző bizottság megszüntetése után egészen természetes dolog lett, hogy Magyar- ország tárgyalásokat folytathat az egyes külföldi államokkal abban az irányban, hogy a követségek mellé katonai attasékat is küldjön ki.

Az a tény, hogy Magyarország ismét abba a helyzetbe juthatott, hogy már tárgyalásokat folytathat pl. Angliával a katonai attasék kiküldetése ügyében, azt jelenti, hogy ismét letört egy bilincsdarab, amelyet a trianoni békeszerződés rakott ránk. Ez a kényszerbéke, amely a mai napig is fenntartja azt az osztályozást, hogy Európában győző és legyőzött nemzetek élnek; bennünket katonai szempontból annyira kiszolgáltatott szomszédainknak, hogy amíg ők Francia- ország példájára a legnagyobb hadikészülődést fejtik ki, az alatt Magyarország a békeszerződés paragrafusai alapján csupán 35 ezer főnyi zsoldos hadsereget tarthat fenn, ezt sem arra a célra, hogy esetleg határait azzal meg- védeimezhesse, hanem a belső rend biztosítása érdekében.

Az a tény, hogy Magyarország Európa egyik leghatalmasabb nemzetéhez katonai attasékat küldhet ki, azt csak örvendezve vehetjük tudomásul, mert ez azt jelenti, hogy hazánk szu- verénitásán ejtett sérelem újból enyhül, mert lehetővé vált számunkra, hogy diplomáciai téren is felújíthassuk katonai képviseletünket a magyar külpolitika különböző őrhelyein. Nagyjelentőségű ez a dolog azért is, mert ebben a háború előtti békeidők szellemét látjuk visszatérni, amikor a nemzetek között nem volt ismeretes az az osztályozás, hogy vannak győzők és legyő- zöttek. Az a körülmény, hogy épen Anglia az első nemzet, ahová katonai attaséinkat ki- küldhetjük. örömmel tölt el bennünket, mert ez a nemzet mutatta meg legjobban, hogy érdeklődik sorsunk iránt épen azokban az években, amikor teljesen magunkra-hagyva megértők és segítők nélkül maradtunk.

Ezekben az években nemzeti szuverenitásunkat és presztízsüket egyik csorba a másik után érte s ha most azt kell tapasztalnunk, hogy tekintélyünk épen Európa egyik legnagyobb államának szemében .emelkedett, azt társadalmunk minden rétege örömmel üdvözölheti. A katonai attaséküldés részünkről nem jelent semmiféle hadi készülődést, de jelenti katonai szempontból azt a nyugodt érzést, hogy meg. bizottaink figyelemmel kisérhetik Európa legkiválóbb technikai felszerelésekkel rendelkező államának katonai életét, bepillantást nyerhetnek a legmodernebb katonai szellembe s ha katonai attaséink valóban jőszemű emberek lesznek, tapasztalataikat nyilván nagy hasznára tudják fordítani hazánknak is. A trianoni Magyarországtól távol áll az a militarista, háborús fegyverkezési szándék, amit tapasztalhatunk Franciaországnál, ahol csak a minap fogadtak el olyan törvényt, hogy minden férfi huszonnyolc éven keresztül köteles katonai szolgálatot teljesíteni. Ez a túlhajtott militarista Bzellem, amely túltesz még Vilmos császár Németországán is, nem lehet ideálja Magyarországnak, de amikor ilyen tényeket konstatál, köteles szemfülesnek lenni.

Ny—k.

WC»»»» '-«S««. «tíís*

Heves vármegye és Eger város hivatalosan fogadta és üdvözölte az egri vasútállomáson a Párisból hazatért Bárány Istvánt.

Ezrekre menő közönség ünnepelte és szerenád köszöntötte Egerben Európa leggyorsabb úszóbajnokát

Eger, július 13.

Bárány István, a párisi Grand Prix háromszoros győztese, kedden este félkilenckor érkezett haza Egerbe. A pályaudvaron nagyszámú és lelkes közönség fogadta, élén a vármegye és a város vezetőivel. A diadalmas magyar űszóbajnokot a vonatból való leszállása után a hivatalos úton távollevő Okolicsányi Imre alispán helyett Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző üdvözölte a következő szavakkal:

— Kedves Pista Barátunk! Amikor megézkeztél harmadszori nagy győzelmed után Francia- országból, mi idejöttünk eléd, hogy szeretetünkről és hálánkról irántad tanúságot tegyünk. A dicsőség és öröm, amit elértél, nemcsak a te dicsőséged, nemcsak a te örömed, hanem az egész országé és elsősorban a te szükebb hazádé, Heves vármegyéé és Eger városé. E teljesítmények, amelyeket te a magyarság dicsőségére a külföldön végezel, egy-egy lökéit adnak Trianon ledöntéséhez.

A főjegyző ezután átnyújtotta Bárány Pistának Gyöngyös város és a gyöngyösi polgármester, valamint több sportegyesü- Ict üdvözletét. Majd Braun Károly városi főjegyző, helyettes polgármester üdvözölte Bárány Pistát:

— Európa úszőbajnoka, Bárány István ! Nemcsak szülővárosodnak, hanem csonka hazánk minden, a magyar névre büszke polgárának őszinte szerencse kivánata kisért e zen mostani utadra. Szivszorongva vártuk megérkezését annak a hírnek, amely a te dicsőségeddel egyetemben a mi diciöségünk is. Bár vállalkozásod eredményét bizton reméltük, mégis nagy kő esett le szivünkről akkor, amidőn a rádió híre kívánságunkat valóra váltotta. Tetteddel, amely harmadszor is megszerezte neked a Grand Prix-t, megmutattad a világ egyik leghatalmasabb nemzetének — amely nemzet azonban, sajnos, a mi legnagyobb ellenségeink egyike, — fővárosában, Párisban összegyűlt többi nagy nemzetek és azok bajnokai előtt, hogy ha ez idő szerint teljesenllefegy- verezve és kifosztva is, de él még a magyar és megfogyva bár, de törve nem, élni is fog és nem szűnik meg ez a nemzet semmiféle körülmények és gonosz békekötések ellenére, sohasem.

— Amidőn pedig most, visz- szaérkezésed alkalmából Eger város hálás köszönetét tolmácsolom, egyúttal kérem a Mindenhatót, hogy tartson meg téged soká hazánk, városunk és szüleid javára és kisérje áldásával minden vállalkozásodat, hogy azt soha kudarc ne érje. Isten hozott!

A viharos éljenzés után az egri úszó kollégák, a Mese fiúk nevében Bitskey Zoltán köszöntötte Bárány Istvánt, aki meghatva hallgatta végig az üdvözlő beszédeket, majd így válaszolt szerényen, halkan:

— Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen nagy számban kijöttek üdvözlésemre akkor, amikor én csak egyszerű kötelességet teljesítettem Párisban. Úgy hiszem, minden magyar ember megtette volna ezt helyemben, akinek a jő Isten hasonló erőt és képességet ajándékozott. Boldog vagyok azonban, hogy nekem jutott a feladat, hogy Párisban szeretett magyar hazám színeit diadalra vigyem.

Lelkes éljenzéstől kísérve ezután a város hintáján Braun Károly helyettes polgármester kíséretében a Deák Ferenc utcai Bárány-villába ment a »Pista gyerek«, ahol örömtől könnyező édesanyja ölelte keblére az ünnepelt bajnokot, a párisi verseny hőiét.

Nemsokkal ezután az Egri Polgári Dalkör és a Katholikus Legényegylet énekkarai Meissner Imre karnagy vezényletével lám- pionos szerenáddal köszöntötték a hazatért Bárány Istvánt, akit az egri dalosok nevében itt dr. Temesváry István köszöntött.

Bárány Istvánnal, megérkezése után, az Egri Népújság munkatársa a párisi versenyről beszélgetett. A Pista fiún meglátszott a fáradság nyoma; hisz hétfő reggel 7 óra óta utazott és nagyon kimerült. Elmondotta, hogy mintegy 8000 főnyi rekordközönség előtt folyt le a verseny. Bár erős ellenfelei nem voltak, aránylag elég jő időt úszott a szokatlanul hideg vízben. — A franciák szeretettel fogadták, a győzelem után pedig a franciák és a párisi magyarok lelkesedve ünnepeitek. Paris város pedig