Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-14 / 157. szám
2 EGRI N3PUJSÁ& 1927, július 14 && marxim szeretettel meghívta a jövő évi Grand Prix versenyre is. Megnézte munkatársunk a hires Grand Prix-t is, amely nem vándordíj, mint tévesen gondolják, hanem évről-ővre adja ezt Párii városa a legjobb 100 méteres gyorsúszőnak. Az idei Grand Prix egy művészi kivitelű sevresi porcellán vázé, melynek sötétkék alapiőnusát gazdag aranyozás díszíti, oldalán pedig sportjeleneteket ábrázoló reliefek ékeskednek. A győzelmi jelvényhez tartozik a széles kék-piros selyemszalag is, amellyel a verseny győztesét azonnal fölékesítattek, amikor a híres 100 méter után kilépett a vízből. «msiiasss: »«asa Heves vármegye gazdasági helyzete június hónapban. A múlt hóban az időjárás álitalában száraz, meleg volt, mely a gabona rendes beérőiére alkalmas volt, de a kapás növényeink nélkülözték a kiadós esőt. Folyó hő 2.-án Erdőtelek, Besenyőtelek, Dormánd és Mező- tárkány határában kb. 400 kát. holdon erős jégeső pusztított, helyenkint 90%-os kárt is okozva. A jégvert terület csak kisebb része volt jégkár ellen biztosítva. Az idei gaboEE-terméa vármegyei átlagban és kát. holdanként: repce 3 6, búza 6 4, rozs 56, árpa 5'6 és zab 5 3 méter- mázsa. Minőségileg az idei szemtermés igen jő. A gabona vetés- területe a múlt évivel saembsn némi emelkedést mutat. Az aratási munkálatok zavartalanul folynak. Kapásaink jő közepes termést ígérnek, de kiadós esőt kívánnak. A fagykárt legjobban megérezte a kerti veteményeken ki- • vül a burgonya és a tengeri. A dinnyeteraaés nem biztató. Takarmány-termésünk közepes, de minőségileg jő. Az állat- létszám összesítésében egyedül a ló létszáma mutat emelkedést. A szarvasmarhánál mutatkozó csökkenés a magyar fajta terhére esik. A tenyésztés vármegyei színvonala minőségileg emel-, kedést mutat. A sertésállomány csökkenésének oka a múlt évi nagyobb mérvű járványos betegségek ; ugyanez vonatkozik a juhállományunkra is. A kecske létszámapadása a vármegyei szigorú, de helyén való rendelkezéseinek a következménye. A létszám csökkenések azonban egyik állatnemnél sem oly nagyok, vagy aggasztók, hogy annak megakadályozására bármily irányú intézkedések szükségessége fenn forogna. Egerben van a lajosmizsei „Rudolf trónörökös.“ Äz Irgalmasok tébolydájának lakója Ferenc József Ädolf Károly, a lajos- mizsei nép Rudolf-legendájának hőse. — Nyolcvanezer aláírást gyűjtenek a »Rudolf-trónörökösnek« tartott csendes őrült kiszabadítására. Eger, július IS. Ismét kísért a Rudolf-legenda! A bécsi kapucinusok templomának halottja hol a Fertő lápjai körül, hol az Alföld rőnáinsk délibábjából éled újra s a szélsőséges érzelmekre hajlamos, a rokonszenvet könnyen imádásra váltó, egyszerű nép fantáziája, rajongásában elveti józan logikáját és különböző titokzatos múltú emberek alakjában személyesíti meg az elhunyt királyi herceg iránt érzett szeretetét. Az új »Rudolf,« akiről a fővárosi lapok a napokban öles tudósításokat írtak. Egerben van-, az irgalmasok tébolydájának lakója! Története Lajosmizsén kezdődik. Ezelőtt hét évvel telepedett le Lajosmizséa egy németül és magyarul beszélő öreg úr. Szakállas, bajűszos, jkékizemű férfi, Ferenc József Adolf Károly nak nevezi magát. Különben kiléte teljesen titokzatos?, császári és királyi képr9jzolő művésznek mondja magát. Soha nem mondta senkinek, hogy ő a Rudolf trónörökös, de úgy viselkedik, mintha a legendás királyfi lenne, — A titokzatos férfihez egyszerre ciak elkezdett özönleni a nép, ajándékokkal halmozták el, letérdelve, őrjöngve, mámorosán ünnepelték, egy tekintélyes gazda, Gallyán János, pedig szállást adott neki, a írásban kötelezte magát arra, hogy élelmezi, ruházni fogja »Rudolfot,* sőt a temetési költségeiről is gondoskodik. És »Rudolf* fensőbbséges geíziussal fogadja a nép tiszteletét. Minden tettével, szavával iparkodik ezemélye iránt fölkelteni és megtartani az érdeklődést, melyet csak fokoz az, hogy származását, előző életét teljesen tilokban tudja tartani. A hatóságok hozzá intézett kérdéseire zavaros feleleteket adott, korát, származását, szülei nevét nem tudja, minden vallás bíva, állítólag katona volt, írni nem hajlandó, mert valószínűen fél a grafológusok tudományától. Különben eléggé intelligens és kifogástalanul beszél né seiet ül is, sőt állítólag öt nyelvet tud. Mikor hívei a személye iránt érdeklődnek, az egy élő Istenre tett esküjére hivatkozott, amely eskü borzalmas titkot takar s ezt ő a sírba akarja vinni. Esténként pedig, mikor Gatlyán tanyáján összeült a gazdaeinbe- rekkel, bizalmasan íeirsvonta őket és súgta: »Nézzétek meg Bécsben a kapucinusok sírboltját. Ki fekszik Rudolf koporsójában? Egy viaszbábll — Ezek a misztikus esetek annyira föikavarlák az egyszerűbb nép lelkét, hogy a hatóságok a fanatikus őrjöngésre való tekintettel, mint munkanélkülit a budapesti toloncházba szállították Fereno József Adolf Károlyt. Ez az intézkedés robbantotta ki azután a népnek még nagyobb erejű megmozdulását. Egy missziós nővér vezetése alatt többszáz tagú küldöttség követelte Budapesten a szabadosbocsátását, ami rövidesen meg is történt. Hazavilték, ahol a nép őrjöngve fogadta. Ezrekre menő tömeg valósággal verekedett azért, hogy közelébe jussanak és megcsókolják ruháját Ezek késztették ezután a hatóságokat arra hogy elmegyógyintézetbe utalják a titokzatos embert. Először a fővárosban helyezték el, de itt minduntalan deputációk keresték fel a kórházat, az igazgatóság a fenyegető levelek százait kapta, elhatározták, hogy messzebb viszik és néhány nappal ezelőtt, a legnagyobb titokban, erős felügyelet mellett Egerbe szállították, az irgalmasok tébolydájába. Alig történt meg az átutalás, máris jelentkeztek az elmaradhatatlan hívek. Vasárnap délelőtt feltűnt a kórház személyzetének, hogy a kapuk előtt idegen földműves emberek járnak- kelnek, valóságos őrséget tartanak és egy pillanatra sem hagyják el a kórház környékéi. így ment ez néhány napig, mikor végre az egyik idegen bekopogott a kórház irodájába és dr. Gremsperger Károly elmegyőgy- intézeli főorvost kereste. A főorvos szabadságon van és így helyettese, dr. Türk Szilárd főorvos elő vezették. Hosszas kertelés után elmondották, hogy Lajosmizséröl jöttek és egy úriemberrel szeretnének beszélni, aki ezidőszerint a tébolydában él. A főorvos ismerve a lajosmizsei történteket, igen helyesen, engedélyt adott, hogy az állítólagos Rudolffal beszélhessenek hívei, de egyszersmind kijelentette azt i?, hogy ez volt az első és utolsó eset, hogy látogatót enged hozzá a lajosmi- zseiek közül. A földművesek rövid és igen tiszteletteljes beszélgetés után sírva búcsúztak Ferenc József Adolf Károly-tői és ígéretet tettek, hogy 80 ezer aláírást gyűjtenek, mellyel «Rudolf» megszabadítását akarják kieszközölni. — Addig ia, míg újabb események történnek, keresni fogjuk az alkalmat, hogy Ferenc József Adolf Károly — »Rudolfétól egy interjút közölhessünk. Erdélyi Mihály. ene aooo «wwfrte OW&wens ] Eddig csak 17 százaléka folyt be Hevesmegyében az esedékes adóknak. Várkonyi Rezső pénsügyigaz- gatőhelyettea az egri pénzügy- igazgatóság 1927. évi júniua havi állapotáról a következő jelentest tetto a vármegye közigazgatási bizottságának : — Műit évi hátralék 2.555.745 P 96 f. Folyó évi előírás 3 668 322 P i 03 f. Folyó évi szaporodás 56 028 P 67 f. Folyó évi törlés 81.285 P 32 f. í Helyesbített tartozás 6.198.811 P 34 f. Lerovás ebben az évben 1.286 178 P 94 f. Június végén hátralék 4 millió 912 632 P 40 f. A hátraléknak a folyó évi előíráshoz viszonyított %-a 133% A tényleg esedékes hátralék j %-a 83% • Azonkívül a megye területén ! június hóban illetékben befolyt 135.175 P 54 f. Forgalmi adókból befolyt 522 ezer 54 P 25 f. Kezelési költsőgtérítménybsn befolyt 7.517 P 55 f. Egyenesedő címén szaporodásba hozatott 11,681 P 68 f. Töröltetett 21.483 P 55 f. Az adókivetési munkálatok, a társulati adót kivéve, befejezést nyertek. Kukoricaszemekkel magához csalt egy 8 hónapos sertést. Bárdos Józsefnő lénárddarőci asszony tegnap délután Bekölcén kérész tül hazafelé igyekezett. A falu főutcáján legelt Dorkő Gyula 8 hőnapog sertése, amelyet Bár- doene kukoricaszemekkel magával csalt Lénárddarőcra. Az egercsehii csendőröra sz asszonyt feljelentette az egri kir. ügyészségnek.
