Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-28 / 245. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 28 Ostromállapot Albániában. Berlin, október 27. A Vossische Zeitung jelentése szerint Albániában veres zavargások törtek ki. Achmed Zogul pasa kihirdette az ostromállapotot és megszigorította a határok ellenőrzését. Albániában az olasz befolyás egyre erősödik. Az albán csapatok élén olasz tisztek állnak. Vasárnap automobilista kongresszus lesz Miskolcon. A kongresszuson megbeszélik a magyar automobilizmus összes problémáit. Miskolc, október 27. A Bükk ét Mátrai Automobil Club vasárnap, október 30.-án automobilista kongresszust rendez Miskolcon. Sipos Géza klubigazgató kedd estére értekezletre bivta össze a BMAC tagjait. Az értekezlet teljesen előkészítette a vasárnapi kongresszuson megvitatásra kerülő kérdéseket. A kongresszus kérni fogja a motorkerékpárok luxusadójának az eltörlését, hivatásos sofförők számára gépipari szaktanfolyam létesítését, vidéken állami sof- főrképzö turnusok felállítását. Tárgysorozatra került annak a kérdésnek a megbeszélése is, hogy a városok belterületén ne legyen szabad az automobilnak villanydudát használni, mert az most a városi forgalomban igen nagy zajt okoz. Kívánják azt is, hogy a hatóság tegye kötelezővé a forgalmi - vizsgát minden járművezető, tehát a kerékpározók részére is. A motoroskongresszus végül az internacionalis jelzésekkel, az útépítkezéssel, a sajtópropagandával és befejezésül azokkal az aktuális kérdésekkel kíván foglalkozni, amelyek ez idő szerint a magyar törvényhozást az automobilizmus terén érdeklik. Az előadás keretében kerülnek bemutatásra az olaszomé gi automobilutak, a lillafüredi épülő műút stb. Délután 3 órakor Zsoloa— Onga*— Szikszó között országúti motorkerébpárverseny kezdődik, amely motorkerékpárver- aenyre az ország minden részéből érkeztek be nevezések. Károlyi Nlihályné régiségkereskedést és teaházat nyitott Párisban. Páris, október 27. Az Exelsior és a Le Journal fényképet és cikket közöl gróf Károlyi Mihályiéról, aki elmondotta az újságíróknak hogy csak férje birtokait kobozták el, míg ő saját birtokai felett szabadon rendelkezik. Károlyi Mi- hályné Párisban régiségkereskedést és teaházat nyitott. — Karinthy Frigyesnek, a kiváló fiatal humoristának az At henaeum kiadja összegyűjtött munkáit. A sorozat első tíz kötete még karácsony előtt piacra kerül. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterről nevezték el az új polgári iskola és a pénzügyi palota előtti teret. Eger, október 27. Eger város képviselőtestülete a szerdai közgyűlésen hozzájárult a város új kerületi beosztásához és az új utca-elnevezésekhez, amelyek által a város történelmi jellegét, a nagy múlt emlékeit igyekezett kidomborítani a javaslatot előkészítő bizottság. A tárgyhoz elsőnek dr. Kálnoky Viktor szólt hozzá. Bármily elismeréssel van e nemes törekvés iránt, hogy Eger történelmi jellege az utcanevekben is kidom- boríltassék, sokallja azt a költséget, amibe az új utcajelző táblák kerülnek és szerinte későbbre lehetett volna ezt az ügyet hagyni, amikor nem lesznek a városnak égetőbb kérdései. Bár a legmesszebbmenő tisztelettel van azon élő egyének iránt, mégis, anélkül, hogy érdemeiket csökkenteni akarná, kéri, hogy élő személyek után ne nevezzenek el utcát, ha csak országos viszonylatban nem emelkedtek ki. Másik észrevétele az utcanevekkel kapcsolatban az, hogy Eger egyik igen nagy nevű püspökéről, Bakócz Tamás bíborosról, akipápajelölt is volt, nem neveztek el utcát. A legnagyobb tisztelettel van a világháború költője, Gyóni Géza iránt, aki Przemisl várában írta csodálatosan szép háborús verseit, de Gyóni Gézát Egerhez semmi sem fűzi. Inkább dr. Molnár Kálmán egyetemi tanárról nevezzünk el utcát, aki Prze- mislben a Tábori Újság szerkesztője volt. É* nevezzük el a Rózsa-utcát a vörösök által vértanú halált halt Mészöly Géza őrnagyról. Vitéz Subik Károly már a tegnapelőtti állandó választmányi ülésen indítványozta, hogy az új polgári iskola és a pénzügyi palota előtt kialakult szép teret gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéről nevezzék el bálából azért a sokmilliárdos iskolaépítésért, amit a kultuszminiszternek köszön Eger városa. Subik Károly indítványát egyhangú lelkesedéssel fogadják el. Nagy László indítványozza, hogy a Felnémeti negyedet ne Szent Miklós városnak nevezzék, mint előbb tervezték, hanem II. Rákóczi Ferencről Rákóczi-város- nak, mert itt márványtábla is hirdeti a nagy fejedelem egri táborozásának emlékét. Indítványozza továbbá, hogy Eger városának egyik nagy fiáról, néhai dr. Nagy János kanonok, nemzetgyűlési képviselőről nevezzék el a Vásártér-utcát. Dobrányi Lajos nem tartja kifogásolhatónak, hogy élő emberekről nevezzenek el utcákat, a kerületeknek pedig számokkal való megjelölését kéri. Trak Géza polgármester válaszolt a felszólalásokra: Felmerült annak a szükségessége, hogy a várost uj u'sca-táblákkal kell ellátni és uj házszámjelző táblákkal. Főleg az orvosok kívánsága volt ez. Ha úgyis meg kellett csinálni az új táblákat, a költség szempontjából mindegy volt, hogy milyen neveket nyomatunk rájuk. Ezért használtuk fel ezt az alkalmat az új kerületi beosztásra és az utcák új elnevezésére. Az új beosztás és az új utcanevek azonban egy fillér külön költséget sem jelentenek a városra. Dr. Kálnoky Viktor felfogását az élőket illetőleg nem tudom osztani elvileg sem. Az elhangzott indítványokhoz azonban szívesen hozzájárulok. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta az utcanevekről és a kerületi beosztásról beterjesztett javaslatot. E szerint utcát neveznek el Egerben az említetteken kívül Apponyi Albert grófról, Csekó Gábor nagyprépostról, Babocsay Sándorról és Jankovics Dezsőről. Az új utcanevekről szóló táblázatos kimutatást vasárnapi számunkban közöljük. Romániában kihirdették a katonai diktatúrát. Katonaság szállta meg a középületeket. Rustsuk, október 27. A Károly-párti mozgalom Romániában nemhogy gyengülne, hanem éppen ellenkezően egyre erősbödik Bratianuék erőszakossága által. Ma már ez egész közvélemény belátja, hogy a régens- tanáccsal való kormányzás kudarcot vallott, sőt már kezd a nevetségességbe fűlni. Mint ismeretes, a román kormány parancsára letartóztatták Manoi- leicu volt pénzügyi államtitkárt, Avarescu tábornok egyik bizalmi emberét, aki Párisból jövet, több levelet és Károly egy proklamáciőját hozta magával. Ezzel egyidejűén elrendelték, hogy a minisztériumok épületeit katonaság szálijameg.ABratianu- kormány pedig nyíltan megfenyegette az ellenzéket, hogy minden erősebb megmozdulását csirájában elfojtja és kész kihirdetni az ostromállapotot egész Románia területére. A lemondott Károlynak főként az Avereacu- pári és a hadsereg körében vannak nagy számmal hívei. Bukarestben nyílt titok volt, hogy Avarescu egyenesen azzal a megbízatással küldötte ki Manoilescut Párisba, hogy Károly hazajövetelét egyengesse. Manoilescu igyekezett rábeszélni Károlyt, hogy szakítson Lupescu asszonnyal. Ez a szakítás még valóban nem is történt meg, de a Károly hívei már gondoskodtak róla, hogy az egész világsajtót bejárja a szakítás hire. Tutrákan, október 27. Avarescu a pártok vezéreit együttes tanácskozásra hívta össze. A tanácskozásra csak szerdán kerülhet a sor, mert Maniu aznap érkezik Bukarestbe. Csütörtökön Maniu pártjának vazetőbizottsága tanácskozik a politikai helyzetről. A parlamentben kemény küzdelemre van kilátás a kormány ellen. Mád- gearu, a nemzeti párt vezértitkára, a parlamentben interpellál. Valószínűnek tartják, hogy a kormány betiltja a gyulafehérvári gyűlést. A lapok a kormányt belátásra és az ellenzéknek teendő engedményekre intik. Páris, október 27. A romániai eseményekről teljesen ellentétes híreket közöl a francia sajtó. A legtöbb jelentés szerint Románia forrong és csak az ostromállapot tartja féken az embereket. A királyné Bratlanu haragja elől elmenekült Bukarestből. Bratianu el van tökélve, hogy kíméletlenül letör minden forradalmi megmozdulást. A hadsereg és tisztikar nagyrésze azonban Károly párti. Nem személyvonat, hanem tehervonat alatt szakadt le az 50 méter magas, mostari vasúti hid. Túlzott jelentések a halottak nagy számáról. Belgrád, október 27. A Szarajevó és Mostár közötti vasútvonalon szerdán rendkívül súlyos szerencsétlenség történt. Egy vasúti híd a személyvonat alatt leszakadt és a vonat lezuhant az 50 m. mély szakadékba. A borzalmas szerencsétlenségnek 260 halottja van. Belgrád, október 27. A Szarajevó—Mostár közötti vasúti szerencsétlenségről az első pillanatban túlzott híreket közöltek a halottak nagy számáról. Megállapítást nyert, hogy nem személyvonat, hanem tehervonat alatt szakadt le az 50 méteres vasúti híd. A vonat személyzete közül többen meghaltak. Az anyagi kár rendkívül nagy. Belgrád, október 27. A Szarajevó—mosztári vonalon a vasúti híd leszakadását a tehervonat túlterhelése okozta. A vonat mindkét mozdonyával bezuhant a Neretva-to\yőba. Két fékező életét vesztette, egy fűtő haldoklik. — Kártérítési pert inditott a főváros ellen a Szent István kórház egyik betege, mert a kórházban nem akadályozták meg öngyilkossági kísérletét.
