Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-23 / 241. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 23 Az Egri Polgári Lövésztársulat csatlakozott a Revíziós Ligához. Rendezzen Eger is társadalmi tüntetést az elszakított maggar területek visszacsatolásáért! lakóhelyükön, a vármegye terü­letén avagy az ország területén bárhol történik. Minden munkábaszólitott n. m. v. tagot igazolvánnyal látnak el, melynek alapján feladatszerű működésük ideje alatt hatósági közegeknek kell őket tekinteni és mint ilyenek büntetőjogi véde­lem alatt állanak. A szervezet tagjai munkába- lépésök ideje alatt megfelelő díjazásban részesülnek, úgyszin­tén baleset és betegség esetére egyetemlegesen biztosítva vannak. Ha a nemzeti munkavédelem igénybevételének szükségessége megszűnik, a munkábaszólitott tagok leszereltetnek és vissza­térnek rendes foglalkozásukhoz. Az egri hivatalnak jelenleg 1750 tagja van, de reméljük, hogy jelen ismer­tetés után még sokan fognak jelentkezni e hazafias és hasz­nos közérdekű szervezetbe olya­nok is, akik eddig a nemzeti munkavédelmet alig ismerték. A szervezet működése a leg­apróbb részletig tervszerűen elő van készítve és állandó ellen­őrzés alatt áll. Minden pártpolitikai mozgalom­tól távol, egyedül a segiteni-vágyás nemes eszméje által vezéreltetve, a társadalom összességét szolgálja a nemzeti munkavédelem és ko­rántsem célozza azt, hogy az osztályok harcát fokozza, hanem ellenkezőleg arra törekszik, hogy azt lehetőleg enyhítse, mindig és mindenütt tisztán hazafias, állam- és közérdeket szolgálva. A hazafias, komoly és közér­dekű cél méltán megérdemli, hogy minden magyar gondolko- zásu polgár a nemzeti munka- védelem zászlaja alá sorakoz­zék, azt támogassa, erősítse és ha kell, segítségére készen is álljon. Azok, akik a szervezetbe belépni hajlandók, forduljanak bizalommal a n.m.v. hivatalhoz (Eger, Vásártér 16.) a körzet vagy alkörzetvezetőkhőz, főszolgabírókhoz vagy körjegy­zőkhöz, kiknél bármikor részle­tes felvilágosítást kapnak, ara säeases: Bseasacsatsatsü aaswaess Olaszország és Románia feszült viszonya az agrárperek miatt. Bukarestből jelentik : Az a jó- viszony, amely úgy látszott, hogy fennáll Olaszország és Románia között, az utóbbi időben elhide- gült. Gróf Bethlen András telje­sen visszavonul a belpolitikától, vagy külügyminiszter lesz, vagy mint magánszemély két évig kül­földön fog tartózkodni, ahol ki­záróan a trianoni szerződés re­víziójának a kérdésével fog fog­lalkozni. A macedón irredenták pőrének főtárgyalása. Zágrábból jelentik : A zágrábi törvényszék megkezdte a fótár- gyalást Zorics és Cinrics horvát fiatalemberek ügyében, akik Bécsből macedón irredeta lapo­kat és röpiratokat csempésztek be s Zágrábból déltzerbiai cí­mekre küldtek szét. Az állam- ügyész halálbüntetést, vagy húsz évi börtönt kért. Eger, október 22. Az Egri Polgári Lövésztársulat legutóbbi választmányi ülésén Kovács Sándor indítványára egy­hangú lelkesedéssel elhatározta, hogy testületileg csatlakozik a Herczeg Ferenc által megindított Magyar Revíziós Liga akciójá­hoz és teljes erővel mozgalmat indít Eger város társadalmában a trianoni békeszerződés revízió­jának követelésére. Elhatározták azt is, hogy a Polgári Lövész­társulat, mint Egernek legrégibb, 168 éves társadalmi egyesülete üdvözlő-iratot küld Rothermere lordnak, a trianoni magyar ha­tárok kibővítése érdekében vi­lágszerte kifejtett impozáns te­vékenységéért. Az impozáns irat megszerkesztésével Breznay Imre, érseki tanítóképző intézeti c. igaz­gatót bízták meg. Amikor a magunk részéről is örömmel üdvözöljük a Polgári Lövésztáriulat példát adó akció­ját, és miután tudomásunk van arról is, hogy ezt a példát több más egri társadalmi egyesület is követni fogja, időszerűnek látjuk annak a gondolatnak a felvetését, hogy Eger, mint a megmaradt Felvidék egyik legnagyobb tör­ténelmi és kulturális gócpontja, Eger, október 22. Csütörtökön este lakodalom volt a Cifrakapu utcában egyik földmives család házánál. A la­kodalmat nagyon «sikerültnek» mondják, mert több bicskázás és verekedés is történt. Petrény Fe­renc húszéves egri legényt is megtámadta egyik fiatalkorú tár­Az a rendkívüli nagy érték, amely állattenyésztésünkben fek­szik, oly jelentékeny részét ké­pezi a magyar nemzeti vagyon­nak, a melyet különleges gond­dal kötelesek kezelni úgy a föld- mivelésügyi kormány, mint az arra hivatott gazdasági intéz­mények. Az egyes nagy termelési ágak­ra, igy az állattenyésztésünkre nézve is áll az a törvényszerű­ség, hogy fejlesztésük érdeké­ben a kormánynak s az érdek­képviseleti szerveknek a kezde­ményező, irányító és támogató szerep van fenntartva, de a fej­lődésben komoly eredmények csak úgy lesznek elérhetők, ha a fejlesztő munkában az érde­kelt gazdaközönség buzgó ön­tevékenységgel vesz részt. Hála a Gondviselésnek, ily gazdatársadaimi öntevékenység­re már Csonkaországunkban is oly kitűnő példákat találha­tunk, melyeknek lelkiismeretes követése egész bizonyossággal elvezet bennünket a fejlődés út­jára. rendezzen egy alkalmas napon általános társadalmi tüntetést a trianoni békeszerződés igazság­talanságai ellen.Vonűljon felEger valamennyi társadalmi egyesü­lete, városunk egész lakossága ezen a tüntetésen és Dobó várá­nak vérrel szentelt bástyája tö­véből kiáltsuk a reánk figyelő művelt világ fülébe, hogy a tri­anoni halálos bilincsek viselésé­ben a magyar nemzet türelme elfogyott és az igazság minden fegyverével síkra szállunk régi határainkért, amelyeket egy ha­zug győzelem gyilkos mámorá­ban a művelt államok félreveze­tésével rabolt el tőlünk megnö­vekedett étvágyú ellenségeink­nek ármánykodása. A trianoni határok revíziója érdekében az olasz, az angol és az amerikai nemzetek nagy fiai által a külföldön indított moz­galmat a magyar nemzetnek be­lülről is alá kell támasztania, a cseh legionisták szuronya alatt nyögő magyar felvidéki váro­sokban cseh pénzen rendezett Rothermere - ellenes tüntetésekre nekünk is meg kell adnunk a méltó feleletet, Miskolc impozáns tüntetése után Egerből is föl kell zúgni vérző nemzetünk messze hallatszó jajszavának. sa és mellébe döfte kését. Petrény Ferenc már azóta nem is volna talán az élők torában, ha nincs zsebében a levente igazoló köny­vecske, amelyen a szívének irány­zott kés pengéje elcsúszott és a Bzíve alatt hatolt testébe. A le­vente-könyvecske ezúttal talán először szerepelt, mint életmentő. | Állattenyésztő gazdáink oku­lására legméltóbban hivatkozha­tunk dunántúli országrészünk fejlett állattenyésztésére, ahol a kisgazda istállójában egyre- másra találunk oly kiváló jószá­gokat, milyenek a mi országré­szünkben az uradalmi tenyésze­tekben is ritkán láthatók. Súlyosan tévedne az, ki ezt a különbséget csupán a talaj és éghajlati viszonyokból akarná magyarázni, mert ha elismerjük is a Dunántúlnak kedvezőbb idő­járási viszonyait, — az ott talál­ható fejlett mezőgazdasági kul­túra és kiváló állattenyésztés alapja a dunántúli gazdák szer­vezettségében rejlik. Az állattenyésztő gazdának úgy a termelés, mint az értéke­sítés terén állandóan igen sok nehézséggel kell küzdenie s azok a szervezetek: szövetkezetek, egyesületek, melyek a Dunántúl­nak úgyszólván minden közsé­gében már régi idők őta őletre- keltek, — éppen arra vannak hivatva, hogy az egyedülálló gazda helyett ezen nehézségeket A levente-könyv mentette meg életét. Egervidék állattenyésztéséről. Irta: Póka József, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara titkára. a szervezet egységes erejével legyőzzék. Nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk, hogy állattenyésztésünk komoly eredményeket biztosító fejlődéséhez csakis azon út vezet, melyet előttünk a Dunántúl gaz­datársadalma oly fényes példák­kal jelölt meg. Egervidék állattenyésztéséről szólva, — önámítás nélkül —, meg kell állapítanunk azt az igazságot, hogy egynémely ki­vételes gazda állományától el­tekintve, a fejlődésnek igen ala­csony fokán áll. Az 5—6 literes tehén tartása, a tenyészjelleg nélküli növendék nevelése csak tehertételt jelent a gazdaságban, ha összemérjük azokkal a kö­vetelésekkel, melyeket a mai gaz­dasági helyzet nehéz beszerzési viszonyai és a közterhek állíta­nak fel a gazdával szemben. Egervidék állattenyésztésének mai helyzetébe nem lehet bele­nyugodnia a haladni vágyó gaz­dának, mert közgazdasági éle­tünk újabb története oly kegyet­len termelési versenybe kény­szerít minden magyar gazdát, melyben az elmaradás egyenlő a pusztulással. Nem nehéz ki­számítani, hogy az ugyanazon költséggel és fáradtsággal te­nyésztő egervidőki gazda milyen hasznot tud felmutatni a 30—60 °/o-al többet termelő dunántúli társával szemben. A bortermelésre berendezke­dett Egervidékének szőlőgazda­ságunk tagadhatatlanul orszá­gosan is válságos helyzete és ezen válságos időnek, — sajnos, előre­láthatóan hosszú tartama, — kü­lönös intőjelül szolgál arra, hogy e vidék gazdaközönsége állatte­nyésztési termelésének fokozásá­ban keresse azokat a nélkülöz­hetetlen anyagi erőket, melyeket szőlőgazdaságunk válsága foly­tán elvesztett és még hosszú ideig nélkülözni fog. Állattenyésztésünkre a nemzeti értéktermelés terén váró felada­tokon és józan érdeken kívül tehát Egervidékének még külön­leges szüksége is azt parancsolja, hogy állattenyésztő gazdái ószin­tén, komoly elhatározással alkos­sák meg azt a szervezetet, mely állattenyésztésüket a biztos ha­ladás, — létüket a boldogulás útjára vezeti és ezzel nemzeti gazdálkodásunkat is új erőfor­rásokkal gazdagítja. A párisi szovjet-követ - visszahívásának kulisszatitkai. Párisból jelentik: Politikai kö­rökben Rakovszkijnak, a párisi szovjet-követnek visszahívásáról az a vélemény alakult ki, hogy a mód, ahogyan Csicserin eleget tett a francia követelésnek, a dip­lomáciának valóságos mestermű­ve. Oroszország anélkül, hogy a kérdésben még csak elvileg is meghátrált volna, fenn tudta tar­tani Franciaországgal a diplo­máciai viszonyt, amely London­ban oly nagy gondokat okoz. A francia politikusok különben azt is tudni vélik, hogy a Rakovszkij elleni agitáció mögött a Dichar- dok és a »Scholl« petróleum- vállalat manővere húzódik meg azzal a célzattal, hogy szakadást idézzen elő Franciaország és Oroszország között.

Next

/
Thumbnails
Contents