Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-23 / 241. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 23 Az Egri Polgári Lövésztársulat csatlakozott a Revíziós Ligához. Rendezzen Eger is társadalmi tüntetést az elszakított maggar területek visszacsatolásáért! lakóhelyükön, a vármegye területén avagy az ország területén bárhol történik. Minden munkábaszólitott n. m. v. tagot igazolvánnyal látnak el, melynek alapján feladatszerű működésük ideje alatt hatósági közegeknek kell őket tekinteni és mint ilyenek büntetőjogi védelem alatt állanak. A szervezet tagjai munkába- lépésök ideje alatt megfelelő díjazásban részesülnek, úgyszintén baleset és betegség esetére egyetemlegesen biztosítva vannak. Ha a nemzeti munkavédelem igénybevételének szükségessége megszűnik, a munkábaszólitott tagok leszereltetnek és visszatérnek rendes foglalkozásukhoz. Az egri hivatalnak jelenleg 1750 tagja van, de reméljük, hogy jelen ismertetés után még sokan fognak jelentkezni e hazafias és hasznos közérdekű szervezetbe olyanok is, akik eddig a nemzeti munkavédelmet alig ismerték. A szervezet működése a legapróbb részletig tervszerűen elő van készítve és állandó ellenőrzés alatt áll. Minden pártpolitikai mozgalomtól távol, egyedül a segiteni-vágyás nemes eszméje által vezéreltetve, a társadalom összességét szolgálja a nemzeti munkavédelem és korántsem célozza azt, hogy az osztályok harcát fokozza, hanem ellenkezőleg arra törekszik, hogy azt lehetőleg enyhítse, mindig és mindenütt tisztán hazafias, állam- és közérdeket szolgálva. A hazafias, komoly és közérdekű cél méltán megérdemli, hogy minden magyar gondolko- zásu polgár a nemzeti munka- védelem zászlaja alá sorakozzék, azt támogassa, erősítse és ha kell, segítségére készen is álljon. Azok, akik a szervezetbe belépni hajlandók, forduljanak bizalommal a n.m.v. hivatalhoz (Eger, Vásártér 16.) a körzet vagy alkörzetvezetőkhőz, főszolgabírókhoz vagy körjegyzőkhöz, kiknél bármikor részletes felvilágosítást kapnak, ara säeases: Bseasacsatsatsü aaswaess Olaszország és Románia feszült viszonya az agrárperek miatt. Bukarestből jelentik : Az a jó- viszony, amely úgy látszott, hogy fennáll Olaszország és Románia között, az utóbbi időben elhide- gült. Gróf Bethlen András teljesen visszavonul a belpolitikától, vagy külügyminiszter lesz, vagy mint magánszemély két évig külföldön fog tartózkodni, ahol kizáróan a trianoni szerződés revíziójának a kérdésével fog foglalkozni. A macedón irredenták pőrének főtárgyalása. Zágrábból jelentik : A zágrábi törvényszék megkezdte a fótár- gyalást Zorics és Cinrics horvát fiatalemberek ügyében, akik Bécsből macedón irredeta lapokat és röpiratokat csempésztek be s Zágrábból déltzerbiai címekre küldtek szét. Az állam- ügyész halálbüntetést, vagy húsz évi börtönt kért. Eger, október 22. Az Egri Polgári Lövésztársulat legutóbbi választmányi ülésén Kovács Sándor indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy testületileg csatlakozik a Herczeg Ferenc által megindított Magyar Revíziós Liga akciójához és teljes erővel mozgalmat indít Eger város társadalmában a trianoni békeszerződés revíziójának követelésére. Elhatározták azt is, hogy a Polgári Lövésztársulat, mint Egernek legrégibb, 168 éves társadalmi egyesülete üdvözlő-iratot küld Rothermere lordnak, a trianoni magyar határok kibővítése érdekében világszerte kifejtett impozáns tevékenységéért. Az impozáns irat megszerkesztésével Breznay Imre, érseki tanítóképző intézeti c. igazgatót bízták meg. Amikor a magunk részéről is örömmel üdvözöljük a Polgári Lövésztáriulat példát adó akcióját, és miután tudomásunk van arról is, hogy ezt a példát több más egri társadalmi egyesület is követni fogja, időszerűnek látjuk annak a gondolatnak a felvetését, hogy Eger, mint a megmaradt Felvidék egyik legnagyobb történelmi és kulturális gócpontja, Eger, október 22. Csütörtökön este lakodalom volt a Cifrakapu utcában egyik földmives család házánál. A lakodalmat nagyon «sikerültnek» mondják, mert több bicskázás és verekedés is történt. Petrény Ferenc húszéves egri legényt is megtámadta egyik fiatalkorú tárAz a rendkívüli nagy érték, amely állattenyésztésünkben fekszik, oly jelentékeny részét képezi a magyar nemzeti vagyonnak, a melyet különleges gonddal kötelesek kezelni úgy a föld- mivelésügyi kormány, mint az arra hivatott gazdasági intézmények. Az egyes nagy termelési ágakra, igy az állattenyésztésünkre nézve is áll az a törvényszerűség, hogy fejlesztésük érdekében a kormánynak s az érdekképviseleti szerveknek a kezdeményező, irányító és támogató szerep van fenntartva, de a fejlődésben komoly eredmények csak úgy lesznek elérhetők, ha a fejlesztő munkában az érdekelt gazdaközönség buzgó öntevékenységgel vesz részt. Hála a Gondviselésnek, ily gazdatársadaimi öntevékenységre már Csonkaországunkban is oly kitűnő példákat találhatunk, melyeknek lelkiismeretes követése egész bizonyossággal elvezet bennünket a fejlődés útjára. rendezzen egy alkalmas napon általános társadalmi tüntetést a trianoni békeszerződés igazságtalanságai ellen.Vonűljon felEger valamennyi társadalmi egyesülete, városunk egész lakossága ezen a tüntetésen és Dobó várának vérrel szentelt bástyája tövéből kiáltsuk a reánk figyelő művelt világ fülébe, hogy a trianoni halálos bilincsek viselésében a magyar nemzet türelme elfogyott és az igazság minden fegyverével síkra szállunk régi határainkért, amelyeket egy hazug győzelem gyilkos mámorában a művelt államok félrevezetésével rabolt el tőlünk megnövekedett étvágyú ellenségeinknek ármánykodása. A trianoni határok revíziója érdekében az olasz, az angol és az amerikai nemzetek nagy fiai által a külföldön indított mozgalmat a magyar nemzetnek belülről is alá kell támasztania, a cseh legionisták szuronya alatt nyögő magyar felvidéki városokban cseh pénzen rendezett Rothermere - ellenes tüntetésekre nekünk is meg kell adnunk a méltó feleletet, Miskolc impozáns tüntetése után Egerből is föl kell zúgni vérző nemzetünk messze hallatszó jajszavának. sa és mellébe döfte kését. Petrény Ferenc már azóta nem is volna talán az élők torában, ha nincs zsebében a levente igazoló könyvecske, amelyen a szívének irányzott kés pengéje elcsúszott és a Bzíve alatt hatolt testébe. A levente-könyvecske ezúttal talán először szerepelt, mint életmentő. | Állattenyésztő gazdáink okulására legméltóbban hivatkozhatunk dunántúli országrészünk fejlett állattenyésztésére, ahol a kisgazda istállójában egyre- másra találunk oly kiváló jószágokat, milyenek a mi országrészünkben az uradalmi tenyészetekben is ritkán láthatók. Súlyosan tévedne az, ki ezt a különbséget csupán a talaj és éghajlati viszonyokból akarná magyarázni, mert ha elismerjük is a Dunántúlnak kedvezőbb időjárási viszonyait, — az ott található fejlett mezőgazdasági kultúra és kiváló állattenyésztés alapja a dunántúli gazdák szervezettségében rejlik. Az állattenyésztő gazdának úgy a termelés, mint az értékesítés terén állandóan igen sok nehézséggel kell küzdenie s azok a szervezetek: szövetkezetek, egyesületek, melyek a Dunántúlnak úgyszólván minden községében már régi idők őta őletre- keltek, — éppen arra vannak hivatva, hogy az egyedülálló gazda helyett ezen nehézségeket A levente-könyv mentette meg életét. Egervidék állattenyésztéséről. Irta: Póka József, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara titkára. a szervezet egységes erejével legyőzzék. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy állattenyésztésünk komoly eredményeket biztosító fejlődéséhez csakis azon út vezet, melyet előttünk a Dunántúl gazdatársadalma oly fényes példákkal jelölt meg. Egervidék állattenyésztéséről szólva, — önámítás nélkül —, meg kell állapítanunk azt az igazságot, hogy egynémely kivételes gazda állományától eltekintve, a fejlődésnek igen alacsony fokán áll. Az 5—6 literes tehén tartása, a tenyészjelleg nélküli növendék nevelése csak tehertételt jelent a gazdaságban, ha összemérjük azokkal a követelésekkel, melyeket a mai gazdasági helyzet nehéz beszerzési viszonyai és a közterhek állítanak fel a gazdával szemben. Egervidék állattenyésztésének mai helyzetébe nem lehet belenyugodnia a haladni vágyó gazdának, mert közgazdasági életünk újabb története oly kegyetlen termelési versenybe kényszerít minden magyar gazdát, melyben az elmaradás egyenlő a pusztulással. Nem nehéz kiszámítani, hogy az ugyanazon költséggel és fáradtsággal tenyésztő egervidőki gazda milyen hasznot tud felmutatni a 30—60 °/o-al többet termelő dunántúli társával szemben. A bortermelésre berendezkedett Egervidékének szőlőgazdaságunk tagadhatatlanul országosan is válságos helyzete és ezen válságos időnek, — sajnos, előreláthatóan hosszú tartama, — különös intőjelül szolgál arra, hogy e vidék gazdaközönsége állattenyésztési termelésének fokozásában keresse azokat a nélkülözhetetlen anyagi erőket, melyeket szőlőgazdaságunk válsága folytán elvesztett és még hosszú ideig nélkülözni fog. Állattenyésztésünkre a nemzeti értéktermelés terén váró feladatokon és józan érdeken kívül tehát Egervidékének még különleges szüksége is azt parancsolja, hogy állattenyésztő gazdái ószintén, komoly elhatározással alkossák meg azt a szervezetet, mely állattenyésztésüket a biztos haladás, — létüket a boldogulás útjára vezeti és ezzel nemzeti gazdálkodásunkat is új erőforrásokkal gazdagítja. A párisi szovjet-követ - visszahívásának kulisszatitkai. Párisból jelentik: Politikai körökben Rakovszkijnak, a párisi szovjet-követnek visszahívásáról az a vélemény alakult ki, hogy a mód, ahogyan Csicserin eleget tett a francia követelésnek, a diplomáciának valóságos mesterműve. Oroszország anélkül, hogy a kérdésben még csak elvileg is meghátrált volna, fenn tudta tartani Franciaországgal a diplomáciai viszonyt, amely Londonban oly nagy gondokat okoz. A francia politikusok különben azt is tudni vélik, hogy a Rakovszkij elleni agitáció mögött a Dichar- dok és a »Scholl« petróleum- vállalat manővere húzódik meg azzal a célzattal, hogy szakadást idézzen elő Franciaország és Oroszország között.
