Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-23 / 241. szám

Aba 24 FILLÉR El ő f i z e t é s i dij postai szállítás­sal: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBAN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XIjIV. évf. 241. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1927 október 23. Eger város képviselőtestülete elé kerül a Hevesmegyei Takarék- pénztár szanálásának ügye. A polgármester vasárnap délelőtt jogászokból és pénzügyi szak­emberekből álló értekezlet előtt számol be budapesti tárgyalásairól. Eger, október 22. Trak Géza polgármester va­sárnap délelőtt 11 őrára pénz­ügyi szakemberekbőlés jogászok­ból állő szakértekezletet hívott össze. A polgármester az érte­kezleten beszámol a Hevesmegyei Takarékpénztár ügyében folytatott budapesti tárgyalásairól. Októ­ber 26.-án, szerdán, Eger város képviselőtestülete,közgyűlést tart, amelynek legfontosabb tárgya a Hevesmegyei Takarékpénztár helyzete lesz. A vasárnapi szak- értekezlet tárgyalásának alapján dönt a képviselőtestület a He­vesmegyei Takarékpénztár sza­nálása ügyében. Hatéves aNemzetiMunkavédelem intézménye. Mi a nemzeti munkavédelem célja és rendeltetése? Sorakozzunk a nemzeti munkavédelem zászlója alá! Egy sokat szenvedett testvérnép küldte politikai és kulturális életének legkiválóbb képviselőit magyar földre, hogy megismerkedjenek a mi szenve­déseinkkel a testvéri érzésüknek biztató kifejezést adjanak. Alig van nép a világon, mely­nek történelméből annyi értékes tanulságot vonhatna le a ma trianoni Magyarosszága, mint a hideg északra {elhúzódott faj­testvéreink, a finn nép szenve­dés és küzdelmes históriájából. Az orosz kolosszus lehenge­relte a finn mezőket s a finn szabadságot. A cár elkobozza a finn alkotmányt, az általános hadkötelezettséget kiterjeszti a finnekre is. A finnek felirattal tiltakoznak ellene. A tiltakozó iratot megszerkesztik, de hozzá aláírások kellenek. A posta az oroszok kezén van. Kemény a tél, az egész ország hő alatt, minden út járhatatlan. A mun kát pedig el kell végezni. Egy­szerre százan és százan jelent­keznek: diákok, fiatal lányok, férfiak, asszonyok, minden tár­sadalmi osztályból. A legnagyobb titokban 8 nap alatt 525.000 alá­írást gyűjtenek össze — akivel 377.000 négyzetméternyi terü­letről. A tiltakozó iratnak nem volt eredménye. És az akkor alig 3 milliós finn nemzet megkezdette szabadságharcát a 100 milliós orosz kolosszussal. Hiába kez­dődött meg a legzsarnokibb el­nyomatás, a legszigorúbb cen­zúra, hiába telnek meg a börtö­nök a nép legjobbjaival. Ha kel­lett passzív rezisztencia, a nép ve­zérei azt rendelték el, ha kellett aktiv cselekvés, úgy a finneket ott találjuk az első vonalban, ha kellett egyéni önfeláldozás vagy tömegmozgalom, általános sztráj k stb., a finn nép mindig megtette a kötelességét. Végül is szabad, erős, felfelé lendülő nemzet lett. Kell-e ennél a hősköltemény- nél hatalmasabb példa és útmu­tatás arra a küzdelemre, amely mielőttünk áll s amelynek célját mindegyikünknek tudni kell, bár erről épúgy nem szabad beszél nünk, mint annak a finn diák­nak, aki az utaílan, havas finn tájakon téli estéken skíjévelneki vágott, hogy a cár rendelete el­len aláírásokat gyűjtsön egy-egy elhagyott tavacska halászkuny- hőjában. Fogjuk meg mindnyájan kép­zeletben finn vendégeink kezét, nézzünk be mélyíüzü kők test­véri szemeikbe s tanuljunk tőlük hősi fellángolásaink s ellángo- lásaink mellé határokat széjjel­feszítő, fogösezeszorítő, makacs fanatizmust. Eger, október 22. Az a kiszámíthatatlan veszély, amely a közüzemek szünetelése következtében a lakosságot, te­hát a közt, fenyegeti, az államok sorsáért felelős vezetőket világ­szerte arra késztette, hogy a sztrájkok, vagy hasonló mozgal­mak minden pillanatban fenye­gető veszélyének ellenszeréül olyan szervezetet létesítsenek, mely hivatott arra, hogy a fe­nyegető veszedelmet idejekorán elhárítsa. Erre alkalmas szervezetnek a Munkavédelem intézménye látszott, melyet az egyes államokban (Németország, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Anglia, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Len­gyelország és Ausztria) több­nyire hasonló formában és mó­don, de mindenütt ugyanazon céllal létesítettek. Az intézmény eddig a cél elérésére mindenütt alkalmasnak is bizonyult. Magyarországon a Nemzeti Munkavédelem az állam hivatalos szerve. Most hat éve alakult meg nálunk ez az intézmény. Az évforduló meg­érdemli, hogy egyszer részlete­sebben foglalkozzunk a Nemzeti Munkavédelemmel, melyet a nyil­vánosság, sajnos, nem ismer eléggé és hivatásáról különféle téves felfogások vannak elter­jedve a közönség körében. A világháború után egész Európában, sőt csaknem az egész földtekén nagy szociális és gaz­dasági megrázkódtatások voltak. A társadalmi osztályok között kiélesedtek az ellentétek és az elkeseredett harcban a lelketlen izgatők a legvégsőbb eszközöket is aikalmazhatőnak találták.Mint csak nem rég, még ma is meg- eshetik az általános sztrájkkal való fenyegetőzés, bizonyítékáű! annak, hogy a tel­jes belső konszolidációtól még mindig messze tartunk. Éppen ezért még mindig erősíteni kell a Nemzeti Munkavédelem intéz­ményeit. Mindaddig, amíg a magyar mun­kásság egy része a felforgató, nemzeti és állami életünkre ve­szedelmes irányt követő, szociál­demokrata, nemzetközi szellemű vezetők befolyása alatt áll. A nemzeti munkavédelem célja: a közüzemek, valamint a létfenn­tartáshoz nélkülözhetetlen köz­érdekű üzemek és munkálatok zavartalan működésének bizto­sítása, illetve azok veszélyezte­tése esetén a szükséges munkák elvégzése, nemkülönben a mun­kaeszközök ellen irányuló táma­dások elhárítása. Hivatása ki­terjed az elemi csapások elleni vé­dekezésre is, sőt feladata az is, hogy zavargások idején a törvé­nyes rend és közbiztonság fenn­tartásában közreműködjék. A nemzeti munkavédelem minden politikától és pártbefo­lyástól mentes társadalmi szer­vezet, melynek semmi más célja nincs mint az, hogy az összlakosság létérdekét a veszélyeztető zava­rok idején a végpusztulástől meg­óvja. A m. kir. belügyminiszter leg­főbb felügyelete és irányítása alá tartozik ás ezen minisztéri- rium kebelébe tartozó közbiz­tonsági osztály keretében, mint ennek alosztálya fejti ki tevé­kenységét. A szervezet a következőkép tagozódik: 1. Budapest székesfőváros és köz­vetlen környékének munkavé­delme. 2. Egyes törvényhatóságok, fon­tosabb ipari gócpontok és bányák, valamint 3. a közédekű közüzemek mun­kavédelme. Az egyes jSmübödősi területe­ken nemzeti munkavédelmi hi­vatalok (kirendeltségek) látják el a teendőket. Heves várme­gyében az egri és hatvani hivatal. Az egri hivatal Eger városát, az egri, tiszafüredi es hevesi já­rásokat, a hatvani hivatal pedig Gyöngyös várost, a gyöngyösi, pétervásárai és hatvani járáso­kat foglalja magában. A nemzeti munkavédelmi hi­vatalok az illetékes törvényha­tóság első tisztviselőjével, illet­ve illetékes elsőfokú rendőrha- tóság vezetőjével egyetértöleg járnak el. Feladatuk: működési területük beszervezése, a tagok nyilvántartása, valamint a muDkábaszolítás előkészítése és esetleges végrehajtása. A hivatalok működési terüle­te a járásoknak megfelelelő nem­zeti munkavédelmi körzetekbe vannak beosztva, melyeknek vezetését a hivatalvezetők által megbízott körzetvezetők látják el, kik ezirányú ténykedésükben a főszolgabiroval egyetértésben járnak el. Egyes körjegyzősé­gek (esetleg több is) nemzeti munkavédelmi aikörzeteket al­kotnak, melyek élén az alkör- vezetők állanak, kik hasonló módon az illetékes jegyzőkkel karöltve járnak el, feladatuk: a tagok beszervezésénél, nyilván­tartásánál, valamint a munkába- szőlitás előkészítésénél és eset­leges vérehajtásánál való közre­működés. A nemzeti munkásvédelem szer­vezése és tagjainak kiválasztása nyílt toborzás és önkéntes vállal­kozás alapján a nemzeti mun­kásvédelmi hivatal-körzet és al- körzetvezetők által társadalmi utón történik. Ha a szervezetnek igénybevé­tele szükségessé válik, a szerve­zet tagjait munkábaszőlítja, mi rendesen írásbeli felhívás utján történik. A gyülekező helyen a bevo­nult n. m. v. tagok beosztásuk­ról értesülnek, melynél a tagok alkalmasságát és képzettségét veszik figyelembe, alkalmazásuk — felvételük alkalmával vállalt kötelezettségük alapján — vagy

Next

/
Thumbnails
Contents