Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-15 / 234. szám
Ara 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 234. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1927 október 15. Dr. Hedry Lőrinc főispán: „Senkinek nem vesz el a pénze a Hevesmegyei Takarékpénztárban.“ Tárgyalások a Pénzintézeti Központ és Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatóságával. Eger, október 14. A Hevesmegyei Takarékpénztár válságáról Egerben elterjedt híresztelésekkel kapcsolatban megírtuk, hogy a bank pár nappal ezelőtt a nagyobb betétek kifizetését egy, a kellő időben meg nem érkezett pénzellátmány miatt beszüntette. A vármegye és a város vezetősége segítségére sietett a pillanatnyilag válságba jutott pénzintézetnek és csütörtökön délelőtt dr. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán és Trak Géza polgármester a polgárság érdekeinek megvédésére Budapesten tanácskozásokat folytattak az illetékes tényezőkkel. Heves vármegye legnagyobb és legrégibb pénzintézetének, a Hevesmegyei Takarékpénztárnak a sorsáról dr. Hedry Lőrinc, Heves vármegye főispánja, az Egri Népújság munkatársának a következőket mondotta: — A tárgyalások lényege és célja az volt, hogy a betétek folyósítása körül fennakadás ne történjék. A válság megoldása végett tárgyaltunk a Pénzintézeti Központ és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatóságával; mindkét helyen a legteljesebb jóakarattal találkoztunk és határozott Ígéretet kaptunk arra nézve, hogy kisegítik pillanatnyi nehézségeiből a Hevesmegyei Takarékpénztárt. A tárgyalások továbbra is folyamatban vannak, de a százpengön aluli betétek teljes egészében, a nagyobb betétek pedig bizonyos korlátozással addig is folyósittatnak. A közönség tehát nyugodt lehet, mert a válság megoldása a pénzpiac minden megrázkódtatása nélkül fog megtörténni. Senkinek sem vész el a pénze, csak a betétek miatt nem kell egyszerre megrohanni a bankot, mert ezáltal a legjobban álló pénzintézet is válságba jutna. Nagy fontosságú kérdéseket tárgyalnak le a KANSz. miskolci országos vándorgyűlésén. A gyűlés október 23-án lesz. Nem hagyjuk aludni a lapunk által ma már harmadízben megtárgyalt gondolatot, mely a vidéki sajtó hasábjain miat tisztító vihar száguldott végig Bernát István mőlyenjáró fejtegetései nyomán. A decentralizáció gondolata erősen érik s minél mélyebb lesz a túlzásba vitt cantralizáciő előidézte nemzeti meghasonlás szakadéka, annál kétségbeesettebb lesz a vidék küzdelme a nemzetiét megmentéséért. Ha ez a központosítás természetes fejlődés volna, Budapest centrális diktatúrája ellen nem lehetne szót emelni. Azonban, hogy mennyire nincs összetartó ereje ennek a felduzzasztott központnak, bizonyítja a trianoni területek valóságos ellenállás nélküli áldozatul hullása; a »vidék« életképességét pedig ékesen hirdeti éppen az elszigetelt Erdély pompás irodalmi rene- szánca, amely sub pondere gyönyörű virulásra fakadt, míg Budapesttől hiába várt a letépett végvidék erkölcsi támogatást létfenntartő nagy magyar harcában. Hiszen Budapestnek még a magyarja is megváltozik egy emberöltő alatt, nemhogy a főváros jellegét megadó uralkodó kisebbség valaha is képes volna a vidék magyar lakosságával egy nevezőre kerülni. Nap- ről-napra tanúi lehetünk annak, hogy miképen hamisítanak maguknak hátteret bizonyos pesti bomlasztó törekvések egyegy a vidéken egészen más tartalmú és értelmű eszmék iránti jámbor lelkesedésből, holott világok állanak egy Kossuth-párti derék cívis, vagy egy »Kossuth-párti* pesti vezér világnézete, életfelfogása s célkitűzései között. Ne értessünk félre, nekünk nem keleti Svájc, hanem decentralizált magyar Magyarország kell. Ezt nemcsak kultúrtartomá- nyok létesítésével, hanem öntudatos particuláris szervezkedéssel is meg kell oldanunk. Bernát István szavával: »... bármily nehéz is a probléma, bármily távol van is a siker, a küzdelem megkezdése úgy az általános emberi, mint speciális magyar nemzeti szempontból okvetlenül szükséges. ..« Miskolc, október 14. A KANSz országos központjától szerzett információ szerint a KANSz október 23-i országos vándorgyűlése iránt a tisztviselők körében országszerte általános az érdeklődés, mert a köztisztviselők társadalmát mélyen érintő kérdések, — legelsősorban a státus és illetménykérdések, melyeket a szanálási törvény csak ideiglenesen rendezett, — még nem nyertek végleges elintézést. Megoldatlan még a szolgálati pragmatika és a különböző kategóriákba sorozott nyugdíjasok kérdése is. Az országos vándorgyűlésnek Eger, október 14. Hevesi tudósítónk jelentése alapján lapunk augusztus 24.-i számában megirtük, hogy háború tört ki a hevesi orthodox izraelita hitközségben. A vezető főrabbi: Friedmann József dr. ugyanis egy társaságban — állítólag — azt a kijelentést tette, hogy lesz a feladata, hogy a köztisztviselői kérdések megoldására irányelveket adjon és az azok mellett való egységes állásfoglalásra tömörítse a köztisztviselők társadalmát. Az országos vándorgyűlésre a KANSz-központ teljes elnöksége érkezik Miskolcra és mintegy hatvanan a vezetőség tagjai közül. A vándorgyűlés fél 12 órakor a vármegye- háza nagytermében lesz, ahol Janovitzky Jenő dr. főtitkár fogja ismertetni a KANSz legutóbbi akcióit és állásfoglalását az összes köztisztviselői problémákban. a hevesi zsidók erkölcstelenek és ő nem hajlandó velük együttműködni. A hitközség erre közgyűlést tartott, a főrabbit meg sem hallgatta, hanem hosszú, szenvedélyes hangú vita után úgy határozott, hogy dr. Friedmann Józsefet 50 százalékos illetménnyel állásától felfüggeszti, egyben utasította a hitközség kántorát, hogy ne segédkezzék a felfüggesztett főrabbinak. Dr. Friedmann nem nyugodott bele a hitközség határozatába, hanem a hevesi járás főszolga- birájához fordúit jogorvoslatért. Vitéz Tömösváry János főszolgabíró a 97.927/1904. vkm. rendelet alapján a főrabbit állásába visszahelyezte. A rendelet ugyanis kimondja, hogy ha a felek az izraelita kongresszusi, vagy orthodox szervezési szabályzatban előirt hitfelekezeti választott bíróságnak magukat alávetni nem akarják, a vitás ügyekben első fokon a főszolgabíró, másodfokon pedig a Közigazgatási Bizottság intézkedik. A hevesi ortodox izraelita hitközség megfelebbezte a járási főszolgabíró határozatát s igy ez a párját ritkító eset, — melynek egyesek politikai hátteret is tulajdonítanak, — október 11. én, kedden délelőtt Heves vármegye közigazgatási bizottsága elé került. Dr. Pálik Tibor vármegyei aljegyző részletesen ismertette az előzményeket; a bizottság jóváhagyta a hevesi főszolgabíró határozatát és utasította a hitközséget, hogy döntés céljából forduljon a szolnoki hitközségi kerület bíróságához. Háború, a hevesi orthodox izraelita hitközségben. A szolnoki hitközségi kerület bírósága dönt a hevesi főrabbi sorsa fölött.
