Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-28 / 194. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 28. vasárnap. XLIV évf. 194. sz.

Előfizetési dij postai szállítással: J POLITIKAI NAPILAP I Szerkesztőség: Eger Líceum,

egy hónapra 3 pengő 20 fillér, 1 | Kiadóhivatal: Líceumi nyomda,

negyedévre 9 pengő 60 fillér. | Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. | Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176.

Eger város gépüzemeinek szabályrendelete.

Hozzászólás a vízvezeték szabályrendelet-tervezetéhez.

Az Eger város gépüzemeiről szerkesztett szabályrendelet tervezete alapján a vízvezeték ügyéhez többen hozzászóltak, de nem méltatták kellőképen annak többi részét, pedig ugyancsak érdemes kissé azt is szellőztetni. Mindenesetre kívánatos lett volna, hogy egy szakértő foglalkozzék e kérdéssel, mert már most a kezdetén is

az évi egészen uj tehernek csaknem felét a rendszeresítendő állások, az üzemi és fentartási költségek emésztik fel.

Éz okból én a tervezetnek erre a részére is legalább nehány észrevétellel ki fogok térni s felhifni a képviselőtestület figyelmét, nehogy a tervezetben kimutatón teher mellett olyan most még nem látható borzalmas terhet vállaljon a város lakosságára, amelynek ha útját nem állja, az okvetlenül be fogna következni.

A szóban levő szabályrendelet tervezetét állítólag három egyén állította össze, de bizonyos, hogy ilyen három tagú bizottságot a képviselőtestület nem küldött ki. E tervezet szerint a vízmű építési munkálatai juliushó közepén befejezést nyertek. Az e célra felvett kölcsönből az esedékes részleteket a város bizonyára ki is fizette s most már az előtt a kérdés előtt állunk, hogyan történjék a kölcsön törlesztése saviztnű üzemben és jőkarban tartása ? A megoldás módozataira nézve lehet közöttünk eltérés, de abban most már egyet kell értenünk, hogy fizetnünk kell.

Tisztában kell tehát lennünk azzal, mit kell évenkint fizetnünk? A szabályrendelet tervezete 12-ik lapján olvasható ösz- szeállitás szerint az évi szükséglet 250.000 'pengő vagyis

3.125.000. 000 korona.

Ez az óriáBi összeg egészen új teher, amelynek kivetéséről úgy kell gondoskodni, hogy teljes biztossággal beszedhető is, de meg feltétlenül igazságos is legyen.

Biztosítottnak kell lennie ennek az összegnek azért, mert abból

1.790.000. 000 korona a felvett kölcsön törlesztésére kell, ami alól nincs kibúvás; 306,000.000 korona pedig a tisztviselők és

egyéb alkalmazottak fizetésére szükséges, akik nem élhetnek levegőből. Ezeknek a száma egyelőre 27, de okvetlenül növekedni fog. A többi összeg üzemi és fentartási költségekre megy. Szőval háromezer százhuszonötmillió koronát kell eddigi terheinken kívül kiszorítani.

E pontnál tisztában kell lennünk azzal, hogy a szükséges összeget nem lehet pótadóként kivetni, azaz nem szabad ez alRtt az elnevezés alatt megállapítani, hanem alkalmas szót kell keresni hozzá; de ettől a fáradtságtól megkímél a tervezet, amikor megmondja, hogy a hozzájárulási összeget mint üzemi pótlékot kell kivetni.

Ami már a kivetés módozatát illeti, erre nézve

ötféle véleményt

hallottam. Ezekből hármat a tervezet ismertet, amelyek a következők :

1. a nyers házbérjövedelem,

2. a tényleges fogyasztás,

3. a helyiségek száma alapján való kivetés.

E hármon kívül még a következő kettőt hallottam :

4. a fejerskint,

5. a vízfogyasztás és adóalapján valő kivetést.

Nézzük ezeket egyenkint.

1. A nyers házbérjövedelem alapján való kivetést

a tervezet valószínűleg csak azért említette fel, hogy legyen egy olyan vélemény is, amelyet fényesen lecáfol s ezáltal a saját dédelgetett javaslatának kedvezőbb színben való beállítását elősegítse. Ezt a módozatot a tervezetben elmondottak szerint sem lehet elfogadni s tényleg annyira ésszerűtlen és hasznavehetetlen, hogy kár rá a szót vesztegetni.

2. A tényleges fogyasztás alapján való kivetés

úgy, amint azt a tervezet elgondolta, szintén elfogadhatatlan, de elfogadható úgy, amint az

5-ik szám alatt szőlők róla.

3. A helyiségek száma szerinti vízdijat

ajánlja a tervezet s a belügyminisztérium múlt hő 2-án 54881/12926. IV. számú iratában szinten ezt a módot javasolja.

A nevezett minisztérium idézett iratában ezeket mondja : »a 108/1926. kgy. sz. képviselőtestületi határozatnak az övezeti beosztásra vonatkozó részét a vármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó határozatával együtt jóváhagyom. Az övezetek körülírása ugyanis egészen szabatos, ha valamely uc- cában később vízvezetéki csövet fektettek be, az ucca automatikusan a megfelelő övezetbe került. A szóban forgó képviselő- testületi határozatnak vízdíjak ideiglenes megállapítására vonatkozó részét azonban a vármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó határozatával együtt feloldom és felhívom a vármegye közönségét, utasítsa a r. t. város közönségét, hogy a vízdíjakat a statisztikai adatok alapján és az alább közölt észrevételek figyelembevételével a vízvezetéki szabályrendelet megalkotásával kapcsolatban állapítsa* meg.

Az első övezetre megállapított díjtételek rendkívül magasak

és a második övezet díjtételei pedig ehez képest viszonyítva aránytalanul alacsonyabb. Ezt az aránytalanságot meg kell szüntetni. Megjegyzem azonban, hogy a csatornázás az elhasznált víz mennyiségére befolyással van.

Ott, ahol ugyanis csatornázás nincs, egyes nagy vízfogyasztó objektumok, mint vízöblitéses klozettek és fürdőszobák, csak kivételes esetben létesíthetők. Minthogy tehát az első ősz- szegben (ez bizonyára tolihiba övezetben helyett) a fejenkénti vízfogyasztás feltétlenül nagyobb, mint a másodikban, méltányos, hogy a vízdíj is arány- lagosan magasabb legyen, a lakóhelyiségek szerinti díj kivetés a legigazságosabb és legmegfelelőbb.»

Több érdekes részlete van még ennek a miniszteri leiratnak, de a sok közül még csak azt emelem ki, hogy szerinte a vízmű használata után fizetendő közüzemi költségek az általánosan megszabott mértéken felül vannak megállapítva,

■ hogy ennek ilyen mértéken felül valő megállapitása iránt az 5200/1926. M. E. számú lakás- rendelet 11. §-ának (2) 4. pontja értelmében a népjóléti és

munkaügyi miniszter úrhoz kell fordulni.

Örvendetes, hogy amire itthon hiába vesztegettük a szót, azt a minisztérium belátta s utasítja a várost, hogy az első övezetre tervezett, sőt megállapított rendkívül magas vizdijakat az aránytalanság megszüntetésével ujből állapítsa meg s rámutat arra, hogy a közüzemi költségek az általánosan megszabott mértéket túlhaladják, pedig hát Egernek most már igazán nem szabad a takarékosságot szem elől téveszteni, mert immár az is kérdés, hogy az eddigi terveket hogy fogja megvallani.

Szép dolog mindenesetre az is, hogy a ministerium a szabályrendelet miként valő megalkotásához mindjárt tanáccsal is szolgál •

a lakóhelyiségek szerinti dij kivetését véli a legigazságosabbnak. *

Ezt a tanácsot elfogadni vagy el nem fogadni a képviselőtestület feladata ; mert a város képviselőtestülete hivatott a szabályrendelet megalkotására és nem a minisztérium, és az is bizonyos, hogy

a képviselőtestület közvetlenebbül és világosabban látja a mi tényleges körülményeinket, mint a minisztérium, amely csupán információkra támaszkodhatott s ezeket olyanoktól is kaphatta, akik nem voltak képesek felismerni és helyesen megítélni a város vagyoni helyzetét, és nem tekintették annak különleges helyzetét és jövőjét.

Ezen körülmények ismeretében

a lakóhelyiségek utáni kivetést elutasitandónak, elfogadhatatlan • nak tartom most is, tartottam akkor, amikor ismételten szót emeltem ellene.

Hogy mennyire helyes ez a felfogásom, a minisztérium iratából is nyilvánvaló. Hiszen a minisztérium ismertetett tanácsát azzal az érvvel támogatja, hogy az első övezetben a fejenkinti vízfogyasztás nagyobb. Tehát az az alap, amelyhez a fizetendő összegnek igazodnia kel), az elfogyasztott viz mennyisége. Ha az első övezet többet fogyaszt, annak arányában többet is fog fizetni. Ebből a szempontból tehát nincs szükség avizdijaknak kategóriák szerint való emelésére, mert a nélkül is többet fizet, aki többet fogyaszt és a dijak egyformasága mellett, a nélkül hogy panaszra jogos oka volna, igazságosan fizet.

De nézzük csak praktiku# oldaláról a dolgot.

Az eredeti terv szerint az első övezet fizette volna a 3125 millió évi tehernek a 90% -át,