Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-28 / 194. szám
2 szám szerint tehát 2812 milliót és 500.000 koronát. Ha ez keresztül ment volna, a várost végromlásba viszi. Hány háztulajdonos lett volna kénytelen megválni házától, hány tisztviselő lett volna arra szó- rítva, hogy egy két havi fizetését a vízdíjakra fordítsa? És arra az egy-kőt hónapra telt volna-e csak száraz kenyérre is? Kifejtették ezt bővebben a vízvezeték ügyéhez hozzászólók, különösen is dr. Kalovits Alajos ur s azért elég az általuk felhozottakra hivatkoznom. Ézt látta be a minisztérium és rendezte az arányosítást. De ha 90°/o helyett 45°/.-ot számítanánk is, az aránytalanság ugyan kisebb lenne, de még mindig aránytalanság maradna. Az a ház, amelyet ezzel az évi összeggel megterhelnénk, a 20 évi törlesztési idő alatt nem fog javulni, sőt bizonyosan romlani fog s értékében veszít; ellenben a háztulajdonos által 20 éven át befizetett összeg rá nézve elveszett. Aztán a minisztérium lakóhelyiségeket mond, ellenben a tervezet egyszerűen helyiségeket számít, ezekhez a kocsiszint, borházat és pincét. Sőt azt akarja, hogy akinek lovacskája, tehénkéje, esetleg szamara van, azok után fejenkint és kocsija után is vízdíjat fizessen. Ne feledjük azt sem hogy Eger ma már nem bora után, hanem iskolái után ismeretes és tett szert nevezetességre. A fögymnasium, a reáliskola, az Angolkisasszonyok iskolái, a Iyceum a benne levő iskolákkal, a múzeumok, a könyvtárak, nevelő intézetek Eger városra nézve nagyobb és jövedelmezőbb értéket képviselnek még mint a város gőpüzemei is. De ezeknek az intézeteknek a fen- maradására, fentartására szükséges évi összeg az utolsó fillérig pontosan meg van állapítva, s ebben az összegben vízdíj nincsen. Már most azok az intézetek, amelyeknek a háta megett nem áll az állam, honnan vegyék a helyiségeik utáni borzalmas összeget? Szabad azokat s általában a kultúrát szolgáló intézményeket milliókkal terhelni ? A tervezet ezekre nézve 50% -os mérséklést hoz javaslatba. De hiszen azoknak erre a célra nem 50, de 1%-juk nincsen! Nem fér a fejembe, hogy a tervezet készítői hol vették nagylelkű tervezésüket. Elutasítandó tehát ez a módozat s elfogadhatatlan még azért is mert egyáltalán nem kívánatos, hogy amit a kommunizmus idején elítéltünk, az most egy városi szabályrendelet alapján keljen új életre, hogy t. i osztályokat állitsunkegymással szembe. A tervezet azt mondja, hogy a tényleges fogyasztáson alapuló egyforma teherviseléssel szemben arányos teherviselést kon- templált. Hát köszönjük ezt a kontemplálást és arányosságot, de nem kérünk belőle. A kon- templált arányosításból már láttunk egy példát, amely szerint az első övezetnek kellett volna az egész város által felvett kölcsönnek 90®/o-át fizetnie; szépet láthatnánk ha beugranánk egy EGRI NÉPÚJSÁG *927. augusztus ——mii ■mi ■mii i 28 kontemplált új arányosításba, amely második bővített kiadása lenne az elsőnek. « 4. A fejenkinti fogyasztás szerint képzelt módozatot nem tartom jónak sem, igazságosnak sem. Elég legyen annyit felhoznom, hogy akit az Isten 5—6 gyermekkel áldott meg annak elég gondja van azok felnevelésével, eltartásával s nem volna méltányos, hogy még ötszörös vagy hatszoros vízdíjat kelljen fizetnie: aztán nem egyformán fogyaszt a gyermek és a felnőtt, minélfogva már e szempontból sem lehetne igazságos a kivetés. 5. Az utolsó vélemény szerint az a módozat az igazságos, amely a tényleges vízfogyasztást és az adót veszi alapul. Elsősorban mindenki megfizeti annak a vízmennyiségnek az árát, amelyet a vízóra szerint elfogyaszt akár ivó, akár fürdővíz, akár pedig kertöntözős céljaira. Ebből azonban az első időben nem folyik be annyi, amennyi az évi törlesztésre és fentartásra szükséges. Ami még a vízdijakból befolyt összegen felül megkivántatik, az a lakosságra, adója arányában közüzemi költség cimón vetendő ki. A módozat igazságos volta nyi- vánvaló, mert nagyobb fogyasztás mellett többet fizet s aki nagyobb jövedelemmel rendelkezik, annak fokozatosan nagyobb az adója is s a fokozatosan nagyobb adó után fokozottan több lesz a közüzemi költséghez való hozzájárulás is. Természetes, hogy ingyen senki sem kaphat vizet, sem városi, sem megyei hivatal és hivatalnok, még a gépüzemek igazgatója sem. Nem okozhat nehézséget az sem, hogy az új házak bizonyos ideig adómentesek, mert az adó- mennyiség, amelyet fizetniök kellene, tudva van, tehát ez után az ismert összeg vetendő ki. A tervezet a vízdíj alól kiveszi a lelkipásztorkodással foglalkozó szerzeteseket. A nevelés és tanítás, a betegápolás nem kevésbé üdvösek úgy a városra, mint az államra s az iskolák a jövő fejlődés melegházai. Ezekre figyelemmel kell lenni. Ami itt a jövedelemből elesik, azt az üzemi költségek apasztásával behozni. Világosan ki kell mondani, hogy fürdőszobák és vizöblitéses klo- zettek csak ott állíthatók fel, ahol a szennyvízcsatorna már készen van s megvan a bekapcsolás. Még egy nem valószínű esetre is gondolni kell. Nem lehetetlen ugyanis, hogy valaki a vízvezetéket egyáltalán nem használja. Ennek orvossága az, hogy meg kell állapítani a miniszter által is kívánt statisztikai adatok alapján az elfogyasztandó vízmennyiség minimumát, amely után nem használás esetén is fizetni kell a vízdíjat. Az Eger város Gépüzemeiről szőlő részhez szerettem volna egy szakértő hozzászólását. Én nem értek hozzá, de laikus eszemmel úgy vélem, hogy takarékoskodásról lehetne szó. Mert ha a városi gépüzemek szervezetére vonatkozó rendelkezések 25-ik §-a úgy értendő, hogy a villanygyár, jéggyár, vízmű és szennyesvízcsatorna dolgát ösz- szesen 27 egyén fogja ellátni, hogy tehát ez nem egészen új állások szervezését jelenti, akkor csak a 31-ik § ra kérem fel a város közönségének és kiváltképpen a képviselőtestületnek figyelmét, amely szerint a rendszeresített állásra megválasztott, illetve kinevezett személyzet tagjai egyúttal nyugdíjjogosultsággal bírnak. Ez új terhet jelentene, pedig a városi tisztviselők és alkalmazottak nyugdíja hallomásom szerint 1100 millió koronát tesz ki. Meggondolandó tehát, szabad-e ezt az összeget fokozni ? Ha azonban a villanygyár mostani személyzetén felül kellene ez a 27, és ha az előbbiek fizetéséhez mint újabb díjazás járulna a 27 számára megállapított fizetés, itt már nagyon helye volna a takarékoskodásnak. Sok sző esett mindezekről s ennek feltétlenül az volt egyik legfőbb oka, hogy azt a bizottságot, amelyet a képviselőtestület mindezek tárgyalására kiküldött, egyetlen egyszer sem hívták össze. Felteszem a legjobbat, hogy nem számításból, hanem vagy elnézésből, vagy véletlenségből történt a képviselőtestület rendeletének ez a — minek mondjam — nem teljesítése. <-!■)-re—.»w—i—o—i-ont homm A gyémántmisés nagyprépost ünneplése. Csekó Gábor gyémánt-jubileuma alkalmából egyházmegyei célokra tízezer pengőt, az Egri Katholikus Legényegyletnek pedig ezer pengőt adományozott. Csütörtökön este az Egri Katholikus Legényegylet énekkara és a Bornemissza cserkészcsapat zenekara lampionos szerenáddal üdvözölte Csekó Gábor prelátus-kanonokot, az egri sző- kesfőkáptalan nagyprépostját, áldozőpapságának gyémántjubí- leuma alkalmából. Dr. Petrő Kálmán a Katholikus Legény- egylet küldöttségének élén meleghangú beszédben köszöntötte a 83 éves főpapot, aki meghatott szavakkal válaszolt az üdvözlésre és megilletődve mondott köszönetét a szép szerenádért. Itt említjük meg, hogy Csekó Gábor nagyprépost, akinek jószívűsége vármegyeszerte ismeretes és Eger város történetében is meg van örökítve, gyémántmiséje alkalmából tízezer pengőt adományozott egyházmegyei célokra és ezer pengőt ajándékozott az Egri Katholikus Legény- egyletnek. Újabb egri győzelem a római diákolimpiászon. Bitskey Zoltán az 50 méteres gyorsúszás főiskolai világbajnokságát is megnyerte. Eger, augusztus 27. Az Egri Népújság tegnapi számában megírtuk, hogy a főiskolai világbajnokság úszó számaiban a 400 méteres gyors- űszást Bitskey Zoltán, az egri érseki jogakadémia hallgatója nyerte meg. Ma újabb egri győzelmet jelentettek Rómából: Bitskey Zoltán az 50 méteres gyorsúszásnak is főiskolai világbajnoka lett. Az 50 méteres gyorsúszás részletes eredményei: 1. Bitskey Zoltán (Mese.) 29, négyötöd másodperc, 2. De Barbieri (Olaszország) 30, egyötöd m., 3. Bo- nora (Olaszország), 4. Mazera, (Olaszország.) f*i*i*i «o«» a—» a» Azok a vízmérő-aknák! Az egri háztulajdonosok értekezletén igen nagy hullámokat vertek a vízmérő-aknák és azok lerakásának díjáról elhangzott felszólalások. Az egri iparosok aránytalanul olcsóbban készítik el ezeket a vízmérő-aknákat, mint a város általános vállalkozója. Ezzel kapcsolatban a »Vízművek épií ős vezetősége» lapunk tegnapi számában nyilatkozatot közölt. Ez a nyilatkozat nem derített világosságot az ügynek arra a részére, amely a közönséget leginkább érdekli, t. i. hogy kötelesek-e az egri háztulajdonosok a vízmérő aknát kizárólag a város általános vállalkozójával elkészíttetni, — vagy jogosan jár el a háztulajdonos akkor is, ha egri iparosokkal szabályszerűen, előírásosan, de jóval olcsóbban készítteti el azt? A vízművek építésvezetősége által tegnap leadott nyilatkozatra Takács József egri kőmí- ves-mester ugyanis ma levelet intézett szerkesztőségünkhöz és annak közlését kéri. hogy ő az a kőmíves vállalkozó, akinek hirdetményeiről a Vízművek építésvezetősége nyilatkozik, kijelenti Takács József, hogy ugyanazon anyagból és méret szerint hatvan pengővel olcsóbban készíti el bárkinek az előírt formában a vízmérő aknákat, mint a vízmű építés vezetősége.
