Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-20 / 188. szám

Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. A Szent Jobb ünnepén. Első szent királyunknál! a budai vár áhitatos o*öndjében biborpárnán nyugvó ezeréven keresztül épen maradt szent Jobbja a katholikus Egyház szent ereklyéje, de a nagy nem- zetszervezö király örökségéből kisugárzó történelmi gondolat, a szentistváni gondolat, melyre a szent Jobb évről-évre a di­csőség napfényében vagy a pusztulás homályában rámutat, minden rendű és rangú, bármi­lyen fajú és vallásű polgártár­sunknak egyaránt kincie és irá­nyítója. Mi az a szentistváni gondolat? Á szentistváni gondolat azt je­lenti, hogy mindig és minde­nütt magyarnak kell marad- nunk, meg kell őriznünk mind­azt, ami a nemzetben egészsé­ges és életrehivatott, de azért alkalmazkodnunk kell az idők változásához, amikor a haladó kor s megváltozott viszonyok figyelmeztetnek erre. Amikor Szent István a pogány magyar­ságot bevezette a nyugati ke­reszténység kulturközösségéba s az általa alapított királyság szimbólumára, a szent Koronára Krisztus földi helytartójától a római pápától kölcsönzött fényt és esdett áldást, ez a zseniális gondolata századokra kiható erővel jelölte ki nemzele útjait. Hol vagy István király? — zeng fel ina ismét az ének s a fájdalmasan zokogó sorokban benne van a koronájától meg­fosztott s ezeréves vagyonából kiforgatott nép nagy vágyódása, oithatatlan szomja a szent Jobb segítsége, a szentistváni gondo­lat nemzetösszeforrasztő ereje után, A rohanó idő történelem- formáló óriási malma öiszemor- zsol mindent, népet, nemzetet, életigényeket, ha végtelen gon­dolatok abroncsai nem fogják össze a természettől széthullani akaró részeit. Ennek a malom­nak kövei nyolc évvel ezelőtt majdnem megőrülték a világ­őrület véres gőzeitől elkábultan belőhullő magyarságot, de a rossztól való iszonyodásunk s sz a körülmény, hogy sorsun­kat ezen a földön még be nem töltöttük, összetörve, széthullva bár, de kimentett a teljes pusz­tulásból. Hol vagy István király ? Drága véráldozattal, keserves eszten­dők árán szerzett tanulsága ismét a felsíró éneknek, hogy szent Jobbodban tartott kor­mánypálcád élén járt az igazság ezer évvel ezelőtt s az igazság ugyanaz maradt ma is, mert áldott kezed itt tartod ma is intő jelül. Hol vagy István király? j kérdi millió magyar szív s emeli ! fel szent Jobbod üvegszekré­nyéhez könnytől égő tekintetét, mintha várná, hogy megmoz­duljon az erős kéz a bibor­párnán, megragadja az ország sorsának kormánykerekét, rá­mutasson az örök jelentőségű keresztre és az elborult ma­gyar égen tüzesen felrajzolődjék a kard. Kard és kereszt. Erő és hit. Ezt a két ragyogó s egyúttal félelmetes fegyvert egyforma energiával forgatta egykor az élő királyi kéz, a szebb magyar jövőt is csak ezzel a két fegy­verrel vívhatja ki a szentistváni gondolatot megértő, a szent Jobbhoz zarándokló hivő ma­gyar sereg. Dr. Urbán Gusztáv. Eger város aktuális kérdései. Ä vízvezeték, a strand, az eger—füzesabonyi vasút, a drágaság, az iskolaépítés és az új házszámozások. Beszélgetés a szabadságáról visszaérkezett Trak Géza polgármesterrel. Eger, augusztus 19. Egy hete már, hogy Trak Géza polgármester visszaérkezett sza­badságáról ős átvette Eger vá­ros ügyeinek vezetését. Az Egri Népújság munkatársa ez alka­lomból felkereste a polgármes­tert, aki a beszélgetés folyamán ezeket mondotta az aktuális kér­désekről : A vízvezeték: — A vízvezeték kérdését köz- megnyugvásra beli megolda­nunk. Ezért itt három szempon­tot nem lehet figyelmen kívül hagynunk: 1. Az annuitást. 2. A szociális szempontokat. 3 Annak a leszögezéiét, hogy a községi pőtadő őtven százalék­nál feljebb nem emelhető. — E törvény által megsza­bott kereteken belül kell meg­egyezést találnunk a vízvezeték öeszeB problémáinak megoldá­sára. Éppen ezért, mielőtt a szabályrendelet-tervezetet 8 vá­rosi képviselőtestület közgyűlése elé vinném, összehívok ebben az ügyben egy nagyobb értekezletet, hogy megegyezést találjunk min­den fontosabb kérdésben. A strandfürdő. — Sajnálom, hogy ilyen nagy hullámokat vert fel a strand­ügy. Ma, amikor a társadalom összefogására van a legnagyobb szükség, (mert a nemzet ellen­ségei, a kommunisták nálunk is állandóan résen vannak, ha nem is látjuk mindig őket,) csak saj­nálni tud az ember minden olyan ügyet, amely a társadalmi békét megzavarja. Ellenségeink örül­nek annak, mikor nálunk a tár­sadalom egyetértése meglazul. Úgy érzem, hogy éppen a tár­sadalmi béke szempontjából más­képpen kellett volna megoldani ezt a kérdést. A strandfürdő létesítése, mint szubszidiárius megoldás, nem előráncigált do­log volt. Dr. Szabó Szilárd egy ízben már interpellációt is je­lentett be a női uszodában ta­pasztalható állapotok ellen. — A tisztogatás kérdését meg kel­lett oldani. Ilyen kisegítő meg­oldásként született meg heten­ként két délutánra a női uszoda bezárása és ezzel kapcsolatban a férfiuszodában a strandfürdő. A drágaság. — A drágaság kérdésével is foglalkoztam. A forgalmiadó el­törlése nem nagy mértékben segít a helyzeten, sőt azt bizonyítja, hogy a feljajdulások legalábbis a piacon, indokolatlanok voltak a forgalmiadé ellen. Oly csekély összegről van sző egy-egy árúé­nál, (átlag 10 fillér,) hogy azt nem is tudja belekalkulálni az árakba. A forgalmiadé eltörlése egyébként a városnál két for- galmi-adőellenőri állás megszűn­tetését fogja maga után vonni. Iskolaépítések. — Az iskolaépítések városzerte folyamatban vannak. Szeptem­ber elejére nem igen leszünk készen az építkezésekkel. Ez a körülmény az iskolákban az elő­adások megkezdését meglehető­sen ki fogja tolni. Az eger—füzesabonyi vasút. — Néhány nappal ezelőtt tár­gyalásokat folytattam Andrássy Kálmánnal, a miskolci üzletve­zetőség b. igazgatójával és Hamary Gáza államvasűti fő- felügyelügyelővel, az igazgató­ság elnöki osztályának főnöké­vel az eger—füzesabonyi vas­útról. Birok ígéretet arra, hogy a vonatok meneti idejét 32 százalékkal lecsökkentik, a pálya átépítésére tervezett hároméves határidőt pedig egy- évre szállítják le, a vonatokon Westing-fákeket alkalmaznak és a gyorsvonathoz csatlakozó sze­mélyvonatok csak feltételesen állanak meg a közbeeső állomá­sokon. A motorkocsik alkalma­zásáról még nem alakult ki végleges döntős, de a tárgyalá­sokat ebben a kérdésben is to­vább folytatják. A házak uj számozása. — Régi panaszokat orvoso­lunk a házak új számozásával. Egy-egy parcella felosztásából kifolyólag öt alszámozás is van már egyes helyeken. így nem tudnak eligazodni a házszámo­kon, akik valamely címet keres­nek. A házszámozás munkála­tait még e héten megkezdjük. Gondunk lesz egyúttal a kerü­letek egységes beosztására is. Úgy a házszámok, mint az út- cák jelzésénél a kerületet is fel fogjuk tüntetni. Mégegyszer a vízvezeték . . . Befejezésül ismét a vízezeték- ről beszélgettünk. A polgármes­ter így fejezte be szavait: — Vízvezeték nélkül hiába áldozott volna a város a tűzol­tóság felszerelésére. Példák iga­zolták, hogy víznőikül a legmo­dernebb fecskendőkkel sem bol­dogult a tűzoltóság. Es ma a vízvezeték mellett, nyugodtan mondhatjuk, hogy Egerben tűz­veszély nincs. — Abban nem volt nézetelté­rés, hogy a vízvezetéket meg kell építeni. Arról mi nem tehe­tünk, hogy a Speyer-kölcsönt kellett felvenni erre a célra. A mai tanács nem tehet arról, hogy békében megakadt a vízvezeték. A békeidők mulasztásaiért nem hibás ez a tanács. . . — A vízvezetékkel úgy le­szünk, mint a villanyvilágítás­sal. 1917-ben már protekció segítségével is kérték a beveze­tését azok, akik előbb ellenez­ték. Ugyanezt hozza meg a víz­vezeték is néhány év alatt. De szükséges ez az idegen for­galom emeléséhez is, amely nél­kül nincs városi jólét . . . Időjárás. Hazánk hőmérséklete derült idő mellett a normális fölé emelkedett. Jóslás: Időváltozás várható zivataros esőkkel, bő- sülyedéssel és megélénkülő nyu­gati szelekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents