Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-20 / 188. szám
2 KÖRI NEPÜJ8AÍ* 4.927. augusztus 20 Lengyelország nem csatlakozik a kisantanthoz. Varsóból jelentik: Skrzynski gróf, a volt lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában kijelentette, hogy Lengyelországnak a kisantattal való szövetsége lehetetlen volna már történelmi fejlődéséből kifolyólag is, mert a kisantant Magyarország és részben Ausztria ellen alakult. Lengyelországnak e tekiDtetben nincsenek érdekei, csupán Ausztriának Németországhoz való csatlakozása érintené közelebbről. Károlyiék a Rothermere akciót a maguk javára akarták hasznosítani. Hiteles forrásból szerzett értesülésünk szerint az októbrista emigráció egy vezető embere a napokban kihallgatáson jelent meg Benes cseh külügyminiszternél, akit arra kért fel, hogy a Rothermere akcióval kapcsolatban tegye lehetővé elvtársainak újbóli uralomrajutását. Benesnek arra a kérdésére, hogy ez miként volna elérhető, Károlyi megbízottja kifejtette, hogy a Rothermere akció hatása és következményei elvitat- hatatlanok, amelyek előbb-utóbb amugyis hatáftiigazitásra fognak vezetni, a cseh kormánynak is kellemesebb volna tehát, ha egy vele barátságos viszonyban álló kormánnyal köt megegyezést. Ezért arra kéri Benest, hogy tegyen közé egy nyilatkozatot, amelynek értelmében, ha Magyarországon visszaállítják a demokratikuB köztársaságot, az esetben Csehszlovákia részéről sem volna elvi akadálya annak, hogy Magyarországgal bizonyos kisebb határkiigazitásről induljanak tárgyalások. Benes azonban az ajánlatot határozottan visszautasította és igy nem sikerült Károlyiéknak az a kísérletük, hogy újból kormányra kerülve Benesnek hasznos szolgálatokat és «kisebb* engedményeket tegyenek. estess 35S- Bsacsa3aEB$oai8eBm^iie3B23 Régi haragosát egy ködobással agyonütötte. Az Egri Népújság annak idején részletesen megírta, hogy folyó évi június 25.-én hajnalban Fürjes János egri legény régi haragosát: Vincze Sándort egy kövei úgy fejbevágta, hogy az ütés foiytán a sértett 3 nap múlva meghalt. Az egri királyi törvényszék iíoíJós-tanácsa halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt 4 évi fegyházra ítélte Fürjes Jánost. A vádlott enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fe- lebbezett. Megjegyzések a vízvezetéki szabályrendelet és szenyvizcsatorna létesítésének kérdéséhez. * Rádió est a Kér. Iparoskörben Szt. István napján. A kerthelyiségben a Kér. Iparoskor zenekara hangversenyez 728 tói. Belépődíj nincs. A vízvezetékre vonatkozó szabályrendelet közreadásával a közönségben támadt visszás hangulat nem javul, sót rosszabbodik. Á tervezetben kontemplált súlyos terhek nemcsak a teljesen tájékozatlanokat lepték meg és érintették kellemetlenül, hanem még azokat is, akik az ügy vitelébe már előzőleg némi betekintést nyertek, és szélesebb látókörük, higgadt Ítéletük folytán majdnem a legrosszabbra voltak elkészülve. Előre látható volt, hogy a vízmüveknek olyan körülmények között való létesítése, mint ahogyan az {történt, aránytalanul súlyos áldozatokat fog a város közönségére róni. A higgadtabbak már a kezdetnél látták, hogy a kérdést el siették. A főutcán pusztított tűzvész utáni tömeghangulatban egy rendkívül drága kölcsön felvételét szavazta meg a képviselőtestület olyankor, midőn még részletes terv hiányában a létesítés költségének és később a fogyasztók által viselendő tér- beknek mérvéről még megközelítően sem tudott senki semmit. Sőt teljesen olyan színezete van a dolognak, hogy szándékosan hagyatott ily későre a szabály- rendelet nyilvánosságra hozatala, hogy igy kész helyzet elő állíttassák a képviselőtestület és kényszerülve legyen annak megszavazására. Most viszont az a taktika, hogy a szabályrendelet tervezetet nem tűzik egyelőre napirendre, hanem várják az izgalmak lecsillapodását. így azután bekövetkezhet, hogy a tervezett terminusok már túlhaladottak lesznek egyrészt, mig másrészt a közönség által teljesítendő munkálatok elvégzésére szolgáló határidők túl rövidek lasznek. A mai halyzetben azonban már késő a sopánkodás, mégis vizsgálni kell azt, hogy a tervezetben mi lenne megváltoztatható a vizfogyasztó közönség terheinek csökkentése érdekében a vízmű nagyobb sérelme nélkül. Az vitathatatlan ugyanis, hogy a vízműnek msgamagát kell tudni nemcsak fenntartani, hanem a valószínű élettartamán belül amortizálni is. Ezen elv elfogadása mellett azonban a fogyasztó közönség és a háztulajdonosok terheit a lehetőségig csökkenteni kell. A közönség terheinek nagysága főként abban indokolatlan, hogy a vizet átalányban kell fizetni, aránylag kis lakásokban is külön vizvételi helyet kell létesíteni és öblítéséé klozettet építeni. Már maga ezen rendelkezés olyan teher, hogy egy középszerű lakásnál a vizdij nagyobb, mint az (100 °/0-os aranykorona bért számítva) állami általános házbéradó, viszont a kisebb lakásokra osztott házakban a berendezés költségei olyan nagyok, hogy az adók stb. levonása után fennmaradó nettó házbér öt—hat évi összege sem fedezi azt, ami annyit tesz, hogy a háztulajdonos vagyona ennyi ideig jövedelmet nem hoz, a házra bekebelezett adóssága után pedig ennyi időre a sajátjából pótolhatja a kamatokat. Ezen feltétlenül segíteni kell, mert Egerben, hol a lakosság legnagyobb része szőlőművelésből el, ami tudvalévőén alig nyújt megélhetést, s ahol a kereskedelmi és ipari forgalom sem élénk, — a súlyos viszonyok között élő közönség ily nagy terhet el nem bir. A részletekre áttérve első sorban a vízdíjakkal foglalkozom. E kérdésben nem állhat meg a tervezet előszavát képező indokolás azon megállapítása, hogy a fogyasztás alapján való fizetés nem igazságos, és hogy ez alapon nincsen biztosítva a kellő vízfogyasztás, mivel vannak magán vízvezetékek és majdnem minden telken kutak. Az első érvvel szemben elég arra hivatkozni, hogy itt nem kisebb vagy nagyobb lakásnak, mint fényűzési tárgynak megadóztatásáról van szó, hanem egy közműnek szolgáltatásáról, ahol épen csakis az az igazságos, ha a szolgáltatással arányban áll a fizetési kötelezettség, am a legjobban akkor érvényesül ha vízmérő őrá alapján a tény leg fogyasztott víz ára köbmé terenként lesz megfizetve. A víz fogyasztás biztosítható pedig az által, hogy a bevezetés kötele zettsége a tervezett övezetek szerint változatlanűl maradna, a meglévő magán vízvezetékek a hálózatba kötelezően bekap- coolandők, a kutak pedig hatóságilag lezárandők, ■ használatbavételük büntető szankcióval megakadályozható. Ily feltételekkel és a legpesz- szimistább számítás mellett kell a víz egységárát meghatározni, és akkor elérjük az igazságosan egyenlő kötelezettség mellett a vízművek prosperitását is. Természetesen ez esetben az utcai öntöző tömlők is órával látandók el, úgy mint ahol a vízvezeték nem városi üzem, hanem önálló vállalat, mert az öntözésre felhasznált vizet mérsékeltebb áron a községi háztartásnak kell fizetni. A víznek átalány szerint való fizetése pedig az eléggé mérsékelten megszabott díjak szerint pedig csakis a II. és III. övezetben történne, feltéve hogy a fogyasztó nem bir közvetlen bekapcsolással. A ciőhálózatba való bekapcsolás és a berendezés tárgyában is könnyítésre van szükség. Elegendő, ha a háztulajdonos csak arra van kötelezve, hogy emeletsoronkint egy vízvéteii helyet létesítsen, s vízöblítései klozet berendezésének kötelezettsége alól pedig teljesen mentesítendő és aunak létesítése saját tetszésére bizandó. E kérdésben ugyanis figyelembe veendő azon körülmény, hogy városunkban a legtöbb háznál a klozet nem az épületben magában van elhelyezve, hanem csakis a főépület mellé van építve. Ily körülmények között pedig azok nem fagymentesek, mivel falazatuk vékonyabb, egyes ablak és ajtó van rajta, s ajtajuk is a a szabadba vagy legfeljebb fedett folyosóra nyílik, tehát minden télen a legnagyobb kellemetlenséget okoznák, viszont olyan átalakításuk, hogy teljes biztonsággal fagymentesek legyenek, olyan aránytalan költséggel járna, amit a háztulajdonosok meg nem bírnak. — A szennyvízcsatorna kérdésére legközelebb térek ki. K. P. GY. Szivenszúrta legénytársát a táncmulatságon. Konyhakés a csizmaszárban. — Három a gyilkos. Hajős Antal 20 éves egri legény 1927. június 16-án este együtt ivott Vasas Istvánnal az egyik táncmulatságon. Ivás közben Hajós így szólt legénytár sához: — Menj innét, mert majd meglátod a következményét! Vasas erre pofonvágta Hajós Antalt, aki a csizmaszárből kést rántott elő és szíven szúrta ellenévi fegyházat kapott pár pare felét. Vasas István múlva meghalt. Az egri kir törvényszék Hol- Jós-tanácsa dr. Encsy Kálmán kir. ügyész nagyhatású vádbeszéde után erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében Hajós Antalt bűnösnek mondotta ki és 3 évi fegyházra ítélte. A vádlott megnyugodott, az j ügyész és a védő felebbezett. Éhínség és gazdasági válság Jugoszláviában. Belgrádból jelentik: Mintegy két hónapja országos feltűnést keltett az a hir, hogy Hercegovina egyes kerületeiben Shinség tört ki. A mezőgazdasági válságot most az a szomorú körülmény is fokozza, hogy az ország más részeiben is a katasztrofális szárazság és egyéb elemi csapások következtében a termés túlnyomó része megsemmisült. A kormány segélyakciói keveset segítettek a veszélyen és a sajtó felháborodással állapítja meg, hogy a belgrádi centralizmus rablógazdasága következtében még a Vajdaságot, a régi Magyarország egyik legtermóbb területét is az éhínség veszélye fenyegeti. A Vajdaság parasztsága — írja a Zágrábban megjelenő Obzor — ott tart, hogy nincs búzája, nincs kukoricája és állatait is kénytelen eladni, mert nem tudja* élelmezni sem azokat. A hatalmas adók következtében a vajdasági parasztok fülig eladósodtak éa nem kapnak sehonnan sem hitelt.
