Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-04 / 175. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 4. csütörtök. XLIV évf. 175. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Győzelmet arattunk, ha mindjárt csak sakk­asztal mellett, de mégis csak győzelem. A magyar csapat, mi­után a londoni sakkolimpiászon az egész idő alatt az ellő helyen állott, az utolsó fordulón meg­előzte a melléje felnyomult dán csapatot s ezzel a verseny győz­tesévé lett. Az óriási világese­mények mellett talán csekélység­nek tűnhetik fel a magyar szí­nek győzelme, de tudva azt, hogy épen az ilyen szellemi tornák a legjobb propaganda eszközei egy-egy nemzet megismerésének, a magyar ciapat győzelme felett igaz őszinte örömet kell érez- nünk. Voltak már más nemzetek is, amelyek nem hadseregeik, vagy hódításaik, hanem pl. a sport révén vonultak be a világ köztudatába. Emlékezzünk csak vissza a kis Finnország esetére, amely az ismeretlenség homá­lyából épen elsőrangú atlétái révén tört elő. Finnország azért kapott igen előnyös kölcsönt Amerikában, mert Nurmi, a vi­lágnak eddig legkitűnőbb közép és hosszú-távfutőja, amerikai győzelmeivel hallatlan propa­gandát csinált a finn nép mellett. A sakk is azon propaganda- eszközök közé tartozik, amelyek igen széles körök érdeklődését kötik le. S manapság mintha eddig még soha nem tapasztalt sakkszenvedély ébredezne a vi­lág minden részében. Különböző országok, pénzt, időt és fáradsá­got nem kiméivé, egymás után rendezik a mérkőzéseket. — A londoni sakkolimpiáss országok közti mérkőzés volt, amelyre minden ország lehető legkitű­nőbbjeit küldötte el. Nem volt tehát csekélység ilyen vetélkedés mellett a magyar csapat szá­mára elragadni a győzelmet s még kevésbbé ezt a győzel­met olyan stílusban megsze­rezni, mint amilyennek a lon­doni olimpiászon tanúi lehettünk, hogy a sakkgyőzelem a magyar kulturfölény egyik értékes do­kumentuma volt. Ez az igazi kulturfölény amikor nem szép beszédek keretében emlékezünk meg róla, hanem nemes vetél­kedés során kikényszeritjük tu­dásunk és tehetségünk elisme­rését. A magyar nemzetnek sok­sok ilyen és másfajta győzelem­re van szüksége épen most, ami­kor Trianon bilincseiből igyek­szik szabadulni s minden áron be fogja bizonyítani, hogy bar­bárság volt ezt a virágzó és a háború felidézésében ártatlan országot igy megcsonkítani és fejlődési lendületében megaka­dályoztatni. Tudjuk, nehéz az út odáig, amikor az oly hőn Eger, augusztus 3. Az Egri Városi Fürdő r. t. igazgatósága mintegy két b^rl ezelőtt az elhangzott panaszok alapján elhatározta, hogy na­gyobb gondot fordít a női uszoda tisztántartására és hetenként két­szer, kedden és pénteken álta­lános tisztogatást rendez a női uszodában, hogy azonban a női közönség ez idő alatt sem nél­külözze az uszodát, minden kedden és pénteken délutánra férfiak és nők részére közös, úgynevezett családi fürdőzést engedélyezett. A strandfürdő létesítése kez­dettől fogva kellemetlenül érin­tette az egri konzervatív társa­dalmat, amely elvileg nem el­lenzi ugyan a strandfürdő gon­dolatát, de nem tartja meg­engedhetőnek, hogy Egerben, az iskolavárosban, olyan szűk helyen, mint aférfiuszoda strand­fürdő létesülhessen a legelemibb erkölcsi érdekek veszélyeztetése mellett. Az államrendőrség egri kapi­tánysága ugyanebben a meg­győződésben kezdettől fogva a legteljesebb figyelemmel kisérte az egri közös fürdőzést és ta­pasztalatai alapján ma délben elrendelte a közös strandfürdő beszüntetését. Dr. Horváth Gyula rendőrta­nácsos ma délben irta alá az egri közös strandfürdőt betiltó rendeletet, amelyet nyomban megküldött a Városi fürdő r. t. igazgatóságának. A rendelet indokolása szerint a rendőrkapitányság szűk­őhsjtott békereviziő boldog nap­ja eljő, de épen e nehézségek kell, hogy ösztökéljenek minden magyart a szilárd kitartásra és törhetetlen munkára. Tegnap, még csak a sakkasztaltól kel­tünk fel győzelemmel, adná az Úr Isten, hogy nemsokára egész más asztalokhoz ülhetnénk le s onnan is győzelemmel távoz­hatnánk ! nek tartja közös strandfürdőzés céljára az egri versenyuszodát, amelyben ilyen körülmények kö­zött teljesen összezsúfolva für­dőit a mindkét nembeli közön­ség ; a kabinok száma is kevés­nek bizonyult, nem tudták meg­felelően elkülöníteni az öltöző­ket, sokan nem az előírt fürdő­ruhákban jelentek meg, így a közrend és a közerkölcsiség szempontjából megengedhetet­lennek találta a strandfürdőzóst, amelyet mától kezdve beszün­tetni rendelt el. A rendőrkapitányságnak az a véleménye, hogy ha Egerben strandot akarnak, akkor építse­nek tágas és a közrend, köz­erkölcsiség szempontjából is megfelelő strandfürdőt, mert a férfiuszodában eddig rendezett közös strandfürdőzések alkalmá­val olyan túlzsúfoltságot észlel­tek a rendőri közegek, hogy a medencében az úszás is lehetet­len volt. A szegedi dalverseny. Még a mai időben is, amikor az ország összeomlása után az újraépítés munkáját végzi a ma­gyar nemzet és lázas tevékeny­ség folyik a társadalmi egyesü­letekben, most is rendkívül meg­lepő lendületű emelkedését mu­tatja a szegedi országos dalver­seny a magyar dal kultuszának, a férfikar művészi irányú fej­lesztésének ■ az országos dal­versenyek népszerűségének. A régebbi időben 20—25 dalkör vett részt Nagy Magyarország egész területéről egy-egy orszá­gos dalversenyen. A temesvári versenyen pl. 23 dalkör 1200 taggal, Fiúméban 37 dalegyesü­let 2300 taggal, Egerben 42 dal­kör 2000 taggal. Mo3t pedig a szegedi versenyen Csonka Ma­gyarországról 116 versenyző dalegyesület 5649 taggal és ezen- kivül 35 nem versenyző dalkör 302 taggal képviseletileg, tehát összesen 151 dalegyesület 5952 taggal vesz részt. Hogy ez a gyors és nagy ará­nyú emelkedés milyen jótékony hatással van a magyar társada­lom minden osztályának szép- izlésére és a nemesebb szórako­zások iránt való érzékére, azt talán nem szükséges fejtegetni. Régente a dalkörök egy, ké­sőbb két csoportban versenyez­tek egyetlen zsűri előtt. Most a 116 dalkör 6 csoportban 4 külön bíráló bizottság előtt énekel. A versenyző dalkörök fokozatosan emelkedő tudással és művészi színvonallal s fokozatosan ne­hezebb versenydarabokkal so­rakoznak a különböző fokozatú csoportokba. A legmagasabb fo­kon állő és legtöbb művészi ér­tékű dalkörök a királydijasok csoportjában versenyeznek egy­mással. Ebben csak azok a dal­egyesületek jogosultak részt venni, amelyek már nagy arany­érmet vagy legalább abszolút első dijat nyertek. Ilyen dalkör versenyez Szegeden három : a debreceni, egri és veszprémi. Ezután következik az I. (nehéz műdal) csoport, 21 versenyző dalkörrel. A II. (könnyű műdal) csoport 32 dalegyesülettel. A III. (népdal) csoport 35 versenyző dalkörrel. A IV. (kezdők) cso­port 18 dalegyesülettel. Az V. (vegyeskar, nők, férfiak) csoport 3 dalegyesülettel. A verseny augusztus 14. és 15-én lesz. Eger város örömmel és büszkeséggel láthatja, hogy országos hírű dalkör ott van a három legkitűnőbb dalegyesület között. Az Egri Dalkör, tekin­tettel nagy értékű hanganyagára és magas művészi készültségére, sok kilátással és jogosult re­ménységgel indul a versenyre. • Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» ws»swwsss*ssss*ess»*s» »»»» A rendőrség betiltotta Egerben a közös strandfürdőzést. A rendelet indokolása szerint az uszoda nem alkalmas strandfiirdözésre.

Next

/
Thumbnails
Contents