Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-04 / 175. szám
EGRI NÉPÚJSÁG *927. augusztus 3 Eger és az idegenforgalom. A kedvelt kirándulóhelyből fejlődik ki a legjobb nyaralóhely. Munkatársunknak alkalma volt Bánlaky Gézával, az Országos Balneologiai Egyesület elnökével és a Magyar Idegenforgalmi Szövetség igazgatójával Eger idegenforgalmi problémáiról beszélgetni, amelynek során Bánlaky a következőképen nyilatkozott : < Az idegenforgalom gazdasági jelentősége ma már annyira köztudomású, hogy arról nem is kell beszélnünk, csak megemlítem azt a kétségtelen tényt, hogy a világháború fejezte óta világszerte tapasztalható, hogy az idegenforgalom emelkedik. Sokat lehetne ennek lélektani és gazdasági okairól beszélni, a legfontosabb az, hogy ezt az utazási lázat mi elnyomorodott magyarok, a magunk javára ügyesen használjuk ki. A kihasználás alatt természetesen nem értem a kizsákmányolást, mert ez a legbiztosabb szer volna az utazási láz leküzdésére, nekünk pedig ezt a tünetet nem csökkenteni, hanem fokoznunk kell. A természeti előfeltételek meg vannak. Kulturális előfeltételünk sem hiányzik, hiszen a magyaros vendégszeretet világszerte ismert, gyakoroljuk ezt tehát valamennyien nemcsak akkor amikor, asztalunknál jó barátainkat látjuk, hanem akkor is, amikor országunkba barátként érkeznek az idegenek. Az utazás magának a barátságnak a jele, annak a nemzetnek országában, amely nekem nem szimpatikus, sohasem fogok kedvtelésből utazni. Már pedig nekünk nemzeti jövőnk szempontjából rendkívül nagy szükségünk van a barátokra. A gazdasági előfeltételek — előnyös tarifa, jő összeköttetés, szállodák, fürdők kiépítése — ügyében már az államnak és a közületeknek a magánossal karöltve kell dolgoznia, mert itt a hivatalos kezdeményezés egymagában nem elégséges. Ugyanezek a szempontok irányadók Egerre, erre az intim történeti hangulatú és művészi értékű városkára, amely tipikusan magyar jellegénél, felfogásbeli szolidságánál és a polgárság magasfoku intelligenciájánál fogva, szinte predesztinálva van arra, hogy miként a svájci, az idegenforgalom jelentékeny tényezőjévé váljon. A Weekend mozgalom lesz az az áramlat, amelynek segítségével Eger az ő eddigi elzárkózottságából az idegen- forgalom élénkebb folyamába beevezhet. A mozgalomnak megfelelő magyar nevet még nem találtak, hétutői pihenőnek, — szabadszombatnak, lehetne nevezni. A mozgalom a közlekedés fejlődésének természetes következménye, életrehivója pedig az a gazdasági adottság, hogy a mai lázasabb tempójú gazdasági életben nagyon sok ember a pihenésre nem szakíthat ki heteket, hónapokat munkaidejéből, hanem a nyári időt úgy igyekszik kihasználni, hogy a hét két utolsó □apját, esetleg utolsó másfél napját pihenésre fordítja. A pihenés zavartalanságát az otthonától való menekülés biztosítja, a felüdülés pedig mindig nagyobb, ha ezt az időt természe- tileg szép és higiénikus környezetben töltheti. Ma már szombatonként száz, nemsokára ezerszámra rajzanak ki az autók, a nem nagyon szimpatikus motor- kerékpárok és oldalkocsis pöfögőjármüvek, az ország minden részébe, főképen a Balaton partjára. Eger kedvező távolsági fekvésénél fogva ily szombati kirándulásra elsősorban alkalmas és nagy látogatottságra számíthat is, mert a kirándulók szeretik változtatni útirányukat, hogy az automobilizmusnak is hódolhassanak. Tapasztalatom szerint csak egy modern, kifogástalan középszálloda, jó étteremmel és kávéházzal, hiányzik Egerben ahhoz, hogy ez így is legyen, na meg a megfelelő és eddig teljesen hiányzó pro paganda. Utóbbit megkönyítené az, hogy az egri kirándulást a külföldiek szemében még Mezőkövesd közelsége is, ciábítővá tenné. Érdekes, hogy a külföldiek a matyó hímzések révén hazánkból e község iránt is érdeklődnek. Az idegenforgalmi szervezet létesítése ma már Egerben is elodázhatatlan. Az idegenforgalmi szövetség helyi szervezetét meg kellene alakítani, amellyel azután az Orsz. Idegenforgalmi Szövetség, a legszorosabb együttműködést fejthetné ki. Ma még nem is tudjuk, hogy a nálunk érdeklődő idegeneket Egerben kihez utasítsuk. A város körültekintő és agilis vezetőségében mindéhez meg is van tapasztalatom szerint Egerben a készség, az első lépés: a szálloda építéssel már megindult s remélem, hogy a társadalom egybe- fogásával meginduló tervszerű munka, az idegenforgalom útján is e szép keresztény várost a kellő gazdasági fellendüléshez juttatja. Sky. *ss< stss onn o* mt wmiss» t»»» isn A kisebb háztulajdonosok és tisztviselő háztulajdonosok nem fogják tudni elviselni a vízvezeték terheit. Eger, augusztus 3. A vízvezeték szabályrendelet- tervezete foglalkoztatja ma legáltalánosabban Eger város polgárságát. A házi bekapcsolás terhei oly súlyosak, hogy a házigazdák tehetetlenül állanak szemben ezzel a kötelezettséggel. Egerben még alig néhány ház- tulajdonos kapcsoltatta be házába a vízvezetéket, pedig már jő ideje megkezdődtek a házi bekapcsolások munkálatai és egész sereg vízvezeték berendező vállalkozó várja a megrendeléseket. Sokan attól félnek, hogy az amúgy is megterhelt házak és ingatlanok nem bírják ki p vízvezeték bekapcsolásával járó terheket és a helyiségek | alapján kiróni szándékolt magas vízdijakat. Az ötéves kölcsön, amit a város a bekapcsolás költségeire szerzett, csak részben fedezi a kiadásokat és legfeljebb ötévig halaszthatja el a bajt, azt tudniillik, hogy ez idő után Egerben mindenki menekülni fog a ház- tulajdontól és elkőtyavetyélőd- nek, a hitelezők prédájává jutott egri házak. A szegényebb háztulajdonosok, közöttük a tisztviselő ház- tulajdonosok, a mai viszonyok között kétségbeesetten olvassák a szabályrendelet tervezetét, azoknak megváltoztatását és megnyugtató intézkedéseket kérnek a képviselőtestület közgyűlésétől. Ma délután boncolják a vármegyeházán történt szerencsétlenség áldozatát. Az Egri Népújság munkatársa saját nyomozása alapján rekonstruálja a véres tragédia lefolyását. Eger, augusztus 3. játszódott le az újjáalakítás alatt Lapunk tegnapi számában kö- álló vármegyeházán. A rendőr- zöltük az jíelső tudósítást arről sőg ez ügyben hivatalos jelentést a borzalmas szerencsétlenségről, nem adott közzé, s hogy lamely hétfőn, a délutáni órákban punk olvasótáborát a történtekről mindamellett pontosan tájékoztathassuk, az E. N. munkatársa az események rekonstruálására önálló nyomozást folytatott, információkat szerzett, helyszíni szemlét tartott és hosz- szas utánjárásának eredményeként a következőkről számol be : — Antal Antal és Vladár László, a két unokatestvér a kérdéses időpontban a régi bőr- tönépület emeletén dolgoztak, mig a többi munkás az alant lévő földszint átalakításán foglalatoskodott. Antal és társa kíváncsiságból a munkahelyükkel szomszédos szobába hatoltak. Ennek ajtajáról a zárat lelökték s reábukkantak a főszolgabírói hivatal által elkobzott fegyverekre. Látták a revolvereket is, gondolták egyet- egyet a kabát alatt nyomtalanul eltüntethetnek, azok között válogatni kezdtek. És most történt a szerencsétlenség. Vladár kezében a töltött pisztoly elsült és a golyó szíven találta Antalt. Antal a bal kezével szivéhez kapva megtántorodott az üres revolvert, mely a kezében volt, elejtette, nehányat lépett és a földre bukott. Vladár László elrémült a gondatlanságának következményétől és azonnal az alibi igazolására gondolt. A végzetes fegyvert elrejtette a falhoz támogatott puskák mögé s maga pedig a közeli félreeső helyre szaladt. Az alant dolgozó munkások hallottak valami dörrenésszerü zörejt, de az építkezés zajában ez fel sem tűnt nekik s csak később, mikor: »Laci! Laci!« kiáltásokat hallottak, rohantak az emeletre, ahol már holtan találták Antal Antalt, míg Vladár László az ő megérkezésük pillanatában, halálraváltan, reszketve támolygott elő a félreeső helyről. Vladár különféle meséket tálalt fel az érdeklődőknek és hangoztatta, hogy ő a szerencsétlenségben nem részes, hiszen ott sem volt. Ellentmond ennek az, hogy a lövést és a kiáltozást hallhatta és mégis kivárta a jóval később érkező munkásokat, mivel igazolni akarta távollétét. Ellentmond továbbá a végzetes pisztoly elrejtése, amit valószínűen nem a haldokló tett. Cáfolja továbbá az a naiv védekezés, hogy társa a falban elhelyezett töltényre vágott, mely elsült és ez okozta halálát. Valószínűen érdekes adatokat fog napfényre hozni a ma délután megtartandó boncolás is. Vladár Lászlót ezidőszerint az ügyészség fogházában őrzik a további intézkedésig. Az Egri Népújság kiadóhivatalának új telefonszáma 176. A szerkesztőség telefonszáma a 11. marad.
