Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-04 / 175. szám

EGRI NÉPÚJSÁG *927. augusztus 3 Eger és az idegenforgalom. A kedvelt kirándulóhelyből fejlődik ki a legjobb nyaralóhely. Munkatársunknak alkalma volt Bánlaky Gézával, az Országos Balneologiai Egyesület elnökével és a Magyar Idegenforgalmi Szövetség igazgatójával Eger idegenforgalmi problémáiról be­szélgetni, amelynek során Bán­laky a következőképen nyilat­kozott : < Az idegenforgalom gazdasági jelentősége ma már annyira köz­tudomású, hogy arról nem is kell beszélnünk, csak megemlí­tem azt a kétségtelen tényt, hogy a világháború fejezte óta világszerte tapasztalható, hogy az idegenforgalom emelkedik. Sokat lehetne ennek lélektani és gazdasági okairól beszélni, a legfontosabb az, hogy ezt az utazási lázat mi elnyomorodott magyarok, a magunk javára ügyesen használjuk ki. A ki­használás alatt természetesen nem értem a kizsákmányolást, mert ez a legbiztosabb szer volna az utazási láz leküzdé­sére, nekünk pedig ezt a tüne­tet nem csökkenteni, hanem fo­koznunk kell. A természeti elő­feltételek meg vannak. Kulturá­lis előfeltételünk sem hiányzik, hiszen a magyaros vendégsze­retet világszerte ismert, gyako­roljuk ezt tehát valamennyien nemcsak akkor amikor, aszta­lunknál jó barátainkat látjuk, hanem akkor is, amikor orszá­gunkba barátként érkeznek az idegenek. Az utazás magának a barátságnak a jele, annak a nemzetnek országában, amely nekem nem szimpatikus, soha­sem fogok kedvtelésből utazni. Már pedig nekünk nemzeti jö­vőnk szempontjából rendkívül nagy szükségünk van a bará­tokra. A gazdasági előfeltételek — előnyös tarifa, jő összeköttetés, szállodák, fürdők kiépítése — ügyében már az államnak és a közületeknek a magánossal kar­öltve kell dolgoznia, mert itt a hivatalos kezdeményezés egy­magában nem elégséges. Ugyanezek a szempontok irányadók Egerre, erre az intim történeti hangulatú és művészi értékű városkára, amely tipiku­san magyar jellegénél, felfogás­beli szolidságánál és a polgár­ság magasfoku intelligenciájánál fogva, szinte predesztinálva van arra, hogy miként a svájci, az idegenforgalom jelentékeny té­nyezőjévé váljon. A Weekend mozgalom lesz az az áramlat, amelynek segítségével Eger az ő eddigi elzárkózottságából az idegen- forgalom élénkebb folyamába beevezhet. A mozgalomnak meg­felelő magyar nevet még nem találtak, hétutői pihenőnek, — szabadszombatnak, lehetne ne­vezni. A mozgalom a közlekedés fejlődésének természetes követ­kezménye, életrehivója pedig az a gazdasági adottság, hogy a mai lázasabb tempójú gazdasági életben nagyon sok ember a pi­henésre nem szakíthat ki heteket, hónapokat munkaidejéből, hanem a nyári időt úgy igyekszik ki­használni, hogy a hét két utolsó □apját, esetleg utolsó másfél napját pihenésre fordítja. A pi­henés zavartalanságát az ottho­nától való menekülés biztosítja, a felüdülés pedig mindig na­gyobb, ha ezt az időt természe- tileg szép és higiénikus környe­zetben töltheti. Ma már szom­batonként száz, nemsokára ezer­számra rajzanak ki az autók, a nem nagyon szimpatikus motor- kerékpárok és oldalkocsis pöfögő­jármüvek, az ország minden ré­szébe, főképen a Balaton part­jára. Eger kedvező távolsági fekvésénél fogva ily szombati kirándulásra elsősorban alkal­mas és nagy látogatottságra számíthat is, mert a kirándulók szeretik változtatni útirányukat, hogy az automobilizmusnak is hódolhassanak. Tapasztalatom szerint csak egy modern, kifo­gástalan középszálloda, jó ét­teremmel és kávéházzal, hiány­zik Egerben ahhoz, hogy ez így is legyen, na meg a megfelelő és eddig teljesen hiányzó pro paganda. Utóbbit megkönyítené az, hogy az egri kirándulást a külföldiek szemében még Mező­kövesd közelsége is, ciábítővá tenné. Érdekes, hogy a külföl­diek a matyó hímzések révén hazánkból e község iránt is ér­deklődnek. Az idegenforgalmi szervezet létesítése ma már Egerben is elodázhatatlan. Az idegenforgal­mi szövetség helyi szervezetét meg kellene alakítani, amellyel azután az Orsz. Idegenforgalmi Szövetség, a legszorosabb együtt­működést fejthetné ki. Ma még nem is tudjuk, hogy a nálunk érdeklődő idegeneket Egerben kihez utasítsuk. A város körül­tekintő és agilis vezetőségében mindéhez meg is van tapaszta­latom szerint Egerben a kész­ség, az első lépés: a szálloda építéssel már megindult s remé­lem, hogy a társadalom egybe- fogásával meginduló tervszerű munka, az idegenforgalom útján is e szép keresztény várost a kellő gazdasági fellendüléshez juttatja. Sky. *ss< stss onn o* mt wmiss» t»»» isn A kisebb háztulajdonosok és tisztviselő háztulajdonosok nem fogják tudni elviselni a vízvezeték terheit. Eger, augusztus 3. A vízvezeték szabályrendelet- tervezete foglalkoztatja ma leg­általánosabban Eger város pol­gárságát. A házi bekapcsolás terhei oly súlyosak, hogy a házigazdák tehetetlenül állanak szemben ezzel a kötelezettséggel. Egerben még alig néhány ház- tulajdonos kapcsoltatta be há­zába a vízvezetéket, pedig már jő ideje megkezdődtek a házi bekapcsolások munkálatai és egész sereg vízvezeték beren­dező vállalkozó várja a meg­rendeléseket. Sokan attól félnek, hogy az amúgy is megterhelt házak és ingatlanok nem bírják ki p vízvezeték bekapcsolásával járó terheket és a helyiségek | alapján kiróni szándékolt magas vízdijakat. Az ötéves kölcsön, amit a vá­ros a bekapcsolás költségeire szerzett, csak részben fedezi a kiadásokat és legfeljebb ötévig halaszthatja el a bajt, azt tudni­illik, hogy ez idő után Egerben mindenki menekülni fog a ház- tulajdontól és elkőtyavetyélőd- nek, a hitelezők prédájává jutott egri házak. A szegényebb háztulajdono­sok, közöttük a tisztviselő ház- tulajdonosok, a mai viszonyok között kétségbeesetten olvassák a szabályrendelet tervezetét, azoknak megváltoztatását és megnyugtató intézkedéseket kér­nek a képviselőtestület közgyű­lésétől. Ma délután boncolják a vármegyeházán történt szerencsétlenség áldozatát. Az Egri Népújság munkatársa saját nyomozása alapján rekonstruálja a véres tragédia lefolyását. Eger, augusztus 3. játszódott le az újjáalakítás alatt Lapunk tegnapi számában kö- álló vármegyeházán. A rendőr- zöltük az jíelső tudósítást arről sőg ez ügyben hivatalos jelentést a borzalmas szerencsétlenségről, nem adott közzé, s hogy la­mely hétfőn, a délutáni órákban punk olvasótáborát a történtek­ről mindamellett pontosan tájé­koztathassuk, az E. N. munka­társa az események rekonstruá­lására önálló nyomozást foly­tatott, információkat szerzett, helyszíni szemlét tartott és hosz- szas utánjárásának eredménye­ként a következőkről számol be : — Antal Antal és Vladár László, a két unokatestvér a kérdéses időpontban a régi bőr- tönépület emeletén dolgoztak, mig a többi munkás az alant lévő földszint átalakításán fog­lalatoskodott. Antal és társa kíváncsiságból a munkahelyük­kel szomszédos szobába hatol­tak. Ennek ajtajáról a zárat lelökték s reábukkantak a fő­szolgabírói hivatal által elkob­zott fegyverekre. Látták a re­volvereket is, gondolták egyet- egyet a kabát alatt nyomtalanul eltüntethetnek, azok között vá­logatni kezdtek. És most történt a szerencsétlenség. Vladár kezé­ben a töltött pisztoly elsült és a golyó szíven találta Antalt. An­tal a bal kezével szivéhez kapva megtántorodott az üres revol­vert, mely a kezében volt, elej­tette, nehányat lépett és a földre bukott. Vladár László elrémült a gondatlanságának következ­ményétől és azonnal az alibi igazolására gondolt. A végzetes fegyvert elrejtette a falhoz támogatott puskák mö­gé s maga pedig a közeli félre­eső helyre szaladt. Az alant dolgozó munkások hallottak valami dörrenésszerü zörejt, de az építkezés zajában ez fel sem tűnt nekik s csak később, mikor: »Laci! Laci!« kiáltásokat hallottak, rohantak az emeletre, ahol már holtan találták Antal Antalt, míg Vladár László az ő megérkezésük pilla­natában, halálraváltan, reszketve támolygott elő a félreeső helyről. Vladár különféle meséket tá­lalt fel az érdeklődőknek és hangoztatta, hogy ő a szeren­csétlenségben nem részes, hi­szen ott sem volt. Ellentmond ennek az, hogy a lövést és a ki­áltozást hallhatta és mégis kivár­ta a jóval később érkező mun­kásokat, mivel igazolni akarta távollétét. Ellentmond továbbá a végzetes pisztoly elrejtése, amit valószínűen nem a hal­dokló tett. Cáfolja továbbá az a naiv védekezés, hogy társa a falban elhelyezett töltényre vá­gott, mely elsült és ez okozta halálát. Valószínűen érdekes ada­tokat fog napfényre hozni a ma délután megtartandó boncolás is. Vladár Lászlót ezidőszerint az ügyészség fogházában őrzik a további intézkedésig. Az Egri Népújság kiadóhivatalá­nak új telefonszáma 176. A szer­kesztőség telefonszáma a 11. marad.

Next

/
Thumbnails
Contents