Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-21 / 16. szám

Eger, 1927. január 21. péntek. XLIV. évf 16. sz. Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. paktumot, úgy megint csak kö­zelebb jutottak most eszményeik megvalósulásához a mindmáig mostohán kezelt tótok. Ha ellen­ben nem űt be a számiiá« s a tőt kisebbségre tovább is csak reá jár a rúd, nos akkor ismét új megfontolás elé kerülnek Hlinka vezér bujdotői^ akik va­lóban nem lelik az új hazában honjukat. És akkor az újabb csalódás keserűségével újból fellángol * wem I&MM» Rusztek Károly, Heves vármegye királyi tanfelügyelője, nagyszabású javaslatot dol­gozott ki az egri kerülethez tartozó községek népoktatásügyének rendezésére. Új tanítói állások szervezése. — Új iskolák és tanítói lakások építése. majd a harc s a csehszlovák respublika prágai rabtartói ellen ujult erővel és mindinkább nö­vekvő együttérzéssel fogja foly­tatni a küzdelmet a kijátszott tőtság s a maradék magyartág. Á trianoni határok közül min­denesetre el nem lankadó figye­lemmel tekintünk át Benes por­tájára és határtalan türelemmel s el nem apadó bizalommal várjuk a fejleményeket. Gróf Klebelsberg Kunő m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 1926. december 15 i szóbeli rendelkezésére Rusztek Károly, Heves vármegye kir. tanfelügyelője az egri választó- kerülethez tartozó öt község népoktatási ügyének rendezé­sére részlete* javallatot dolgo­zott ki, amely szerint: Demjénben 2 tantermes, 2 ta­nítói lakásos iskola építése szük­séges, 40 ezer pengő költséggel. Füzesabonyban szükséges még 2 tantermes és 1 tanítói lakásos épület emelése, önálló gazda­ságinépiskola ésovoda, valamint — később — polgári iskola lé­tesítése, 80 ezer pengő költség­gel, a polgári iskola költségén kívül. Kerecsenden szükséges az épülőfélben lévő iskola befeje­zésére és a meglévő iskolák ki­javítására 28 ezer pengő állam­segély. Makiáron szükséges az V. tanítói állás megszervezése, tan­termek és tanítói lakások reno­válása. Leghelyesebb lenne az iskolaépületet emeletre felhúzni. Az összes költség 77 ezer pengő. Nagytályán 3 tanítói állás megszervezése, 1 tantetem és 1 tanítói lakás építése szükséges, 30 ezer pengő költséggel. Rusztek Károly javaslatának, — amelynek elfogadása jelentős lépéssel előbbre vinné az egri választókerület öt községének népoktatási ügyét, — részletes tárgyalása január 25-én lesz a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. •ttw* «WSW-.V***i*-W8ö«*.; SN Irt**»»«'■»**•4MMH' Ä hatalom terített asztalánál minden bizonnyal kellemesebb az élet, mint az ellenzékiség ke­serű kenyerén. Épen csak hogy az előszobában szögre kell akasz­tani az elvek hímes palástját, legalább egyelőre. A politikában semmi helye sincs a szentimen- talizmusnak, mondják az úgy­nevezett reálpolitikusok s a macchiavellizmus nemzetközi másodvirágzása nyilvánvalóan elkövetkezett. Hlinka vezér kifáradt katonái is gúlába rakták hát a fegyvert s a kisantant hőt kövér eszten­dejének békéilenei most jó ét­vággyal odatelepedtek a húsos fazék mellé. A tót néppárt, mely éveken át a magyar nemzeti párttal versengve hánytorgatta súlyos gravameneit az elnyomó csehek ellen, hosszas huzavona után immáron véglegesen elha­tározta, hogy belép a Svehla kormányba. Nagy lón erre a hírre a Hrad- sinban és környékén az öröm s Bene« mester sajtója egetverő diadEflmámorral könyveli el a csökönyös tótok olcsó behődo- lésát. Az a két miniszteri tárca, mely a kapituláció fejében a derék tótoknak kijár, a cieh kormőnysajtő szerint is bagatell ár azért az erőszaporulatért, melyet a cseh kormány számára Hlinka páter segédcsapatai je­lentenek. Az értékes támogatá­sért valóban csekélyke lénung a prágai kormány új zsoldo­sainak. Nyilván így képzelik tudniillik a csehek. Az öröm azoaban alighanem, korai. Mert az ese­mények tárgyilagos szemlélőjé­nek valóban nem igen van oka a hiedelemre, mintha a tót nép­párt föladta volna elveit. Sok­kal vaióizinübb a föltevés, hogy a tőt öncéluság fanatikusai egy­szerűen csak taktikát változtat­tak 8 csupán azért adták föl el­lenzéki hadállásaikat, hogy a kor­mányhatalom árnyékában keve­sebb erőpazarlással és több eredménnyel küzdhessenek a Felvidék autonómiájáért. Jói számílottak-e avagy sem, m8jd megmutatja a közel jövő. Ha a csehek becsülettel állják a A kisantant Középeurópa uj „ Betegembere. “ A prágai Deutsche Presse többek közt azt irja, hogy azok a jelek, amelyek a kisantant végleges kimúlását mutatják, az utóbbi időben annyira elszapo­rodtak, hogy a prágai paciens állapotát illetőleg a prágai kül­ügyminisztériumban is a leg- rosszabbtől tartanak. Kiváltotta pedig az újabb agőniaszerü tü­neteket Bethlen gróf tervbevett római utazása. Ezt cseh földön elsősorban Mussolini politikája értelmében, Jugoszlávia körüt- zárására irányuitnak látják és •Mussolinit úgy Ítélik meg, hogy politikája Angolországgal egyet­értőig Oroszország ellen is irányul. Utóbbi körülmény adja magyarázatát az olaaz-oláh tün­tető barátkozásnak is. Románia és Jugoszlávia azonban a kis- antant tagjai és e két állam kül­politikájának irányeltéróse vég­zetes lehet a cseh külügyminisz­terre nézve is. A kisantant még azzal sem nyerne, ha olyképsn formálnák át, hogy Románia helyébe Lengyelország lépjen, mert Lengyelország is olasz­barát és a hangulat ott pláne és természetszerűleg oroszellenes. Mindebből megállapítja a prága lap, hogy a paciens állapota igen-igen súlyos és a diplomata orvosiudorok már nem igen menthetik meg az életnek. Ku- ruzsolni még lehet egy ideig, habár halál ellen nincs orvosság, ssacssi«: sascs*Esas;!ajiisissiaifflEsa®53 Ujjongó örömmel fogad­ták Erdélyben a pengőt. Kolozsvárról jelentik: Amig a csonka országban az átszámítással különböző nehéz­ségek, kellemetlenségek megke­serítik ez új pénzzel járó örö­met, addig megszállott területe­ken, különösen Erdélyben való­ságos áhítattal fogadták az ezüst­ből való új magyar pénzt, a pengőt. Az erdélyi lapok több- hasáboa tudósításban számoltak bs a magyer közgazdasági élet nagy eseményéről és élénken hangoztatták, hogy a Duname- de.-.ca a gazdasági élet irányí­tója, középpontja pedig Buda­pest. A pengőből elég sok jutott Erdélybe is, ahol egyes bankok a kirakatba egész sorozat pen­gőt tettek ki. így volt Kolozsvárott, Maros- vásárhelyen, Aradon és másutt is. Egy-kettőre valóságos ciő- dület támadt a kirakatok elölt. Az emberek megálltak és áhí­tattal rebesgették : — A pénz, az új magyar pénz, a pengő. Mindenki iparkodott, hogy vá­sároljon belőle, de bizony csak kevésnek jutott. Sokan dupláját, háromszorosát fizették érte. Egyik jóhirü kolozsvári ven­déglőnek valóságos szenzációja volt az ünnepek alatt az uj ma­gyar pénz. A tulajdonos aki de­rék magyar ember, elővette az ezüst pengőst, amihez nagyne- hezen hozzájutott és sorra mu­togatta törzsvendégeinek. — Nézzék, uraim, ez aztán a pénz ! Asztalra vágta a nemes érc- pénzt, amely nagyot pengett. A vendégek erre bizonyos magve­téssel vettek ki a zsebükből egy-egy román egy lei-est ős az asztalra dobták. Az egy lei-es tudvalévőén papandekliböl van, vékony fémburkolattal. Próbál- j jak, ütögetik [az asztalhoz, bi­zony siralmasan kong a vékony-

Next

/
Thumbnails
Contents