Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-01-21 / 16. szám
Eger, 1927. január 21. péntek. XLIV. évf 16. sz. Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. paktumot, úgy megint csak közelebb jutottak most eszményeik megvalósulásához a mindmáig mostohán kezelt tótok. Ha ellenben nem űt be a számiiá« s a tőt kisebbségre tovább is csak reá jár a rúd, nos akkor ismét új megfontolás elé kerülnek Hlinka vezér bujdotői^ akik valóban nem lelik az új hazában honjukat. És akkor az újabb csalódás keserűségével újból fellángol * wem I&MM» Rusztek Károly, Heves vármegye királyi tanfelügyelője, nagyszabású javaslatot dolgozott ki az egri kerülethez tartozó községek népoktatásügyének rendezésére. Új tanítói állások szervezése. — Új iskolák és tanítói lakások építése. majd a harc s a csehszlovák respublika prágai rabtartói ellen ujult erővel és mindinkább növekvő együttérzéssel fogja folytatni a küzdelmet a kijátszott tőtság s a maradék magyartág. Á trianoni határok közül mindenesetre el nem lankadó figyelemmel tekintünk át Benes portájára és határtalan türelemmel s el nem apadó bizalommal várjuk a fejleményeket. Gróf Klebelsberg Kunő m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1926. december 15 i szóbeli rendelkezésére Rusztek Károly, Heves vármegye kir. tanfelügyelője az egri választó- kerülethez tartozó öt község népoktatási ügyének rendezésére részlete* javallatot dolgozott ki, amely szerint: Demjénben 2 tantermes, 2 tanítói lakásos iskola építése szükséges, 40 ezer pengő költséggel. Füzesabonyban szükséges még 2 tantermes és 1 tanítói lakásos épület emelése, önálló gazdaságinépiskola ésovoda, valamint — később — polgári iskola létesítése, 80 ezer pengő költséggel, a polgári iskola költségén kívül. Kerecsenden szükséges az épülőfélben lévő iskola befejezésére és a meglévő iskolák kijavítására 28 ezer pengő államsegély. Makiáron szükséges az V. tanítói állás megszervezése, tantermek és tanítói lakások renoválása. Leghelyesebb lenne az iskolaépületet emeletre felhúzni. Az összes költség 77 ezer pengő. Nagytályán 3 tanítói állás megszervezése, 1 tantetem és 1 tanítói lakás építése szükséges, 30 ezer pengő költséggel. Rusztek Károly javaslatának, — amelynek elfogadása jelentős lépéssel előbbre vinné az egri választókerület öt községének népoktatási ügyét, — részletes tárgyalása január 25-én lesz a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. •ttw* «WSW-.V***i*-W8ö«*.; SN Irt**»»«'■»**•4MMH' Ä hatalom terített asztalánál minden bizonnyal kellemesebb az élet, mint az ellenzékiség keserű kenyerén. Épen csak hogy az előszobában szögre kell akasztani az elvek hímes palástját, legalább egyelőre. A politikában semmi helye sincs a szentimen- talizmusnak, mondják az úgynevezett reálpolitikusok s a macchiavellizmus nemzetközi másodvirágzása nyilvánvalóan elkövetkezett. Hlinka vezér kifáradt katonái is gúlába rakták hát a fegyvert s a kisantant hőt kövér esztendejének békéilenei most jó étvággyal odatelepedtek a húsos fazék mellé. A tót néppárt, mely éveken át a magyar nemzeti párttal versengve hánytorgatta súlyos gravameneit az elnyomó csehek ellen, hosszas huzavona után immáron véglegesen elhatározta, hogy belép a Svehla kormányba. Nagy lón erre a hírre a Hrad- sinban és környékén az öröm s Bene« mester sajtója egetverő diadEflmámorral könyveli el a csökönyös tótok olcsó behődo- lésát. Az a két miniszteri tárca, mely a kapituláció fejében a derék tótoknak kijár, a cieh kormőnysajtő szerint is bagatell ár azért az erőszaporulatért, melyet a cseh kormány számára Hlinka páter segédcsapatai jelentenek. Az értékes támogatásért valóban csekélyke lénung a prágai kormány új zsoldosainak. Nyilván így képzelik tudniillik a csehek. Az öröm azoaban alighanem, korai. Mert az események tárgyilagos szemlélőjének valóban nem igen van oka a hiedelemre, mintha a tót néppárt föladta volna elveit. Sokkal vaióizinübb a föltevés, hogy a tőt öncéluság fanatikusai egyszerűen csak taktikát változtattak 8 csupán azért adták föl ellenzéki hadállásaikat, hogy a kormányhatalom árnyékában kevesebb erőpazarlással és több eredménnyel küzdhessenek a Felvidék autonómiájáért. Jói számílottak-e avagy sem, m8jd megmutatja a közel jövő. Ha a csehek becsülettel állják a A kisantant Középeurópa uj „ Betegembere. “ A prágai Deutsche Presse többek közt azt irja, hogy azok a jelek, amelyek a kisantant végleges kimúlását mutatják, az utóbbi időben annyira elszaporodtak, hogy a prágai paciens állapotát illetőleg a prágai külügyminisztériumban is a leg- rosszabbtől tartanak. Kiváltotta pedig az újabb agőniaszerü tüneteket Bethlen gróf tervbevett római utazása. Ezt cseh földön elsősorban Mussolini politikája értelmében, Jugoszlávia körüt- zárására irányuitnak látják és •Mussolinit úgy Ítélik meg, hogy politikája Angolországgal egyetértőig Oroszország ellen is irányul. Utóbbi körülmény adja magyarázatát az olaaz-oláh tüntető barátkozásnak is. Románia és Jugoszlávia azonban a kis- antant tagjai és e két állam külpolitikájának irányeltéróse végzetes lehet a cseh külügyminiszterre nézve is. A kisantant még azzal sem nyerne, ha olyképsn formálnák át, hogy Románia helyébe Lengyelország lépjen, mert Lengyelország is olaszbarát és a hangulat ott pláne és természetszerűleg oroszellenes. Mindebből megállapítja a prága lap, hogy a paciens állapota igen-igen súlyos és a diplomata orvosiudorok már nem igen menthetik meg az életnek. Ku- ruzsolni még lehet egy ideig, habár halál ellen nincs orvosság, ssacssi«: sascs*Esas;!ajiisissiaifflEsa®53 Ujjongó örömmel fogadták Erdélyben a pengőt. Kolozsvárról jelentik: Amig a csonka országban az átszámítással különböző nehézségek, kellemetlenségek megkeserítik ez új pénzzel járó örömet, addig megszállott területeken, különösen Erdélyben valóságos áhítattal fogadták az ezüstből való új magyar pénzt, a pengőt. Az erdélyi lapok több- hasáboa tudósításban számoltak bs a magyer közgazdasági élet nagy eseményéről és élénken hangoztatták, hogy a Duname- de.-.ca a gazdasági élet irányítója, középpontja pedig Budapest. A pengőből elég sok jutott Erdélybe is, ahol egyes bankok a kirakatba egész sorozat pengőt tettek ki. így volt Kolozsvárott, Maros- vásárhelyen, Aradon és másutt is. Egy-kettőre valóságos ciő- dület támadt a kirakatok elölt. Az emberek megálltak és áhítattal rebesgették : — A pénz, az új magyar pénz, a pengő. Mindenki iparkodott, hogy vásároljon belőle, de bizony csak kevésnek jutott. Sokan dupláját, háromszorosát fizették érte. Egyik jóhirü kolozsvári vendéglőnek valóságos szenzációja volt az ünnepek alatt az uj magyar pénz. A tulajdonos aki derék magyar ember, elővette az ezüst pengőst, amihez nagyne- hezen hozzájutott és sorra mutogatta törzsvendégeinek. — Nézzék, uraim, ez aztán a pénz ! Asztalra vágta a nemes érc- pénzt, amely nagyot pengett. A vendégek erre bizonyos magvetéssel vettek ki a zsebükből egy-egy román egy lei-est ős az asztalra dobták. Az egy lei-es tudvalévőén papandekliböl van, vékony fémburkolattal. Próbál- j jak, ütögetik [az asztalhoz, bizony siralmasan kong a vékony-