Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-01-21 / 16. szám
2 IfiQRÍ NBPÜJHAi! 1927. január 21 ka »nagyromán« pénzegység. Az emberek arcán jóleső öröm ragyog. — Ugye, mégis »valamivel« csak többet ér a pengő? A rádiótechnika az orvostudományban. A módéra orvostudomány a technika vívmányait mindig szolgálatába igyekszik állítani. Legújabban fontos szerepet adott a rádiótechnikának. A betegsé geknél nBgyon fontos szerepe van a helyes diagnózisnak. Eddig főleg hallgatással, illetőleg kopogtatással állapították meg a beteg szív verését és nagyságát. Ez a módszer azonban igen nehézkes, rengeteg gyakorlatot kíván és főleg kövér emberek né! okozott nehézségeket, mert a szívhangokat a zsírrétegek elfogták és tompították. Azért már régóta igyekeznek a szív összehúzást és kitágulását, vagyis a szívizom ritmusát grafikai utón lerögzíteni. Az emb eri testben a szívizmok ritmikus mozgását elektromos impulzusok okozzák, amelyek az agyból indulnak ki. Ezek azonban annyira gyengék, hogy felfogásuk csak abban az esetben sikerül, ha azokat megfelelő erősségre fokozzuk. Mint New Yorkból jelentik, most a rádióiparban használatos vacuum-csővet vagy elektron csövekkel oldják meg ezt a feladatot. Ezek a rendkívül érzékeny csövek a legkisebb elektromos impulzust is tetszéssze- rinii fokra tudják erősíteni. Ha a szívizom összehúzódásánál fellépő feszültség! ingadozást ilyen elektron caövekkel félfokozzuk, akkor láthatóvá lehet azokat tenni és ie is lehet fotografálni. A készülék neve kardiográf ami annyit jelent, mint szívverés feljegyző. Egy tehénnek 4 borjúja volt egy év alatt. Sopronból jelentik: Gross György féltoronyi gazda tehene egy esztendőn belül 4 borjút ellett, amire a tenyészik sem igen tudnak példát. A fóltorouyí csodatehen 1926. január 1 ón ellett két gyönyörű, erős tarka- szőrű borjút. Ugyancsak 1926. december lS-én a tehén újból két, az előzőkhöz hasonló életerős borjúi hozott a világra. Mivel mind a négy borjú üsző, úgy rémlik, hogy anyjuk termékenységét örökölve, majd egy eddig nem ismert nagyszerű tenyéezf-.jta keletkezik. Csökken az influenza-járvány. Túlzottak az influenza-veszedelemről elterjedt hírek. — Heves- megyében az influenza megbetegedések következtében még nem fordult elő haláleset. Eger, január 20. Lapunk tegnapi számában részletes tudósítást közöltünk az egri középiskolákban föllépett influenza járványról. Ma arról értesülünk, hogy a hatósági orvosoktól befutott jelentések szerint a járvány Egerben ő* környékén határozottan csökkenő tendenciát mutat. Az Egri Népújság munkatársa csütörtökön délben felkereste dr. Temcsváry Istvánt, Hevesvármegye tb. tiszti főorvosát, egri járási orvost, aki kérdéseinkre a következőket mondotta tájékoztatásul az influenza járványról: Az őszi és tavaszi időjárás természetszerűleg is a légzőszervek hurutos megbetegedéseit nagyobb mértékben szolgáltatja az összbetegedési létszámnak, mint más időszak. A nemzetközi viszonylatban, amely a fertőző betegségek terjedésében mesterséges országhatárokat nem ismer, hazánkat sem kerülheti el a náthaláz áa kétségtelen, hogy az influenza- szerű megbetegedések egy nagy kontingense ez európai fertőzés eredőiére vezethető vissza. Egészen természetes, hogy egy fertőző beteg többet meg- bategiíhet, amiért is pozitív ragálynál annak további hurco- lása el nem kerülhető. Mindannak dacira az eddigi előjelekből i*, tehát 3 héttel azután, hogy az első jelentések érkeztek az influenzás megbetegedésekről, azaz a jelenlegi epidémiáról, valamelyes képet már is al- koihí.tunk magunknak e betegség terjedéséről, a fertőzés fokáról és a megbetegedések súlyosságáról, illetve annak lefolyásáról. Kétségtelen, hogy az influenzajárványnak ha kis hulláma is, de feltétlenül itt van, amit bizonyít a középiskolákban hatodfólszáz megbetegedés és a közönségnek széles rétegekben való betegülése. Ugyancsak e nagy szám faljogosít arra, hogy miután sem súlyosabb komplikációkról és szövődményről, sem halálesetről értesülésünk nincs, e járványnak a mértéke csak kis fokúnak és enyhe lefolyásúnak ítélhető, amit az a körűtmény ia támogat, hogy naponta tekintélyes a számuk azoknak, akik győgyűlnak és ismét végzik a napi dolgaikat. Miután az influenza nem bejelentésre kötelezett fertőző betegség, azaz, pusztán a kezelő és észlelő orvosok által megállapított betegség, így föltétlenül igen sokan főleg a légzőszervek más megbetegedésében szenvedőket is az influenzások közé sorolják. Aggodalomra és félelemre tehát ez idő szerint semmi ok nincsen. Hiszen gondoljunk csak az 1918. évi spanyol-járványra, amikor minden harmadik beteg meghalt, vagy az 1894, évi nagy influenza járványra, amely szintén tekintélyes számú halálesetet követeit. Egy bizonyos : hogy soha nem volt helyénvalóbb a fokozott egészségi védelem a fokozottabb higiénés életmód gyakorlati betartása, a céltalan csoportosulá- sok, összejövetelek, stb. kerülése az intenzivebb közegészségügyi tisztaság követelményeinek a betartása, a megbetegedettek utáni fertőtlenítés, egyszóval mindaz ami a szervezet ellenálló képességét fokozza és e fertőző kör erejének és virulen- ciájának csökkenését szolgálja. »«NM» +4» Néhány csomó zöldség miatt agyonszúrta az öccsét. A pásztói testvérgyilkost 3 évi fegyházra ítélte az egri törvényszék. Eger, január 20. Fösvény László jómódú pásztói gazda birtokát két fiával Józseffel és Jánossal közösen kezelte. Az évente begyfiit termést három részre osztották és mindegyikük megkapta belőle az őt megillető mennyiséget. Fösvény László és a kisebbik fia, János, igen jól megértették egymást és sohasem volt közöttük nézeteltérés. Az idősebbik fivér, Fösvény József ellenben izgága természetű volt, apjával, öccsével állandóan civakodtak. Sdnte rögeszméje volt, hogy őt a termés elosztásánál állandóan megrövidít apja és testvére. A múlt év november 5.-én a zöldség elosztása miatt neheztelt az idősebbik testvér, mert úgy gondolta, hogy az öccjének né hány szál répával több jutott Ezért azután egész nap károm kodott, mérgelődött, s haragjá bin bevette magát a falu kocs májába, ahol a legrövidebb idő alatt 14 deci bort ivott meg. A bor hamar megtette hatásál, Fösvény Józsefben teljesen megérlelta a haragot. Megtapogatta a zsebét és benne érezve a bicskáját, elindult az öccsőhez, visszaszerezni az állítólag jogtalanul elvett nehány csomó zöldséget. Fösvény Jánosék házában már minden csendes volt. A ház gazdája lefeküdt, az asszonyok pedig a konyhában foglalatoskodtak, mikor Fösvény József nyitott késsel a kezében berohant a lakásba, s ott kiabálva, jussát követelve, az asztalt k' zdte döngetni. Fösvény János a bátyjának fenyegetései miatt megrémülve ugrott ki ágyából és védelmi eszközül a sarokba állított kapát rag dta fel. Erre melléje ugrott a bátyja és markolatig döEte későt Fösvény János mellébe. Fösvény János a szúrás következtében másnap délelőtt kiszenvedett. A csendőrség feljelentésére az egri kir. törvényszék büntető tanácsa ma délelőtt vonta felelősségre Fösvény Józsefet és halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt 3 évi fegyházra Ítélte. Tíz év után életjelt adott magáról egy hadifogoly pécsi fiú. Pécs, január 19. Wosztrovszky János pécsi géplakatos a pécsi 19. honvéd gyalogezreddel került az orosz frontra. 1915 május havában a Kárpátokban járőrszolgálatban megsebesült és sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1917-ig rendszeresen küldte a leveleket, amelyek pécsi hozzátartozóihoz is eljutottak. Azóta azonban semmi életjelt sem adott magáról. Pécsett lakó édesanyja és testvérei már szomorúan gondoltak rá és a tíz éven keresztül tartott hallgatását úgy voltak kénytelenek magyarázni, hogy talán már nincs is az élők sorában. Annál kellemesebb volt meglepetésük, amikor a héten végre tíz évi hallgatás után i*mét életjelt adott magáról. Woszlrovssky János 1927. január 1-i keltezéssel Saratovból Uve- lezőlapot küldött Sásdon lakó unokafivéránek,amelyben Pécsett lakó édesanyja ét fivére felől érdeklődik. Közli, hogy Saralov- ban egy lakatofcárú gyárban dolgozik ős kéri, tegyenek lépéseket, hogy mielőbb hazajuthasson. Hangsúlyozza, hogy rendszeresen ír rokonainak, de tíz év óta nem kapott tőiük választ. A 10 év után érkezett levél nagy örömet okozott a már el-
