Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-24 / 141. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. június 24. péntek. XLIV évf. 141. sí. Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi ngomda. Telefonszám: 11. Drágaság. Emlékezhetüak rá, néhány év- j vei ezelőtt ez volt a legdivato- ! sabb s egyben a iegszomorúbb j téma. Mögötte a legfeketébb j gond ült. A vásárcsarnokokban, ; üzletekben a kétségbeesés sötét i hollói repkedtek, a családi tűz- j helyek vértanúi: a háziasszonyok homlokára mindennap mélyebb barázdát szántott a legelemibb szükségletek kielégítése. A pénz körül valami iszonyatos vitus- tánc kerengett, amely a pusztulás örvényébe látszott sodorni mindent: bizalmat, megélhetést, becsületet, az egyén s a nemzet jövőjét. Most, a pengő biztosnak látszó fedezékéből a mult futó árkai felé tekintve, mindez úgy tűnik föl, mintha rossz álom lenni-, melyből oly jő volt felébredni. A jó pénz csengő-pengő hadserege a bizalom s az életösztön homokzsákjaival erős gátakat emelt ; ez örvényekkel tele halálfolyam * partjaira s a gátak mögött meg- j indulhatott az élet munkája: a ! testi és lelki regenerálódás?, építkezés, ipar, kereskedelem, földművelés megkezdhette azoknak a vértestecskéknek a kitermelését, amelyek hivatva voltak a nemzőt testén kimólyüli sebekre a további fertőzéstől megóvó hártyát borítani. Sokáig azt hittük, hogy a stabil pengő stabil éraket, mindinkább normálissá váló életlehetőségeket fog biztosítani mindnyájunknak. Ahogy három-négy évvel ezelőtt minden baj okát a gyorsuló esőssel a lejtőn lefelé guruló J pénzünkben véltük feltalálni, úgy most a guzdafűgi helyzet biztos gyógyszerét a belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt helyét megálló pengő pénznemben reméltük üdvözölni. Azonban hovatovább kénytelenek vagyunk ráeszmélni, hogy a jő pénz, v.-gy a rossz pénz egymagában véve nem hozhat gazdasági enyhülést, illetve nem okozhat gazdasági anarchiát. — íme, jő pénz, a megbecsült pengő mellett, benn és künn vásárlóképes valuta mellett hat hónap alatt az élelmiszerek s ipari cikkek bár lassú, de mé^is állandó és fokozatos drágulást mutatnak, amit nem lehet már az új pénzre való áttérés s átszámítási nehézségek hangoztatásával magyarázni. Itt valami mélyebbenfekvő oknak kell elrejtőzve lenni, még valószínűbb, hogy okoknak, melyek eredője a drágulási folyamat. Az okkereiéinél — tegyük ezt akár a termés értékesítés meg- oldatlanaága irányában, ahogy némelyek teszik, vagy a vámpolitika, vagy a fogyasztóközön- fcóg csökkenése, vagy az üzletbérek emelése, esetleg a fogyasztókra átháritő vagy adóterhek irányában, ahogy mások és mások teszik — azonban nem szabad megállani, hanem mielőtt még a drágaság a megrémült «*.*«• íS-tMSí; .-.J?«#® elégületlenség kapuit döngetné 1 és mielőtt a gazdasági életet megrázkódtatás fenyegetné, sürgősen és halaszthatatlanul tennie kell. Nagyvonalú gazdasági koncepciót kell a kormánynak minden tényező összefogásával megvalósítani, melyben a jő pénz a kiinduló pont, azonban a ter- mésértékesités, adőtehercsökke- nős, a nyugdíjasok és tisztviselők ügyének rendezése, a többtermelés problémája stb. lesznek a határkövek. Tenni kell, nehogy ismét divatos s mindent szétrobbantó szomorú téma legyen a drágaság! Dr. Urbán Gusztáv. í £$)<$$$ A női divat szeméremsértő túlkapásai ellen szózatot intézett a hívekhez dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek. Eger, junius 23. Ma reggel az egri föszékes- egyházban az Űrnap nyolcadát befejező istentiszteletet az ünnepi körmenettel együtt Ridárcsik Imre prépost-kanonok végezte. A szentmisén és körmeneten dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek is részivett és a főszéketegyház- han beszédet intézett a hívekhez. A főpáíztor szózatában arra intette a nőket, hogy ruházkodásukban tartsák meg a templom iránti tiszteletet é6 ne hódoljanak a mai divat szemérmet sértő hóbortjának. Az egri főegyházmegye érseke beszéde végén kérte a nőket, hogy fogadják meg intő szózatát és ne kényszerítsék őt arra, hogy föpá8ztori hatalmánál fogva kitiltsa a templomból azokat, akik odanemillö öltözetben jönnek az Isten házába. A hívek mély megilletődésael hallgatták a főpásztor intelmét, amelynek szükségét, sajnos, az utóbbi időben igen gyakran láttuk. A katholikus egyház világszerte fellépett a modern női divat szeméremsértö túlkapásai elleB. Lapunk hasábjain több külföldi érsek és püspök szigorú intézkedéseiről adtunk hírt az utóbbi évek foiyamáu. A maj gyár zarándokok közűi is több hölgygyal megtörtént Olaszországban, hogy ruházatuk miatt nem engedték bö őket a templomokba. Annál szomorúbb, hogy Eger érsekfőpásztorának is meg kellett tennie a fenti súlyos kijelentéseket. Da minden reményünk megvan err*, hogy asz- ezonyaink és leányaink a fő- páeztor ma elhangzott szózatára azzal válaszolnak, hogy ezentúl I templomainkban csak odaillő ! tisztes öltözékben jelennek meg ée valóban nem adnak okot szigorú intézkedésekre. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!. I > í Az államot és egyházat szét- i választó törvényjavaslat revíziója Franciaországban. Páris, junius 23. A világháborúban közkatonaként résztveü katholikus papok szövetsége nagy mozgalmat indított az államot és egyházat, szétválasztó törvény revíziója érdekében, A szövetség illetve a mozgalom élén Bergey abbé kézviaelő all, aki nemrég Budapesten is járt és előadásokat j ■ tartott. Francia színdarabot francia nyelven adtak elő az Angol- kisasszonyok egri intézetének növendékei. *Un jour de congé au pensionnat». Az Angolkisaszonyok országos hírnevű leánynevelő intézetében virágzó középiskolák növendékei ötletes és kedves módon mutatták be néhány nappú ezelőtt francia nyelvtudásukat. Az intézet kitűnő tanárnője, Meter Jankovich Adrienne, ugyanis»Un jour decongéaupen- sionnaU címen erre az alkalomra francia nyelven színdarabot irt, melynek tárgyát az intézetben élő növendékek életéből merítette. A könnyed stílusban megírt, bájos jelenetekben bővelkedő és az intézeti élet sok kedves oldalát finom humorral feltáró színdarab 1928-ban játszódik le, amikor már minden növendék olyan jól beszél franciául, hogy még a cselédükkel is csak ezen a nyelven érintkezik. Ebből faliadnak azután a leg- humorosabb jelenetek. Az előadást Heines Klára szép zongorajátéka nyitotta meg Schubert Improaiptujével. Missura Irén mondott ezután kedves prológust francia nyeiven. Hochfelder Lola, Hochfelder L?nke, Szentgdli Irén, Baumann Olga, Quirin Gabi, Lengyel Klári, Keresztes Ili, Énekes Évi, Missura Irén, Racsek Klári, Heincz Klári, Tabár Bözsi, Back Ica, Hurin Olga, Muraközy Mária, Sülé Magdi, Hanicz Évi, Hamza íréi?, Hodobay Anni, Hozlánszky Otti és Papp Gabi prózában, Somogyi Évi és Domán Cuci pedig az énekben arattak nagy sikert. Pompás kiejtéssel beszélték, illetve énekelték a francia szöveget. A darab magyar szereplői Barankovic3 Erzsébet, Fazekas Anus, Hodobay Mécai és Miku- lecz Erna voltak, akik cseléd és szobalány szerepekben szolgáltatták a humort. A kedves előadást Racsek Klári pompás hegedűszólója és Hodobay Anny bájos francia énekszáma fejezte be, akit Heines Klári kitért zongorán.
