Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-24 / 141. szám
2 KÖRI INS FUJ» AU 1927. június 24 Diadalünnep a szerencsétlenek otthonéban. Bámulatos eredményeket hozott a nyilvánosság elé a siketek tegnap délutáni tornaversenye. — Rajz és kézimunka kiállítás a siketnémák egri intézetében. Eger, junius 23. Ódon, barokkfalű épülőt némasága mered a Káptalan utcára a barátok hídja sarkában. Ablakszemeit, kőkeretes kapuit, kívülről a közöny áthatolhatatlan rideg köde takargatja éa gondosan leplezi az emberszeretet templomának oltárain lobogó áldozati tüzek kiszűrődő csillogását. Pedig mekkora oltárok és mily hatalmas lángok! Tisztító tüzek, melyek kiégetik az emboridomű lényekből az állatot, a lélek eMugott magvát addig melengetik, az utakat addig egyengetik, míg a csira szárba szökken és szavakban, értelmes mondatokban tör ki, az ég felé. A sors igába törik a tudomány, a munka és szeretet hatalmas súlya alatt és a szerencsétlen lény ismét emberré lesz, teher, nyűg helyett a társadalom értékes tényezője. S hogy mindezek nem üres szólamok, bizonyítják nekünk az alábbiak: Délután 5 órai kezdettel tartották a siketnémák egri intézetében a növendékek tornavizsgáját. A talán számra nem nagy, de annál előkelőbb és intelligensebb közönséget Leopold Rezső, az intézet igazgatója fogadta és kalauzolta az épület hatalmas udvarán elhelyezett széksorokhoz. Az érdeklődök között ott láttuk Hedry Lőrinc dr. főispánt, Okolicsányi Imre alispánt, Dut- kay Pál pápai prelatus, apátkanonok érseki helynököt és Matuszka Mihály apát-kanonokot Eger város plébánosát, a vármegye vezető tisztviselőit, a ferences rendház tagjait, a közép iskolák tornatanárait, stb. Pár perccel 5 őrá után lépest a pályára a fiúk 32 tagból állő csapata, élükön Sturm József tornatanárral és a Magyar Hiszekegy elimádkozása után munkához láttak. Mintaszerű rendezésben, szem kápráztató gyorsasággal pergett le a verseny programmja. Az ügyes tagszabadgyakorlatok, merész társasgyakorlatok, labda, bot és egyéb játékok, rúdsná- szás, fabotgyakorlatok a legteljesebb mértékben meglepték a közönséget. Aki először volt a a siketek tornaverssnyén, cie- nevéiz emberek kínlódásait várta s helyette izmok játékát, domború mellkasok tágulását, ép és erős generációt látott, A parter- torna keretében bemutatott szál- tők, akrobatikus gyakorlatok pedig egyenesen cirkuszi mutatványok voltak. Igen szép eredményeket mutattak a növendékek a magasnyujtőa és korláton is. Majd hatalmas gúlák épültek s omlottak pillanatok alatt szét; hogy újabb és újabb változatnak adjanak helyet. Rengeteg taps között, a meghatottságtól csillogó szemek előtt vonult el a csapat. A verseny végén Leopold Rezső igazgató emelkedett szólásra, üdvözölte a megjelent főispánt és alispánt, azután a növendékek rajongásig szeretett vezetőjének, Sturm Józsefnek emberfeletti munkásságára tért rá. Ecsetelte azt a munkát, fáradtságot, mellyel nagyszerű feladatának átórzésé- ben teljes tudását'ömlesztetté át tanítványai leikébe. Röpke bepillantást engedett a műhelytitkokba is; azután kiosztotta az egyes versenyszámok győztesei között az érmeket. A Mliukő István vándordíjjal jutalmazott intézeti bajnokságot Módos László VIII. o. t. nyerte el, mig a magasugrásban Módos VIII., távolugrásban és futásban Sultis VI, mászásban Módos VIII, súly- dobásban Kelemen VIII., úszásban Módos VIII., korláton Vares Eger, június 23. A bazaárulő gróf Károlyi Mihály parádi hitbizományi birtokait, mint ismeretes, a magyar bíróság jogarőa Ítélettel elkobozta. A már hosszabb ideje állami kezelésben lévő parádi hitbizomány megosztása ügyében Tóth János O. F B. biró a nepokban helyszíni szemlét tartott az elkobzott birtokon, melynek megoszlása — értesülésünk XXI. országos zarándoklat Nagy Mária Zsilbe. P. Zadravetz István püspök és CrMÖaPálny. piarista tanár vezetésével augusztus hó 10.-én 8 napos zarándoklat indul Mária-Zallbe. Részvételi díj, mely magában foglalja az útiköltséget Budapesttől Má- ria-Zellig és vissza Mária-Zell- töl Budapestig, s az útlevél, vizumdijakat: II. osztályon való utazásnál 42 pengő, III. osztályon való utazásnál 30 pengő, 10 éven aluli gyermekek a részvételi dij felét fizetik. Az útlevél és vizűm beszerzéséről a rendezőség gondoskodik. Jelant- kezni és érdeklődni iehet levélVI, nyújtón Magda VI. osztályú tanulók nyerték az első dijat. Az elvonulás után a vendégek dr. Hedry Lőrinc főispánnal az élükön, a Demjén Mária, Erdélyi József és Faller Lajos tanárok tanítványainak kézimunka, famunka, r8jz és agyagmunka- kidllítSaát tekintették meg. Az értékei kollekcióban nagy sikert aratott a kormányzó agyagból készült élethű relief je, a sok játékszer, a vízfettésű magyar motívum-tervezések, a különféle szobrok, agyag portrék, a hatalmas perzsaszőnyeg, készruhák, föhérneműek, csipkék, asztalterítők, melyeket az utolsó öltésig, simításig a növendékek önállóan készítettek. Diadalünnep volt ez! Az a munka, mely a szerencsétleneknek módot nyújt arra, hogy egyéni boldogulásuk megteremtésében tényezők lehessenek, az muuka, mely csendben, titokban pezsgett a vastag falak között, tegnap kitört a napfényre, rést vágott a közöny kődén, megnyerte a maga számára Eger közönségét, mely minden bizonnyal teljes számban megtekinti a 26.-ig tartó kiállítást és ott lesz 25.-én délelőtt a szellemi stúdiumokat is befejező vizsgán, hogy tiszta képet alkothasson és belekapcsolódjék legalább érzéseivel az emberszeretet eme sziszifuszi munkájába. (e. m.) HÍREK Eger, 1927 június 24. — A magyar ifjúság nehéz útja. Végig vonulnak az utcákon a virágcsokros kislányok és fiúk, akik a kertek ékességét a »kisasszonyának vagy a tanitő urnák viszik a vizsga-asztalra. Virágos miliőben zajlanak la az iskolai vizsgák, amelyek igazi komolyságot akkor jelenteeek, amikor ez a vizsga az utolsó: nem csupán az iskolai évnek, hanem az iskoláztatásnak befejezését jelenti. Egyik oldalon az elhagyott iskola, a másik oldalon a komoly kezdődő élet. Ez a határkő mindig jelentős volt, ma azonban sokkalta inkább az. Nem kis dolog az iskola pontosan megszabott keretéből kilépni 8gy nagy, szabad területre, ahol egyszerre úgy érzi az ifjú, hogy hiányzanak mellőle azok a támasztékok és korlátok, amelyektől úgy szeretett volna szabadulni, de most, hogy nélkülük áll a világban, mégis csak megszédül. A nagy szabadságból így lett a bizonytalanság, amelyet a reménységek tettek cmpán virágos rétté. Lehet, bogy amig a távoli virágokig eljutottunk, sokszor felbuktunk s ez alatt a virágok is elfonnyadtak. Da mégis biztatta az életbe kilépd ifjút a remény s a gondot és bizonytalanság érzését inkább az adta, hogy nem tudott pontosan dönteni: merre, milyen pálya irányába induljon el. A szive vágya ezt az utat jelölte meg, a tehetsége mőst lát*zott parancsolni, a szülők akarata megint mást diktált. Melyik intést fogadja el? Ez volt a nagy gondja az első megindulásnak a múltban. Nagy gond ........ Milyen kicsi gond ahhoz képest, amely ma nyomja az életbe lépő ifjút és még jobban a szülőket. Nem a válogatás bizonytalansága kavarja fel a lelkeket, hanem nyomja és gyöíri a nagy-nagy bizonytalanság, hogy egyáltalában el lehet-e indulni? Van-e pálya, ahol jut még egy he- lyecske és egy darab kenyér, kell-e, érdemes-e tanulni tovább, lehet-e elhelyezkedni középiskolai vagy alsőbbfoku tudással, amikor a diploma sem biztosi? Nagy ára van ma az ifjúságnak. Azok, akik deres fejjel szó- litgatják az ifjúságot, hogy jöjjön vissza egy szóra, m8gvigaiz- talődhatnak abban a tudatban, hogy a mai kor ifjúsága egy nagy tehertétellel született. Ám azért, ha megkérdezzük azokat, akik ma a friss bizonyítvánnyal nekivágnak a nagy bizonytalanságnak: elcserélnék-e sorsukat a jól megalapzott öregséggel, azt Gróf Károlyi Mihály elkobzott parádi hitbizományi birtokát fele részben a Károlyi család, fele részben pedig az állam kapja. A palota és a műkincsek is a család birtokában maradnak. — Ez év végéig megtörténik a hitbizomány megosztása.
