Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-23 / 140. szám
hangulag magáévá tette Szent- Ivány Farkas indítványát. Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző ismertette ezután az állandó választmány javaslatát, amely szerint a közgyűlés táviratban üdvözölje Klebehberg Kunó gróf kultuszminisztert az Olaszországban elért sikereiért, valamint a magyar közoktatás- ügy terén véghezvitt hatalmas alkotásaiért. Dutkay Pál prelátus apát-kanonok, érseki helynök emelkedett szólásra a javaslathoz : — Mindennapi politikai hitvallásunk, hogy *Hiszek Magyarország feltámadásában*, nem csupán három egymáshoz rakott szó, hanem feltétlenül elkövetkezendő valóság. Az óra ütni fog, de nekünk arra elő kell készülnünk, mert az erőseké a világ. Az előkészületre szükségünk van azért, mert állig felfegyvekezett olyan ellenséges szomszédok vasgyürüje fog teljesen körül, akik országunk testéből egy-egy részt ragadtak el és nincs szándékuk azt visszaadni. És éppen ezért azon igyekeznek, hogy minket a világtól teljesen elzárjanak, még a panasz-szavunkat se hallja meg senki. Sokáig sikerült is nekik nem is épen nagy nehézséggel, hiszen egy világgal harcoltunk, egy egész világ fordult ellenünk, teutvérkezet nem nyújtott felénk senkisem s a népek sorsát intézni akaró népszövetségnél épen csak a mi jogainkat nem akarják elismerni. Ezért V8n szükség az előkészületre. Az előkészítés pedig azok kezében van, akik ezekben a nehéz időkben országunk sorsát irányítják, akikben meg kell lenni annak a tulajdonságnak, hogy felismerjék, mit kell tenni s hogy meg legyen bennük a hatni tudó erő, hogy eszméiknek a tömegeket megnyerjék és mozgósítani tudják annak végrehajtására, amit hazánk üdvére alapos megfontolással kigondoltak. Ilyen kiváló államférfi gróf Rlebelsberg Kunő, aki felismerte, hogy elkerülhetetlenül szükséges áttörni az ellenségeink által készített vasgyűrűt és megismertetni a világgal, hogy itt ezer esztendő óta él egy nemzet, amely nemcsak századok óta védte Európa kultúráját a barbárság ellen, de tudomány ás művészet dolgában is magasan emelkedik ki szomszédai felett, s a szellemi haladás terén méltán vesz részt a művelt nemzetek versenyében. Kultúrpolitikai programmjának alapgondolata, hogy ellenségeink elvehettek fegyvereinket, de szellemi fegyvereinket nem vehették el, s hogy 2 BGR1 NKPÜJSAu 1927. június 23-----------------tt------rm—i—Tmnrunnm ~nin-in—ini inrun mm- niirnii—minium .................inum imw mi i— i ■« i i, __m e gy szellemileg felsőbb nemzet nem lehet vazallusa az alsóbb rendűnek. (Úgy van! Taps és éljenzés.) Ez a gondolat szülte meg, hogy Becsben hatvan búvár és főiskolás kap helyet a magyar intézetben, Berlinben negyven tudós a Collegium Hungaricum- ban, Párisban húsz ösztöndíjas dolgozik, Cambridgeben, Oxford- ban, Londonban és Rómában pedig számos ösztöndíjas ma gyár főiskolai hallgató nyer elhelyezést. A külföld amely eddig csak Ausztriát ismerte, Magyar- országról semmit sem tudott, megtanulja hogy vagyunk, hogy diciő múlt áll mögöttünk és hogy nemzetünk dicső jövőt vár. Felismerte gróf Klebelsberg Kunő azt is, hogy fel kell újítani azt az értékes barátságot, amely elaludni látszott, amikor nemzetünk mint Ausztria szövetségese nem magunkért, hanem Ausztria érdekeiért magyar hűséggel ő# vitézséggel állt szemben Olaszországgal. Elment tehát Olaszországba, hogy útját egyengesse azoknak a szerződéseknek, amelyeket miniszter- elnökünk oly sikeresen véglegesített, hogy felújítsa a százados barátságot. Hogy miként vélekednek Olaszországban erről a barátságról legyen elég egyetlen ecetet említenem: Mikor Tü- köry ezredes, aki magyar létére •*##» as»## ím&3rt& -n Az erdészeti tanulmányi A Tiszajobbparti Vármegyék a felsötárkányi é az blasz szabadságért, Olaszország egységéért küzdött Palermo bevételénél, ahol a gárdát vezette és elsőnek nyomult be a városba, halálosan megsebesült és csakhamar meghalt, koporsója felett a diktátor ezeket mondotta: — A rettenthetetlen magyar méltó képviselője volt a vitézség klasszikus hazájának, Magyarországnak, Olaszország testvérének. A két nép testvérisége, melyet az ellenség színe előtt hősi vér forrasztott együvé, elműlhatatlan. A szabad ás egy- gyé lett Olaszország a világ előtt felelős a magyar szabadságért. Olaszország fiai ama napon, mikor meghallják a magyar csa- takíáltást, mely őket csatára hívja fel a Duna partjainak elnyomói ellen, örömmel csatlakoznak. Igen. Az olaszok e hős vértanú sírjánál esküsznek, hogy Magyarország ügye az 5 ügyük is és szívesen ontják vérüket magyar testvéreikkel. A diktátor helyett ma Mussolini az olasz nép tetteinek irányítója. A két nemzet között kötött barátságot ő is úgy értelmezi, mint elődje. Tanú erre a fogadtatás és a szerződés, amellyel Bethlen István nyilatkozata szerint Olaszország a nemzeti becsületünket adta visz- sza. {Éljenzés.) » SNMM» -Mi# w«. itfpttíi!» *-'0**® ‘rn S4S8M» vándorgyűlés kirándulása. Erdészeti Egyesületének tagjai A hűvös reggel illatözönében türelmetlen morgással hasítja a levegőt a hatalmas Chrysler- kocsi. A volant Neményi Ferenc igazgató biztos keze alatt idegesen mozog. Pár percnyi út csupán s már az érsekségi tüzi- fatelep udvaráD, negyven tágra nyílt tüdejü, széles vállű, napbarnított, kemény arcélü ember között állunk. A Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesületének tagjai várják a hordógyári iparvasutat, amely a sok tudni, tapasztalni vágyó erdészt éltető elemükbe, faöriások tövéhez, as erdő sűrűjébe röpíti. Az egyesület hétfőn tartotta meg a városháza dísztermében vándorgyűlését s a keddi nap folyamán ez érseki uradalom óriási kiterjedésű erdőiben, tanulmányi kirándulás keretében tette lehetővé, hogy az elhangzott viták a helyszínen nyerjenek befejezést. A tiz őrás túrára hatalmas, komoly és kellemes részt kihasználó programm állt a vendégek előtt, amelynek teljes pontossággal megállapított részletei szerint, a műsoron zsérci erdőkben. kivűl történt mozdony baleset után, rövid idő múlva a felső- tárkányi néma barátok hajdani örökénél a zöldtükrű tó partján hallgatta érdeklődéssel a kiránduló társaság a felsötárkányi erdőmester, Terstyánszky Dezső szellemes formákba öntött szakszerű magyarázatát; különösen azt a városunkat is érdeklő részt ragadhatjuk ki belőle, hogy az uradalom a tő medencéjében intenzív haltenyésztéshez kezd, ami mindenesetre erős konkurenciát és árletörőst fog jelenteni annak idején az egri halpiacon. Az út további részét iparvas- űton, majd gyalog, az aranyos kedélyek sziporkázása közt, tette meg a társaság s a legfárasztóbb hegymászások után itt is, ott is megállt a csoport, az arcok elhomoiyodtak, a verejtékező homlokok alatt feszült mozgásba jött az agy és méhéből az erdőt, a nemzeti vagyont s az erdők tövében nyomorgó nemzet életét megmenteni akaró gondolatok pattantak napfényre, tele gyönyörű ígéretekkel, tele termékenyítő, alkotó szellemmel, életerővel. Hangzatos jelszavak helyett eszmékért, elvekért harcoló, befelé néző, kontemplativ szellemű, higgadt emberek nemes konzervativizmussal átitatott, de ma- radiBágtől ment baráti vitájának zsongása töltötte be az erdőt, s körös körül koronáikkal bólint- gatva, csodálkozva hallgattak az öreg tölgyek, az örök futárok, a nehéz szürke felhők köny- nyed suhanásBal siettek a Tátra, Karsztok, Fcgarasi havasok felé, hogy szerte vigyék a hirt .... ime nyomunkban kiderült a magyar ég, a jövő pirkad ott biztató fénnyel ■ az eszmék, magasba törő vágyak éltető szele, korlátokat letépva süvölt át a határon és reményt küld a testvér-szivekbe. A dombok, hegyek, kilátók megmászása után a Kecakor tövében a vendégeket nagyszerű tízórai várta, melynek befejeztével Perlaky Elemér gazd. főtanácsos, érseki jószágigazgató a vendéglátó házigazda, Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek nevében üdvözölte az erdészeket, kik közül Onczay László, a gróf Károlyi László uradalom erdő- tanáososa, az egyesület alelnöke válaszolt és meleg szavakban éltette az érseket és a vándorgyűlés, valamint a tanulmányi kirándulás rendezögárdáját. Déli egy órakor érkezett vissza a társaság Felsőtárkányba, ahol csatlakoztak az időközben kiérkezett hölgyvendégekhez és együtt keresték föl a zsérci sod- rouypályát, ahol annak működéséről Neményi Ferenc igazgató tartott ismertető előadást. A legvidámabb hangulatban ért a társaság a zsérci hegytetőre. Hatalmas tisztás közepén diadal- kapu, ízlésesen terített asztalok, Pánczél Béla festőművész által festett étlapok, tréfás fölirások, cigányzene, várták őket. Friss pecsenye illata terjengett a levegőben és pár perc múlva már csak ez az illat mutatta, hogy itt ételnémű is volt valamikor. — A társasebéden családjával, együtt résztvett Okolicsányi Imre alispán, Trak Géza polgármester, továbbá Székely István jogtanár és még több egri hölgy és férfivendőg is. Több pohár- köszöntő hangzott el és sok köszönet, melyeknek javarésze Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket, a két bájos háziasszonyt Neményi Ferencnőt, Niklasz Ar- tűrnét és a fáradtságot és költséget nem kímélő rendezőséget, az egri hordó és faárugyár vezetőit, Neményi Ferencet, Niklasz Artúrt, az érseki uradalom tisztikarát, Perlaky Elemér jószágigazgatót, Nagy László erdő- tanácsost és Terstyánszky Dezső erdőmestert illette meg. Azután elváltak a testvér-ba-
