Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-23 / 140. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér.

Eger, 1927. június 23. csütörtök. XLIV évf. 140. sz.

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség : Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

A trianoni 239. szakasz. I

A trianoni szerződésből minden szakasz, minden paragrafus, minden mondat és minden betű hírhedt, mert ez a szerződés az igazságtalanság és hazug elvek szerződése. De ez a 239. szakasz ezenfelül méginkább hires, mert ezt a szakasz, mely a vegyes döntőbíróságról intézkedik — a béke halála, a Népszövetség agóniája lehet. A 239. szakaszhoz fűződnék a magyar-román birtokperek ^sorss, mely ezer és ezer magyar ember vagyonáról ítélkezik. A perdöntésre vegyes bíróságot lenne hivatva e szakasz hatályával, mérvével és kötelezettségével kijelölni a hires wilioni kreatúra: a Népszövetség. És a Népszöveiség ? Szterényi Józsefnek a felsöház- ban elhangzott szavai Bzerint: »Nekünk nem akar igazat adni, a románoknak nem mert nem igazat adni.«

A Népszövetség hát igy respektálja azt a szerződést, amelyet nekünk koporsónak készítettek ugyanazok, akik balkezükkel ugyanakkor megcsinálták az igazság és béke, humanitás, nemzetek joga satöbbi nagy frázisokkal ezt a nemzetek szövetségének keresztelt humbughivatalt. A népszövetség nem mer az igazság szövetségese lenni, nem tud tekintély lenni, mert nem akar, ős egyetlent, amit tesz — mert valamit mégis csak tenni kell minden esetben — úgy csinál, miut a vén asszony, amikor eljött hozzá a Halál, az élet igazságát, a haiált beváltani, azt mondja: holnap, szeptemberben, azaz halogat.

És aztán tisztán, egyszerűen, jogalapon, a trianoni 239. szakasz jogán : ha nem respektálta a népszövetség Trianont, nem kell respektálnunk nekünk sem — folytatta a felsőházi szónok.

A trianoni szerződés minden szakasza hírhedt, de ez a 239.-es a mi igazságunkat hordozza s ezt a szakaszt a győzők csinálták, ezt nem lehet átlépni, ezt nem lehet halogató jelleggel letagadni, mert ők csinálták. A 239. es lesz a béke halála, Magyarország igazsága, előbb vagy szeptemberben — a mi igazságunk! M. S.

Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg

Runó gróf

Szent-lvány Farkas

Eger, június 22. Heves vármegye tegnapi közgyűlésén az alispán és a vármegyei árvaszéki elnök évne- gyedes jelentése után dr. Hedry Lőrinc főispán azt a javaslatot tette a törvényhatósági bizottságnak, hogy

az alispán és árvaszóki elnök évnegyedes jelentéseit a vármegye hivatalos lapjának rendkívüli kiadásában a közgyűlés előtt legalább nyolc nappal küldjék ki minden bizottsági tagnak.

A főispán szükségesnek tartja, hogy ezeket az évnegyede» jelentéseket, amelyek a vármegye egész közigazgatásának ügymenetét magukban foglalták, ne csak a közgyűlésen tartott felolvasásból, hanem ez új intézkedés által jő előre ismerjék meg a bizottsági tagok, hogy az egyes kérdésekhez előkészülve szólhassanak hozzá.

A közgyűlés egyhangú lelke: sedéssel elfogadta a főinpán javaslatát és a következő közgyűlésen már eunek értelmében járnak el.

Keglevich Gyula gróf a közgyűlés tárgysorozatánál sokallja a póttárgysorozatot.

Okolicsányi Imre alispán bejei nti, hogy megfelelő intézkedéseket tesz

Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözlése.

Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző ismerteti ezután az állandó választmány javaslatát, amely szerint Heves vármegye törvényhatósága táviratban üdvözölje Bethlen István gróf miniszterelnököt legújabb külpolitikai sikerei és az olasz-magyar barátsági szerződés megkötése alkalmából.

Szent-lvány Farkas apci földbirtokos emelkedett ezután szólásra.

— Hat esztendeje annak, — mondotta, — hogy a kegyes sors Bethlen István grófnak kezébe adta Csonkamagyarországnak, ennek a törött hajőroncsnak, vezetését. Ugyanaz a Bethlen

és Dutkay Pál beszédei Heves vá

István gróf ül ott a kormány- keréknél ma is, de mégsem ugyanaz, mert Bethlen István gróf azóta rettenetesen megnőtt.

— A háború előtti utolsó években a magyar politikának passiv, defensiv természetű tevékenysége volt Tisza István gróf vezetése alatt. Ennek a passiv és defensiv politikának célja egyrészt azinteg6r Magyarországnak és ezeréves ősi alkotmányunk pilléreinek megvédése volt a forradalmi, romboló elemekkel szemben, másrészt pedig aPregmatica Sanctión és a 67-ea kiegyezésen alapuló dualizmusnak védelme voll, amely dualizmusban

ötven év alatt ötszáz esztendőt fejlődött

Magyarország kultúrában ős gazdasági téren. Ez a passiv és defensiv politika nem felelt meg Bethlen István gróf egyéniségének. Bethlen az aktív alkotó politikus jellegzetes típusa. — A vesztett háború után — a rengeteg vért vesztett Magyar- ország újjáépítésénél — bontakozhatott csak ki igazán az ő hatalmas egyénisége.

»Megfelelő helyre megfelelő emberi,« — mondja az angol. — Bethlen István személyében ezekben a súlyos időkben megfelelő ember került a megfelelő helyre: Magyarország élére, ő az a providenciális államférfid, akit a magyarok Istene küldött nekünk. Miniszterelnökségének első napjától kezdve nőtt. Hő- napről-hónapra, ővről-ővre nőtt nemcsak magyar, de legfőképen nemzetközi relációsban is. Es ma már oly magasan áll, hogy a Magyarországot különben látni és észrevenni nem igen akaró és a félreértésből, vagy tudatlanságból ellenséges külföld, kénytelen hazánkat az ő vállal kimagasló alakján keresztül megismerni.

Néhány hete tértem vissza európai körutamról. Páriában, Olaszországban és Genfben tartózkodtam. Páriában a jővátételi bizottság angol tagjával beszéltem, aki többek között azt monüdvözlése.

megye közgyűlésén.

dotta nekem : »Boldog ember ön és büszke lehet, hogy annak a nemzetnek a tagja, amely Bethlen István grófot magáénak vallja és Sir William Gosa jól ismerheti a magyarokat, mert hozzátette: »Csak aztán becsüljék is meg.«

A Journal de Geneve a Nép- szövetség franciabarát politikájának félhivatalos orgánuma ápr.

3.-i számában: »La consolidation —politique de la Hongrit« címmel vezércikket közölt, amelyben Bethlen István gróf Olaszországgal és Jugoszláviával szem- bán folytatott politikájáról a következőket írja: »A játszma jól volt játszva. Benes úr Bethlenben méltó ellenfélre talált.« Aki ismeri az európai külpolitikában Benes nevének súlyát, az kellőképen értékelheti a svájci lap vezércikkének jelentőségét.

Mindezen szavakra a kororát az a ritka kitüntetés és szívélyes fogadtatás rakta föl, amelyben őfelsége az olasz király és Európának határozottan legnagyobb vonalú államférfia: Be nito Mussolini részesítette Bethlen litván legutóbbi olaszországi útját.

A kőpviselóház külügyi bizottsága folyó óv május 5 .i ülése felemelő és meggyőző bizonyságát adta annak, bogy nincs ma az országban egyetlen egy komoly és nemzeti alapon álló párt, vagy frakció sem, amely ne tapsolna Bethlen külpolitikai sikerének. Mindezek konzekvenciája folytán javaslatom a következő:

— »Heves vármegye törvényhatósági bizottsága őszinte szeretettel üdvözli és odaadó hálás ragaszkodásáról biztosítja azt a Bethlen István grófot, Magyar- ország miniszterelnökét, aki a Trianonban eltemetett Magyar- ország hét lakattal lezárt koporsóját hat évi önfeláldozó és emberfeletti munkájával felfe- szitette és a már csaknem utolsó csepp levegőjével küzdő tetszhalottat ismét levegőhöz és igy élethez juttatta.«

A közgyűlés nagy lelkesedéssel ünnepelte a szónokot és egy-