Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-04 / 126. szám

Ära 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. június 4. szombat. XLIV, évf. 126 sz

f ' r #

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség : Eger, T , Kiadóhivatal: Líceumi f£eu.m* Telefonszám: í’.mda'

Trianon 1920. junius 4.

A magyar történelemnek Mohács, Nagymajtény és Világos után a legszomorubb helye Trianon, ahol az ezeréves Magyar- országot temették a győzők s amely temetést a magyarságnak megfogyatkozott erőinek tudatában összeazoritott fogakkal, az erőszaknak, a kényszernek eredve volt kénytelen tudomásul venni s aláírásával megpecsételni.

Mikor a magyarság megérte Trianont, nem tudta s nem is tudhatta, hogy mit jelentenek a ráparancsolt feltételek számára. A lefolyt évek taníthattak rá meg mindenkit, hogy mit vesztettünk Trianonban, hogy milyen gyász szakadt az úgynevezett békeszerződéssel a nemzetre. Ennek dacára a békeszerződés aláírásának napja a Trianon emléke nem él úgy a magyarság lelkében, mint ahogy azt a magyarság jövője megkívánná.

Az erőszak évei egyre őrlik, gyöngítik azokat a kötelékeket, amelyek az elrabolt területen sínylődő testvéreinkkel szorosan összefűztek. A családi kapcsolatok lazulnak, az érdekkörök szétválnak, a munkásélet sodra szétágazó irányba tereli, a lelkileg egységes magyarságot s azzal fenyegeti, hogy minden közvetlen nexus, amely a lelki egységet legjobban ébrentartja a az összetartozás érzésének űj és űj tápot ad, az idő múlásával egészen el fog sorvadni.

Ha sokáig így tart, nem marad már, csak sajgó magyar érzésünk a trianoni határon innen áB tű), amelynek azonban kiestek a reális támasztópillérei.

S ez mérhetetlen veszedelmet jelent a nemzeti együttérzés, a faji öntudat intenzitására és ak- ciőképességere. Az emberi természet örvényeivel számolnunk kell, akármennyire bízunk is a magyar faj hazafias érzületében, számolnunk kell azzal, hogy egyszer eltompul a fájdalom, hegedni kezd a seb s eljön az az idő, amikor a magyarság Trianon fekete napját esetleg

már csak szürkén fogja látni.

Pedig ennek a napnak őjfeke- tének kell maradnia.

Éjfeketének mindaddig, amíg országunk csonka teste újra össze nem forr az elszakított részekkel, míg idegen járomban nyögő testvéreink fel nem szabadulnak, Trianon gyásznapjára az első fájdalom hevével kell visszaemlékeznünk, mig a bilincseit magunkon érezzük.

Pedig minden azt követeli, hogy ne rejtegessük ezt a gyászunkat, mert ez a titkolózás immár egyetlen erősségünk, faji öntudatunknak gyöngüléséhez, közönyhöz és megalkuváshoz vezet.

Nem gondolunk munkaszünetre, pompázó ünnepi összejövetelekre és szónoklatokra. Sőt. Legyen ez a nap a megfeszített

Debrecen, junius S.

Ma délelőtt folyt le a debreceni tudományegyetem központi épületének alapköletételi ünnepsége, Horthy Miklós kormányzó, gróf Klebelsberg Kunö kultuszminiszter, továbbá Debrecen egyházi és világi hatóságainak jelenlétében.

Reggel 8 órakor érkezett mag a kormányzó a Turán-vonattal a debreceni nagy állomágra, ahol a katonazenskar a Himnuszt játszotta. A kormányzót és kíséretét a polgári hatóságok élén dr. Hadházy Zsigmond főispán és dr. Magoss György polgár- mester fogadták. A kormányzó Debrecen város ötösfogatán egyenesen a nagyerdei egyetemhez hajtatott, ahol kezdetét vette az alapköletételi ünnepség.

Az egyetem rektora elmondotta a Hiszekegyet, majd dr. Erdősi Józsefnek, a hittudományi bar dékánjának imája után

munka napja és száműzzön minden szórakozást. Legyen ez a nap a némaságé, hiszen az igazi gyász mindig néma.

Néma nap! Ne legyen az ajkunkon Trianon, de égjen ott mindenkinek a szívében. S hogy ott ég, adjunk ennek kifejezést úgy, ahogy ki-ki családi gyászának szokott kifejezést adni.

Minden magyar férfi és nő viseljen ezen a napon minél egyszerűbb és színtelenebb ruhát, gyátzkarszallaggal. Senkise vegyen részt színházi előadáson, senki se jelenjen meg mulatóhelyeken, zenés összejöveteleken. És kiki találja meg a módját annak, hogy belső gyászának minél erőteljesebben adjon külső kifejezést. A gyásznak ezzel a módjával a rosszakaratú külföld sem tud polémiába szállani. Bennt pedig, hisszük, ez a nemes gyász odaégeti a közönyre hajlő Ielkekbe a maga fekete szig- numát a ébrentartja a nemzeti keserűség már-már hamvadni készülő tüzel!

Klebelsberg Kunó gróf és Balthasar Dezső református püspök mondottak rövid beszédet. A kultuszminiszter után Horthy Miklós kormányzó tartotta meg az ünnepi avatő-beszédet, melynek befejeztével a rektor felolvasta az alapítólevelet, melyet tokba zárva az alapkőbe helyeztek. Az első kalapácsütést a kormányzó tette s az óriási közönség kalaplevéve hallgatta a messzecssengő hangján szárnyaló jelmondatot: »Hazádnak

rendületlenül!*

A kultuszminiszter doktorrá- avatása 10 órakor kezdődött a rektor üdvözlő beszédével, aki engedélyt kért az avatásra. Ezt a kormányzó megadta, ami után megtörtént az avatás és az oklevél átadása. A kultuszminiszter köszönő beszéde után a rektor mondott záróbeszédet.'

Lapunk zártakor értesültünk, hogy 11 órakor ?a kormányzó

és kísérete Hajduböszörmő., ment autón az ottani »hol® szobrának« leleplezésére. Buda pesti kíséretén kívül vele mentek a főispán, a püspök, Hajdú vármegye négy képviselője, az egyetem küldöttei és a sajtó képviselői.

Klotild főhercegasszony meghalt.

M. T. I. rádió jelentése: Klotild főhercegaszony pénteken reggel 3 órakor a család alcsuthi birtokán meghalt. Temetése junius 6-án lesz a budapesti Várkápolnából.

A kánikula hatása a fővárosban.

M. T. I. rádiójelentése:

A budapesti mentőegyesület tegnap 180 esetben nyújtott első segélyt. A teljes permanenciában álló testület autói kevésnek bizonyultak és a sürgősen hívott mentöorvos igen sok esetben magánautók szívességét volt kénytelen igénybevenni, hogy mielőbb eljuthasson a baleset színhelyére. — A kivonulás oka 150 esetben a nagy hőségnek tulajdonítható rosszullét volt. iga asisaaai j«aas'sa?ü^i!SQSBi ^sescsi

Máglyahalál egy szabolcsmegyei községben.

Tudósitónk jelenti: A szabolcsvármegyei Biri nevű községben borzalmas tüzhalállal halt meg a négy éves kis Barducz Ilonka, Barducz Mihály gazdálkodó leánya. Barduczák az udvaron máglyatüzet raktak, mert féltek az éjszakai fagytól és hidegtől és a tűz mellett melegedtek. Junius 2.-án is nagy mág- lyaiüz világok a gazda udvarán, a tűz mellett állt a négy éves Ilonka is, akit egy pillanatra a szülök magára hagytak. A kislány olyan közel lépett a máglya tüzéhez, hogy annak lángja elkapta és összeégette. A nagy- kállói csendőrörs telefonon tudatta a borzalmas szerencsétlenséget a nyíregyházai kir. ügyészséggel, ahonnan megadták az engedélyt az égési sebeiben elhunyt leány temetésére.

A debreceni egyetem alapkőletétele.

Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, az egyetem díszdoktora. A kormányzó is résztvett az ünnepségeken.