Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-04 / 126. szám
EGEI NÉPÚJSÁG 1927. június 4 w&BamgMBMBsmsmz eev^&ssb A müncheni magt/ar diákmozgalom. magyar konzuli tisztviselő egy Történelmi perspektívából sze11' lélve a világégés eseménye’’ ma már tudjuk, hogy az alli*1 ha' talmak és az uszályukbrKaPasz" kodó kis szövetsége-3'1* várat" lan győzelmüket im a ^arc‘ téri fölényüknek, l-406“ eSJ 'gen ügyesen alkalmi“ ProPaganda- hadjáratnak -^önhetik. Nemzetünk nap tragédiája bebizo- nvitntta f*KJ azok meI1ett van az iga^*' akik mellett áU a világ'zvélemény 8 h°sy egy -fen preparált világközvéle5y még egy minden emberi tinikét meghazudtoló, szégyen- teljes országrablásnak is szinte megváltói nimbuszt kölcsönözhet. Ellenségeink jobban értettek a közhangulat megdolgozásához, mint a fegyverforgatáshoz. Szinte elképesztő azoknak az összegeknek a nagysága, amiket a világközvélemény megdolgozására fordítottak és bámulatba- ejtők azok a metódusok, amelyeket ennek a célnak elérése érdekében alkalmaztak. Nekünk egy Trianon dantei tragédijára volt szükségünk,hogy a propaganda nagy horderejét felismerjük. Saját kárunkon kellett megtanulnunk azt, hogy mi- kép kell fajunk és nemzetünk érdekében propagativ utón is dolgoznunk. Ha ma a világ s ennek sajtója sokkal többet foglalkozik hazánkkal, úgy az semmiesetre sem tulajdonítható a rajtunk esett sérelem fokozatos felismerésének, hanem annak a propagandának, ami ma szerte a világon Magyarország érdekében folyik. A Ma magyar propagandájának legeminensebb hordozói, a külföldön tanuló magyar diákok, akik fiatal szivükben lángoló haza- és fajszeretet .csodatevő igézetével hirdetik nemzetünk nagyságát. Ezek a fiatal gyerekek, akiknek fiatalságát a reánk szakadt nagy nyomor, szükség és szenvedés már aggá tette, mint egy hit buzgó apostolai járnak-kelnek, agitálnak ős szórják fajunk megismerésének gyümölcsöző magvait, amelyekből majdan ki fog virulni minden magyar vágynak a beteljesülése : Integer Magyarország! Ma már számos egylete van a magyarságnak, amelyek mint tábori őrsök felgyújtották a messze idegenben a világosság tüzőt, amelynek fénye bevilágíi a bús magyar éjszakába. Ezek közül az egyletek közül, amelyek a magyar kultúra legserényebb pionírja, a legjelentősebb szerepet ma tagadhatatlanul a Hungária müncheni diákegylet tölti be. A Hungária müncheni magyar diákegylet alapítása az 1922. évre esik, amidőn Lits Ernő pár lelkes fiú segítségével a szervezetlen erőket összefogta s egy nagyszabású kulturmozga- lom szolgálatába állította. S ez alatt az egynéhány esztendő alatt olyan nagy koncepciójú munkaprogrammot hajtott végre, amely szintén egyedülálló a maga nemében. Se szeri, se száma azoknak a ténykedéseknek, amelyek az egylet munkásságát jellemzik. Jobbára az egyesület működésének köszönhető, hogy a háború után közvetlenül az ott uralkodó magyarellenes hangulat ma mély szimpátiává változott. De a lokális jelentőségű munkákon túl is kiterjed az egylet tevékenykedése. Ma a müncheni magyar diákság nemcsak a magyar kulturpropagandában hangadó, hanem minden olyan mozgalomban is, amely a diákságot közelebbről érdekli. Figyelme és munkássága mindenre kiterjed, munkakörébe mindaz be lett kapcsolva, amiből Magyarországra nézve látható haszon és előny származhatik. S ezt a sokoldalú tevékenységet, amelynek részletezéséhez ez a hely szűk, az egylet azzal koronázta, hogy nagyszabású ünnep keretében felszenteltette kint az idegenben a magyar nemzeti színekben pompázó egyleti zászlóját. A müncheni magyar diákegylet nem ámítja magát üres látszatokkal. Jól tudja, de érzi is, hogy az egész eddigi működése, minden tette, de minden iparkodása C3ak sok színben csillogó szappanbuborék addig, míg pozíciójának reális és tartós bázist nem nyújthat, míg munkálkodásának eredményeit állandósítani nem ítudja. Legközelebbi célja az eddig elért eredmények és sikerek állandósítása, a müncheni magyar Háznak megalkotása. Mert a müncheni magyar ház hivatott megvalósítani: A hat év óta működő müncheni magyar iskolának állandósítását. A magyar tanszéknek felállítását. Egy központi kutató intézetnek a megszervezését olyan célzattal, hogy a német tudósok magyar vonatkozású munkálkodásuk céljaira szakszerű vezetés mellett megtalálhassák az őket érdeklő anyagot. Egy magyar kulturmuzeum életbehivását. A speciális előképzettséget kereső magyar tanulóifjúság számára a kollégium felálitását. Módot nyújtani, hogy az odahaza tanuló magyar ifjak szünidejüket kevés pénzzel külföldi intézmények tanulmányozásával tölthessék el. Minden programmpont annyira fontos a magyarság létérdeke szempontjából, hogy nem lehet felettük minden további nélkül napirendre térni. Mindegyikét a viszonyok szükségessége termelte ki. Talán joggal illethetik az egyletet azzal a szemrehányással, hogy minek az anyagi és szellemi erő pazarlás egy ilyen intézmény megalkotása érdekében akkor, amidőn otthon i« annyi égő probléma vár hiába orvoslásra, amidőn a hazai diákság a legnagyobb nyomorral küzd. Bármennyire elfogadható is ez az ellenvetés, nem szabad elfelejtenünk jj&zt, hogy addig, mig a bennünket körülvevő ellenségeink százszámra küldik államsegéllyel külföldi egyetemekre ifjaikat, addig mi sem maradhatunk el, addig nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy egy minél nagyobb, külföldön kiképzett gárda felett rendelkezzünk. «««««SM 9SIS WS* ív s►«-«** ífiSíMü mm Élete kockáztatásával mentett ki a kútból egy négy éves gyermeket. Németh Sándor tűzoltót bátor tettéért felettes hatósága kitüntetésre terjeszti elő. A müncheni magyar tanulóifjúság jól tudja, hogy a mostani nehéz viszonyok között terveinek, törekvéseinek megvalósításában nem számíthat kellő állami támogatásra. De igenis számít a magyar társadalom áldozatkészségére, azért már most intézi szózatát a magyar nemzet egyeteméhez: segítsetek a külföldön munkálkodó és küzdő ifjaitoknak, hogy magyarhoz méltóan elvégezhessék azt a feladatot, amelyet hazánk nagy tragédiája, nemzetünk óriási Bülyadése számukra kijelölt. Ha minden magyar kötelességét át- érzi, ha minden msgyar megérti a,z idők szavát, akkor nem kell félni attól, hogy ez a dicső nemzet elpusztul. Riedl Istvánná Äz egri »Mansz« propaganda-osztály vezetője. Eger, junius 3. A kötelességteljesítőd és személyes bátorság minta példáját adta tegnap délután Németh Sándor hivatásos tűzoltó, az egri Tűzoltó Egyesület rajvezetője; amikor élete kockáztatásával, minden segítség nélkül bemászott egy mélyvizű nyitott kútba, hogy fuldokló embertársát megmentse. — Tegnap, a kora délutáni órákban kerékpárján a városi villanytelep felé vezető úton haladt Németh Sándor, mikor a szomszédos rétről, a pecértelep felől borzalmas sikoltozást, segélykérést hallott. A tűzoltó, kötelességének tudatában, azonnal leugrott gépjéről, azs egy fa mellé támasztva, árkon-bokron keresztül, a hangok irányába rohant. Nemsokára megpillantott egy jajveszékelő asszonyt, aki kétségbeesésében fejét vesztve szaladgált a rét szélén ásott nyitott kút szájánál, majd kezeit tör delve tekintgetett be a kút mélyébe. Mikor pedig megpillantotta a feléje közeledő tűzoltót, hozzája rohant és térdenállva kérte, mentse meg négy éves gyermekét, aki játék közben a kávanélküli kútba zuhant. Németh Sándor nem habozott, ledobta kabátját és bár senki sem volt segítségére, bemászott a kútba, hogy, ha még lehet, megmentse a szerencsétlenül járt gyermeket. Nyaktörö úton, a merőleges falon, körmeivel kapaszkodva haladt a derék tűzoltó a kút vize felé, melynek tükrén már- már utolsókat csapott apró kezeivel a kis gyermek, fönn a parton pedig szívszakgatva, tehetetlenül nézte a halálos küzdelmet az édesanya. Németh Sándor megingathatatlan bátorsággal közeledett a vergődő gyermek felé s már csak egy méternyire volt tőle, mikor a kútfal rovátkái megszűntek és sehol sem talált oly repedést, vagy kiálló követ, melyben megkapaszkodhatott volna, ügy látszott, hogy a mentés teljesen lehetetlen s a tűzoltó kénytelen lesz visszafordulni, mikor váratlanul segítség érkezett. Több földműves haladt arra, akik értesülve a körülményekről, a puttonyaik madzagját összekötözték és azon engedték le tűzoltót. A gyermeket sikerült a vízből kimenteni és a tűzoltó mesterséges lélekzés segítségével eszméletre téritette. Amint értesülünk, Németh Sándor rajvezetőt, — aki eddigi működése alatt a negyedik ember életét menti meg — felsőbb kitüntetésre terjesztik elő. Elvált házastársak, ha talál koz nak . . . Tudósítónk jelenti: Geese András besenyőtelki föld - míves már hosszabb idő óta különváltan ál feleségétől. A férj tegnap este Gecse Benedek és Szabó Sándor társaságában meglátogatta a szüleinél lakó Boz*ik Verőnkét, akit rövid szóváltás után úgy megvert, hogy a fiatal asszony 8 nap alatt gyógyuló testi sérülést szenvedett. A füzesabonyi csendőrörs Gecse Andrást feljelentette az egri kir. járásbíróságnak.
