Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-17 / 87. szám
Ára 16 fillér (2000 E), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. április 17. vasárnap. XLIV évf. 87. sä Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Megérkezett a hosszúlejáratú szőlökölcsön első részlete. A napokban a kölcsön teljes összege a szőlősgazdák kezeihez jut. Ä húsvéti gyertya világszerte fellobbanó fényénél világítsunk be Európa sötétségeibe, vagy akár a világ éjszakájába. Vájjon merre fogjuk megtalálni a boldog nemzeteket?! Közelünkben aligha. Itt az anyagi tönk réme, az erkölcsi züllés örvénye fenyegeti a győztes és legyőzött népeket egyaránt. Akit előbb a háború ostorozott, mo&t a béke fojio- gatja s napról napra nyilvánvalóbbá válik, hogy nemcsak a vereséget, de íme: a győzelmet is igen-igen nehéz kibeverni. Gond, aggodalom, tehetetlenség, viszálykodás gyakori vendégek többó-kevősbő mindenütt. Akármennyire tele is legyen emberi részvéttel a szeretettel a lelkünk, nekünk magyaroknak mostanában nem igen fáj a szomszédunk feje. Elég baj találtatik a saját portánkon s karunknak és lelkűnknek minden erejét glédába kell állítanunk, hogy valamiképen kievickéljünk a hínárból, meíyhez hasonlóba rnent- hetellenül belepusztulna egy nálunk gyengébb náció. Hát a u>i erőnknek ugyan hol van a forrása ? Miért bízik aay- nyira önmagában a magyar e vájjon miért rettegnek tőle aDy- nyira mások ? ! Még ma is, amikor kicsavarva kezéből a fegyver, minden mozdulatára kutató szemmel vájjon miért vigyáznak ? Nyilván azért, mert erősnek hiszik és félnek erejétől. De hát csakugyan erő«-e a magyar? Az izmai s a csontjai minden bizonnyal azok, de vájjon erejének teljességében van-e még mindig a lelke is? A szárnyaló magyar lélek a magasságokban jár-e még mindig, mint őseink idejében, vagy már csak a mocsarak fölött röpdö* ? Husvét vigíliáján keressük a magyar lelket és nehezen találjuk. A gazdasági küzdelmek sodrában valahol elveszett a magyar lélek b a forgatagból előhalászni, úgy látBzik, fölötte nehéz. És vájjon Dobó István városában, a hősök vérével és poraival megszentelt hantok fölött, az utódokban a régi nagyoknak áldozatkész, hőéi lelke él-e, vagy már csak a saját nyomorult sorsunkért tudunk hevülni és fáradozni? Bajaink terhe alatt nem kérgesedéit e el a szívünk s a saját létünk gondjai mellett fajunk és nemzetünk nagy kérdései számára van-e még mindig érdeklődésünk, részvétünk, fájdalmunk és féltő aggódásunk ?! Kell lennie, mert a polgárok millióinak esengő éc önfeláldozó szeretetéből tevődik össze az a nemzeti erő, mely egyedüli záloga a magyar feltámadásnak. Az egri szőlősgazdák a mostani időjárás mellett az idén sem remélhetnek egész termést a múlt évi katasztrófa után. Sajnos a bortermelés és a bor értékesítésének előmozdítása ügyében még máig sem történtek meg u rég beígért és várt intézkedések, mint a borfogyasztási adó mérséklése, vagy eltörlése, nagyobb, állandó adókedvezmények stb. Az olasz, a francia, a dalmát, spanyol és német bortermelők óriási előnyökkel rendelkeznek ma is a magyar bortermelők fölött. A magyar bortermelés egymillió magyar ember kenyerét jelenti. Egernek pedig csaknem egész gazdasági fundamentuma a bor. így Eger város jövője, fejlődé«e, boldogulása seljesen a magyar bortermelés sorsától függ. A Heves vármegyei Hírlap 1912. január 25.-én kelt szám« akadt kezünkbe, amelyben bizonyos érdekességet találtunk. A cikk címe: Helytállás. Abból az alkalomból irta ezt Baboesay Sándor v. orezággyülé*i képviselő. m. kir. kormányfőtacácíos, amikor Tisza István gróf akkori miniszterelnök az Az Újság cimü lapnak Muszáj c vezércikkében a következőket mondotta: »Olyan hadseregünknek kell lenni, mely helytálljon minden hatalom mai szemben.« Ezt a gondolatot Baboesay Sándor téves koncepciónak tartotta és arra a Heveavármegyei Hírlap említett cikkében igy reflektált : »Én nem jövendölgetek. A prófétáknak utóbb már rosszul ment a dolguk. Az utolsó fpróféta Habakuk volt, de ő is éhen hal, ha a varjak el nem tartják. Még csak ezt sem mondom, hogy megtörténhetik; de akár mondom, akár nem: bizonyos eshetőségek bekövetkezhetnek. Németország tengeri haderejének gyorstempőju fejlesztésével féltékennyé teszi Angliát. Ilyen körülmények között minden olyan kérdés, amely a bortermeléssel összefügg, szorosan érdekel minden egri polgárt. A szőlősgazdáknak most legégetőbb kérdése a hosszúlejáratú szőlőköicsön gyors lebonyolítása. A Hitelszövetkezet egri vezetői ezen a téren minden lehetőt elkövettek. Fáradozásuknak eredményeképpen a kölcsön első részlete már meg is érkezett Egerbe, mintegy 25.000 pengő összegben. Néhány napon belül azonban a kölcsön teljes összege leérkezik és kiosztásra kerül a gazdák között. A vezetőség azoknak a gazdáknak, akik reászorultak, addig is ideiglenesen előleget nyújt, amit azután a rendes kölcsönbe számítanak. , »a*...**#«# m»)MSSSOSO Franciaországban még mindig ez a mottó: amely francia revanche háborúról beszélne, meg érdemelné, hogy fejbelöjjék; de aki erről m»g csak nem is gondolkoznék, megérdemelné, hogy felakasszák. Olaszországot egysége előtt igy jellemezték: Italia fara de se: Olaszország magától cselekszik, vagyis a kormányoktól függetlenül. így lett egységessé az akkori derék uralkodójának és még derekabb kormányának majdnem akarata ellenére. Az irredenta pedig, annak az eszmének a sarjadéka, most is él. Dante, a poéta is, már a XIV. században igy ábrándozik : A Quarnerő zárja be Olaszország határát és füröszti partjait. Oroszországban a krimi hadjárat óta megkövesedett Gor- csakoffnak az a mondása, hogy Ausztria hálátlansága által a világot bámulatba ejtette. De különben is Ausztria; Oroszországnak balkáni céljai elérésében, természetes akadálya. Poroszország kétélű kardjának egyik éle pedig mindig Oroszország ellen van fordítva. Ez a bismarcki végrendelet is. Ilyen politikai konstellációk között az érdek és revanche egyesült eszméje összehozhatja Angliát, Franciaországot, Itáliát és Oroszországot, Németország és szövetségese, Ausztria ellen. Az egyesült négy hatalom a két nagyhatalmat, Németországot és Ausztriát egy óriási vaspánttal szoríthatja körül. Amint Bismarck mondta: Ausztria, ez a künstliches Bauwerk der Centralisation, különös keveréke az ellenséges indulatú nemzetiségeknek, amelyeket csak a bukások, szenvedések és megaláztatások hosszú láncolata tart jől-rosBzul össze. Ilyen európai nagy konflsg- ráoiő esetében bizonyára inkább rosszul, mint jól. Négy tengeri nagyhatalom állana egy tengeri nagyhatalommal és négy szárazföldi nagyhatalom két ilyen nagyhatalommal szemben.« A cikk, amelynek itt csak egy részletét közöljük, mindennél világosabban bizonyítja Eger ősz politikusának éleslátását. Jövendölésé, sajnos, minden pontban bekövetkezett. Adja Isten, hogy úgy következzék be az a mostani kívánsága is, amellyel a régi nagy Magyarországnak feltámadását óhajtja éa várja az egri közéletnek az a mindannyinak által szeretve tisztelt nesztora. Galacban felrobbant egy titkos löporraktár. Bukarest, április 16. Galac egyik külvárosának utcájában ma hajnalban robbanás történt, amely két házat romba- döntött és öt embert megölt. Egy Andre nevű munkás titkos lőporraktára robbant fel' A munkás titokban bombákat gyártott, cats» ^Bsau^tsiscäiisBasse^sessisi 170 embert megölt a 20 percig tartó földrengés Mendozában, Mendoza, (Argentina) április 16. (Wolff.) Csütörtökön délelőtt itt 20 percig tartó földrengés volt. Igen sok ház összedőlt, 20 ember meghalt, több megsebesült. Mendoza tartomány belsejében 150 embert öli meg a földrengés. Bánya-katasztrófa Amerikában. Newyork, április 16. Penssil- vániában az Altona nevű bá‘ nyábt-n a talajvíz váratlanul elöntötte a bánya egyik részét és 26 munkást megölt. Baboesay Sándor a háború előtt harmadfél évvel pontosan megjövendölte a világesemények bekövetkezését. A Hevesvármegyei Hirlap vezércikke 1912 január 25.-én találóan mutatott reá a világpolitikai bonyodalmakra.
