Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-17 / 87. szám
Änya kell! Nagy házi bál. A két szememmel iszom a táncot és a fényt. A táncoiőkon átborzongoít a mámor-szél és rabjaként lohol nyomán az ösztöu embsr kacagó, csoda-szomjuhozó [csapata . . . A háziasszony félig pőrén táncol. Á haja tűz-veres. Fehér, vörös fáklyázó démon. Szerelmi rajz van kék-eres, élő, fehér, bársonyíó bórán fi körülötte keringenek [a lepke-szívek. Mintha valami vad oromból pezsgőzne: úgy suhan tovább... — De hozzá lép a nevelőnö, Búg... és a tég szobákon át hallatszik, hogy a pubi bömböl: • Anya keli, anya kell, anya kell, [anya kell!» A tánc megáll... de tovatombol.., A vörös démon kínosan, idegesen kimegy fiához s mikor látom, hogy kioson a kacagó sokadalombcl: lopakodva utánamegyek [magam is. Ott ül cifrán az ágya mellett. A pubi sír. Oly idegen ez a kis lény: véletlenül jött... A kivágásból hidegen büszkélkedő, megőrzött mellet sose szopta a kis nyafogó [idegen . . . A pubi sír, pedig körötte sereg huszár, baba, bohóc . .. Egynek sincs szive...A helyében fűrészpor, szalma, gyatra kőc... Színe» kőc-álmok kitömöttje a bohóc, a huszár a ez a szép [anyamell . . . Kituszkolom a szép ügyetlent és kiveszem a szívemet: a pubi nézi tapogatja, játszik vele s nevet, nevet, vele kacagva bomlik, fetreng a bohóc, a baba, meg a hetyke [huszár . . . A gyermek játszik és elalszik. . . . Behallom a buja zenét . . . Valami szörnyek muzsikálnak a fáradt földön szerteszét, tempőzzák a pokoli lakzit — tg csecsemők kara sír: [anya kell, anya kell! Emberfalő gyárak zenéje az anyák másik táborát becsalja e a kenyér-üaláitánc kiszívja szívük bíborát . . . Egynek sincs teje és meséje — s csecsemők kara tír: [anya kell, anya kell! így nőnek fel a nemzedékek, mint gyárakban a masinák : gyilkolnak pontos számítással, gép hidegek és gép-simák... Élvezet-gépek, munka-gépek b hadi gépek örök zaja mostan [a föld . . . — De az Idő meeék hullámán bölcsőket ringat édesen . . . S anyátlan kornak szégyenén át, át tangó-tempón, négyesen, át süketítő gyári lármán csecsemők kara sír: anya kell, [anya kell! Mécs László. ^Sblrít-j Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, özv Domán Andráené szül. hunfalvi Disnes Juliánná életének 75 ik évében, nagypénteken délelőtt 11 érakor, hosezas izenvedés után elhunyt. Temetése a gyászházból (Eger, Holdutca 15. szám) 1927. évi április hő 17.-én, d. u. 4 érakor lesz. 2 I «ÜK* NjBFUJMJM-; 1927. április 17 wnwaiimMMmwMmiiwwriiniinfHiaM mi ■miiiiimtotmww frnii ll■mlMiM■l^l^lffnIllITlllM^M «1 w nr r riTuwiuiririf m m lllll■■w■n■l^n■Mnnl■■■l i w i num » ,7a Az egri iparosok kedden tiltakozó gyűlést tartanak az egri pénzügyi palota ügyében. munkát, a munkától tehát mi elestünk. Mo*t, amidőn végre-valahára Egerben is vállalkozásra alkalom kínálkoznék, tűrnünk kell egy idegen vállalkozó befurakodását, ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Tekintettel arra, hogy egy idegen vállalat térfoglaláea valamennyi építőiparos társaink létérdekét is veszélyezteti, felkérjük az összes építőiparosokat, hogy a pénzügymiuiszterium sérelmes és semmivel sem indokolható döntése ellen tiltakozásunk kifejezése céljából kedden, f. hó 19-én délelőtt 11 órakor a városháza közgyűlési termében megjelenni eziveskedjeneK, amikor és a további teendők felett határozni fogunk. Az egri épitövailalkozók es az építőiparosok intéző bizottsága. Kaptuk az alábbi levelet: Igen tieztelt Szerkesztő Úr ! Az egri építő iparosok azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk t. Szerkesztő úrhoz, szíveskedjék alábbi sorainknak b. lapjában helyet adni: Az egri pénzügyi palota építésére az egri össze« vállalkozók és közvetve résztvevő iparosok a pénzügyminisztérium márciui 30.-án kelt 9927/VII. a. számú rendeletében, meiy szerint a pénzügyi palota építésével az Iparosok Országon Központi Szövetkezetét bízza meg, meg nem nyugodhatunk. Az egri építő vállalkozók számos környékbeli városban több- izben nyújtottak be az ottani helybeli iparotok által beadott ajánlatoknál jóval o!c»őbb ajánlatot és mégis az ottaniak kaptak megbízást azon érveléssel, hogy idegen vállalkozóval szemben csak helybeli nyerheti el a &&&&*&#«& -s'-m> swwwbit® mm»mtm» «mm; Öngyilkosjelöltek tömege az Irgalmasok kórházában. Némelyik még idején bánja meg tettét. télén szerelmében lógott ivott. Az első korty után meggondolta a dolgot é« önként sietett az orvodhoz. Állapota javul. Bodor Anna egri, Gólya-utcai szakácsnő hasonló körülmények között lűgkövet ivott. Állapota súlyosabb a poroszlói társáénál. A harmadikat, Babok Erzsébet egri cnelédieányt ma hajnalban eszméletlen állapotban találta a rendőr a Binét-féle telken. Na- gyedkilő lűgkövet vásárolt, feloldotta és az utolsó csöppig megitta. Még mindig nem tárt eszméletre. — Szerencséden, dóra emberek, akik nem tudják megbecsülni Isten legdrágább ajándékát, az életet. »wsN» ifcas» «SÄ» Négy öngyilkos [fekszik egyszerre hz Irgalmaiok kórházé ban. Három nő és egy férfi akarta könnyedén eldobni magától az életet, mindannyian kicsinyes szerelmi csalódásokért. Most ott fekszenek a fehér párnákon. Mér mind élni akar, kimondhatatlanul élni akar, görcsösen kapaszkodva a lót Önkáz- zel megtépett fonalába. A férfi Magyar János 28 éves hevesi cipész. A feleségével veszekedett. Egy este az as*zonyt arculverie, majd a szeme láttára borotvával ketté metszette saját nyakát. Beszélni nem tud. Mesterségesen táplálják. A nők közül Kerékgyártó Mária poroszlói cíelédieány remény<**»**"• ®WIMS* Wft** SÖWS® Autózók hús vét ja. ! A feliámadóst hirdető húsvéti j harangszót az ünnepi üangűlat i teljes csöndjében eddig csak otthon szerettük hallani. A gép azonban megváltoztatta < az ember életmódját u ugyancsak a gép viszi vissza közelebb a természethez, amelytől elszakadt. A fürge motorok s a gyorsan surranó automobilok szállítják öt ki a tavaszi mezőkre, a rügyek fakadásiétől ékes erdőkbe, e friss, illatou levegőt szívhat magába most már az is, aki eddig csak a váró* falai között üldögélt. Uj életet, új erőt ed ez, új gondolatokra serkend az agyat * egészséges vérkeringést idéz elő. — Hogyne lennénk tehát hívei minden sportnak, különösen ha az a közlekedéssel összefüggő! Szerintünk a találmányok okszerű felhasználása nem eísat- nyuláet jelent, hanem az alkalmazásuk nemzeíjőléti szempont bői is kívánatos s az azokkal való foglalkozás az isteni »zik- i rának elismerése. i Fel tehát motorosok, autósok, ! ki hazulról a szabadba! Ott is I méltó környezetben folytathatjátok az istentisztelet utáni el- mólkedésteket a megujhodhaí- íok lélekben és testben, hogy friss izmokkal, új lendületet adhassatok a miegéffz sportéletünknek s a világ minden zugába elhatoló sűrű motorberregést hallva, elmondhassuk végre, hogy: Feltámadott a magyar érdeklődés a motoros-sport iránt! S. G. Érdekességek az állatok világából. Nyolc darabbal megfogytak az utolsó bölények. Á száj- és körömfájás a bölényeknek is ellensége. Meckionburgban von Beynae lovag birtokán tartja a német kormány a kipusztulás elől megmentett európai bölényeket, Hatvanbilenc darab bölényből állott ez az értékes csorda, amelyben fellépett legutóbb a száj- és körömfájás és 8 darab bölényt elpusztított, úgy, hogy az európai bölónyállomány hatvanegy darabra csökkent. Az állatkerti zsiráfok szomorú vége. A budapesti állatkert 1911 ben négy zsiráfot vásárolt 36 ezer márka értékben. Ezek közül a gondos ápolás ellenére 1917 ben egyik zsiráf nyáímirigy és nyáivezeték gyulladásban, a következő évben egy má3ik bélgyulladásban, a harmadik drót- darab okozta bélátfuródás következtében, végül a negyedik szivhártya gyulladás miatt pusztult el. Az állatkert pótolni sze retné a zsiráfokat, azonban nagyon kévé* a kínálat, úgy, hogy 2 darabért 45 ezer márkát kérnek. Oroszlánfóka az állatorvosi akadémia műtőasztalán. Érdekesen számol be dr. Raitsita Emil, az Állatorvosi Akadémia tanára oz oroszlánfőka balese- téről. Tominak hívják az orosz- lánfőkát, amely az orrára esett s gazdája a főiskolára vitte gyógykezelés céljából. A szelíd és kezes állat a műtőasztalra került, ahol békésen tűrt mindent, csupán az állkapcsához nem engedett nyúlni. Öten fogták le, hogy száját kipeckeljék s megállapították, hogy állkapocs törése ős csonthártya gyulladása van. Mindjárt mesterségesen táplálták is úgy, hogy apró halakat dugtak a torkába. EJSe-5!55Se30EKi5ÍGeíí0S«eSSi9*a5:SÜ! Beszéljünk magyarul! »Uraim, nem tudunk magyarul!« — mondta ezelőtt körülbelül százötven esztendővel néhai jő Révay Miklós, az összehasonlító nyelvtudomány magyar feltalálója, bevezető egyetemi előadásában. Mit szólna, ha feltámadna és hallaná a inai társalgási nyelvet, különösen szeretett fővárosunkban? Alighanem szörnyethalna ijedtében és visazafeköd- ne sírjába, ahonnan az imént jő reménységgel felkelt. Tessék csak meghallgatni a két ifjú hölgyet, araikor a pesti korzón találkozik. — Hogy vagy pofikám ? — Irtó jól, hát te culcikám ? — Fényesen. Tegnap voltam a Jan Kiepurónál (tudniillik a hanversenyén.) Tudod, olyan guszta volt. Pont olyan, mint egy Caruso. — Mit énekelt mondd, oh mondd. — Mondanám, mondanám, de tudod pofikám, nam tudtam nagyon figyelni. Nem hagyott az a hülye Gábor, tudod az a ni- molista. Azt mondta, direkt azért jött, hogy engem mulattasson és annyi link dolgot smoncázott össze, hogy majd szétrepedt belé a fejem. — Én is unom már szívből ezt a palit. Azt hiszi, mert az apjának van egy kis dohánya, neki már minden szabad. Pedig jelzem, nekem ilyen fiatal . . . (KézmozdulaUai mutatja, hogy milyen.) Remélem, hogy nem jön el ma este, tudom rém pazar lesz. Elmegyünk a Szigetre, Erre föl az öreg megígérte, hogy ott vacsorázunk, azután charlesíonozunk. Eljön a bankdiri is, tudod, az az irtó jó pofa, akivel a múltkor úgy halandzsáztunk. Ti is oda jöttök? — Ma tényleg jöhetünk. Megjött egy öreg tantikám vidékről
