Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-09 / 6. szám

L

KíGRi NEPtU^A.^ 19‘27. jariuár 9

aaBa8raKa6iK£-fl«M»BagamcMttafre»wiTiiOTKiitiflM!ifTimrii^ umr mummbm—bm«gwaaMM—■ww^mhmw—mi m««£9B

Az egri postapalota építése.

2

terhekkel is a régi háztulajdonos tartozik személy szerint, akinek házát a bsnk elárverezted Igen sok esetben ugyanis az árverésen elért árak még a házakon levő, törlesztetten terheket sem teszik ki. Újabban maga B ct városa is több házat vett árveréseken és tervbe van véve, hogy a város ilyen módon fogja gyarapítani házállományát.

«Kerekes kerekét kerekíti kereken.»

Ezt a nyelvidomító mondáit kellett alaposan begyakorolnunk a pengő megérkezésével kapcsolatban. Mart kereken szőlva, ma nemcsak a kerekes, hanem mindenki kerekít, sőt azt is kerekítik, ami már kerek volt. A nagy kerekítésben megdöntötték azt ez alapigazságot is, hogy annyiszor megy fel a kerek, ahányszor le. Ez a mostani kerék, kérem, a pengővel, mindig csak felfelé megy. Összes tudósítónk és számos olvasónk hangulatos szomorú levelekben számol be szerkeszlőíiégünknek erről az általános kerekítési lázról.

Panaszos levelet kaptunk arról, hogy f alfélé kerekítenek a borbélyok, a fodrászok, az orvosok. Sok mozilátogatő olvasónk zokogva írja és fcírja, hogy a mozi is felfelé kerekítette a kereket. Egy másik bús levél arról szól, hogy az állam, amely nemcsak elrendeli, hanem bünteti is a felfelé kerekítőket, maga is felfelé kerekített számol üzeménél, így a m. kir. pos’.ánál is, ahol négytzerőtszáz koronáról, csaknem hatezer koroua értékű pengő- fiilerre emelte fel az ajánlott levél díját. Ilyenformán na csodálkozzunk, ha az egyszerű polgárok is bátran felfele kerekítenek! C; ak egy a baj, hogy a polgárok fizetését, jövedelmét sem az állam, sem az üzemok és vállalatok nem kerekítették nagyobbra és így illuzőrius az az Ígéret, hogy a 12.500 szorzó- számmal formált pengőértékre való áttérés zökkenő nélkül tör téuik és abból senkit kár vagy haszon nem érhet.

A n9gy kerekítés lehangoló hírei között azonban mégis találtunk egyet, ami öröm hír volt, mert lefelé kerekítésről szólt: Az Egri Keresztény Sajtószövetkezet az ismert óa keresett szép művészi levelezőlapok árát a régi 1500 koronáról 1250 koronára, azaz 10 fillérre szállította le. Tehát mégis történt Egerben is egy lefelé kerekítés.

A Cifranegyedi Ifjúsági Egyesületben f. hő 9-ón, vasárnap délután Simcsö JózBef tanítóképző intézeti tanár tart ismeretterjesztő előadást.

Eger, 1927. január 8.

Az Egri Népújság januárhő 5.-iki számában a postapalota építése ügyében, a közgyűlési határozatra vonatkozó cikkemre Rapcsák József műszaki taeä- cíos úr az Egri Népújság tegnapi számában egy nyilatkozatot közöl.

A képviselőtestület által hozott határozatra nincs észrevételem, azt tudomásűl veszem. Kifogásolom azonban a határozat utolsó bekezdésében a gőzmalomra vonatkozó indokolásnak a szövegezését, amely ellentmond sz állandó választmány éltal hozott és a képviselőtestület által ugyancsak elfogadott indítvány indokolásának, amennyiben egyenesen a gőzmalom épületének a megszerzését javasolja az indokolásban, amit az indokolás következő szőszerinti szövegezése is igazol:

• Értesülvén pedig arról, hogy a postakincstár a posta el helye zésére az Egri Gőzmalom r t. Széchenyi utcai épületét szándékozik újabban megszerezni, kijelenti a kepviselötastület, hogy ezt az akciót szívesen veszi, mert egyrészt a posta céljára az épület igen alkalmas lenne, másrészt azáltal, hogy ezt a kincstár megveszi, mód nyujtat- nék arra is, hogy a város gaz dasági életére nézve igen nagy fontossággal bíró, evek óta szü netelö malom msgindulhasaon.« Ezt az indokolást így megszövegezni nem vo’t helyes, mert a város érdekeivel ellenkezik és ellentmondó az állandó választmány j ívaelata melletti állásfoglalással.

Az indítvány! illetőleg kérdést intéztem Lukács Dezső úrhoz, aki kijelentette, hogy a gőzmalom épületének az igénybevételéről csak a közgyűlésen elhangzott felszólalás után értesült, a tárgyhoz ő is hozzászólt, de indítványt ebben a kérdésben nem tett.

Nem ezek az események lényegesek ebben a nagy fontosságú kérdésben, de különös az, hogy nem akadt senki, aki eboen az ügyben kizárólag a város érdekében eddig ^foglalt álláspontot megvédte volna ás az állandó választmány határozatát megindokolva — minden más magán srdeksket szolgáló pót javaslattal szemben megvédte es elfogadásra ajánlotta volna. Sajnos, ma« ejfogluliságom miatt, este 8 órakor eltávoztam a közgyűlésről és sejtelmem sem volt egy szóbelileg beterjesztendő pótjavaslatról. Kétségtelen, hogy a postapalota építésének ügyet a magán érdekeluóg előnyére az állandó választmány javaslatával ügyesen összeházasították.

Tekintettel a történtekre, kénytelen vagyok ezzel a nagyfontosságú kérdéssel részletesebben foglalkozni. Mint ismeretes, a poitapalota építése hosszú vajúdás után érsekfőpásztorunk közbenjárására kedvező elintézést nyert, amennyiben a kormány méltányolva az indokokat és különösen a nagy munkanélküliséget, elhatározta a postapalota sürgős építését, hogy miete bb munkaalkalmat is biztosíthasson. Csak a telek ügye volt m^g elintézetlen. Hogy a Club-épület helyén ne építkezzea a póttá* kinc-tár, (ami már véglegesen al is van ejtve) megvette a város a Binét-téls telket. Ezen vétel ellen senkinek észrevétele nem volt.

Közben a gőzmalom érdekeltsége a helybeli postafőnökség útján, a város mellőzésével, tette meg ajánlatát a gőzmalom épületének a megvételére akkor, amikor a váró* egy monumentális postapalota megszerzési) érdekéb.n mindent elkövetett; akkor, amikor a város ezzel a hatalmas építkezéssel a munkanélküliségen segíteni akart, hogy munka-alkalmat biztosíthasson több száz építőiperi munkásnak egy egész éven át; akkor, amikor a város az eddigi évtizedes mulasztásokat jóváteendő, a mindig mostohán kezelt szegény városunknak állami középületek létesítése érdekében fáradozik és ezzel egy igen fontos és égetően szüksége* szociális kérdés ben is latba veti minden erejét, hogy a már teljesen elviselhetetlen nyomorúságon mielőbb enyhíthessen.

É* mi történt ezután? Röviden és a legtárgyilagosabban óhajtom ismertetni az eseményeket. Eddig az volt a bevett szokás nagyobb fontosságú kérdésekben, hogy a városi tanács és a képviselőtestület plénuma elé írásbeli indítvány lesz beterjesztve és ennek alapján a kérdéses ügy érdemlegesen tár gyaiva. Sajnos, nem így történt ebben a város lakosságát kellemetlenül érintő ügyben.

Mint ismeretes, a december 18 -iki közgyűlés tárgysorozatának 85. pontjában szerepelt a postapalota építési ügye. Ezzel, az állandó választmányt megelőzők g a pénzügyi szakosztály iü foglalkozott a gőzmalmi érdekeltség szóbeli előterjesztése alapján, amely szerint a város ajáolja fel a gőzmalom főutcai épületét is a postapalota céljaira. A pénzügyi szakosztály ezt javasolta is.

Nem vagyok jogász ember

és nem tudom megérteni, hogy miért volt szüksége a pénzügyi szakosztálynak ezzel a szóbelileg előterjesztett indítvánnyal foglalkozni, amikor egy olyan ügyről volt sző, ami a várost pénzügyileg egyáltalában nem érintette, akkor amikor a postapalota építkezését illetőleg a város pénzügyi érdekeltsége a Binét telek megvételével, a pénzügyi szak osztály és állandó választmány j «vaslaia alapján a közgyűlés határozatával végleges elintézést nyert. Nem tudom megérteni, hogy ilyen körülmények között a várost érintő ily nagy fontosságú kérdésnél egy magánérda- kehség szóbelileg előterjesztett ily irányú indítványát érdemleges tárgyalás al. pjáúl elfogadta.

Az állandó választmány egyhangúlag mellőzte ezt a javaslatot azért, nehogy ez a javaslat esetleg kedvezőtlenül befolyásolhassa a város érdekeivel szemben a postapalota építését. Még;« megtörtént, hogy a közgyűlésen történt felszólalás alapján a kérdéses indítvány is elfogadtatott. Hogy ki tette a még jelen lévő 12—15 képviselőtestületi tag közül ezt az indítványt, eddig keptelen voltam megállapítani. Sajnos elkeli ismerni, hogy a gőzmalom ma- ganérdekalt*égönek szóbeli javaslata az állandó választmány indítványával ügyesen össze lelt házasítva. Eros a bizalmam, hogy a város közönségének közbelépése, a már megindult mozgalom alapján ezt az össze- házasitást érvényteleníteni fogja.

Nem hagyhatom sző nélkül az indokolás legfontosabb részét, a gőzmalom üzeoibehelyezősét illetőleg. Nekem is van kareske- delim érzékem és tudatában vagyon annak, hogy egy ipari vállalat rentabilitása szempontjából, mi lehetséges és mi lehetetlen. Szerdai cuikemoen kifejtettem mar álláspontomat, hogy a mai viszonyok mellett a gőzmalmot kedvezőtlen fekvése, a szárnyvonal vasúti éu a városba tengelyen való szállítás külön költségei miatt üzembe üeiyszni és jövedelmezővé tenni képtelenség, amennyiben ezek a kiadások egymagában véve többet emésztenek fel, mint amennyit a mai nagy verseny mellett a malom- vállalatok megkeresnek. Számi tótba véve üz^mbehelyezős «setén egy tekintélyes kölcsöntőke kamatterheit is, a helyzet még súlyosabb. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a fontos körülményt sem, hogy az ingatlanok bármely részének az eladása etetőn a 40°/o os kényszeregyezség alapján első sorban a hitelezők érdekeltsége nyer kielégítést.