Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-09 / 6. szám

1927. január 9. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Álláspontom a legjobban iga­zolja ez a körülmény i*. hogy az érdekelt hitelezők, többnyire szakemberek, nem kötőitek vol­na 40% o* kényezeregyezséget, nem veszítettek volna el rniili- árdokat, ha ezen malomvéllalüt életképes lenne, hanem újabb pénzáldozattal lehetővé tették volna a malom üzembe helye­zését, hogy követelésük öiszegét valamikor megkaphassák. Helyes álláspontomat szintén igazolja az egyik fővárosi szak­lap tegnap megjelent számának a malmok szomorú helyzetére vonatkozó cikke, mely szerint az idei kampány utolsó három hónap alatti lisztórleményének egy harmadrésze a malmok rak­táraiban hever, ami óriási ka­matveszteséget jelent. Tóbb ma­lom a legkomolyabban azzal a gondolattal foglalkozik, hogy hogyan lehetne telepét más cik­kek gyártására berendezve ren­tábilisán kihaiználhatővá tenni. A gőzmalom Fő-utcai házának 2 milliárd koronáért V6ló meg­vétele az 1 milliárdos átalakí­tási költségekkel kétségtelenül kevesebbe kerül 2—3 milliárddal, mint egy új postapalota 5—6 milliárdos építkezése. Tűk hiteibe kell azoriban venni a város és más őrdekeketis, ami*, a kormány na­gyon helyesen eddig is tekin tütbe vett és mm helyezkedik ridegen kizárólag csak a kölí- ségösszeghez. Országoi viszony- latben ez a 2—3 milliárd korona költségtöbblet az adófizető la­kosság számaránya alapján fa- jenként csak néhány fillért tesz ki, míg ellenben Eger város szempontjából egy 5—6 milliár­dos beruházás egy hatalmas va gyontételt jelent, amsnnyibsn városunknak tekintélyes forgal­mi, kereseti és jövedelmi adó­bevételt biziOiíf. Ezt a város joggal el is várhatja akkor, amikor a város több milliárd adóteherrel járul az államház­tartás szükségleteinek a fenn­tartásához. Itt a példa a pol­gári iskola építésénél, ahol szín tén csak a régi iskolának a hoz­záépítéséről volt szó 1—2 milli­árd korona költséggel ée mégis egy új iskolát építtet az állam 6 milliárd korona költséggel, szem előtt tartva a város érde­keit. A városnak fontot érdeke, hogy a postahivatal egy a mai követelményeknek és egy év­századnak megfelelő új épület­ben nyerjen elhelyezésit. Fontos érdekünk, hogy városunk mo­numentális középületekkel gya­rapodjék. Fontos érdekünk, hogy ezáltal a város gazdasági fejlődését biztosíthassuk. Fontos érdekünk, hogy állami építkezésekkel munka alkalmat biztosítsunk s ezáltal iparunkat és kereskedelmünket felvirágoz­tassuk. Meg vagyok győződve, hogy városunk lakossága is így akarja, Eger, január 8. Hónapok óta folyik a szór galmas munka Eger két hatal­mas, kultúrát hintő hajlékán. Munkás kezek már tetőt von­nak az Angolkisasszonyok in tézetének uj épületszárnyára és közel 150 kőműves, iparos, nap­számos szorgoskodik a vásár­téri polgári iskola palotájának második emeletén. Munktársunk ma délelőtt meglátogatta a már befejezés felé közeledő építke­zéseket, megtekintette az épüle­teket, tárgyalt a vezető mérnö­kökkel, ez építkezést eizközlő vállalatokkal, hogy a városunk fejlődésében oly nagy fontos­ságú két iskoláról tüzetesen be- beezámolhaBSon olvasóinknak. Az Angolkisasszonyok intézete. Eger egyik legnagyobb kul­túrintézménye egy hatalmas épületszárnnyal gyarapodott. Az ízléses, tiszta barokk stílusú épület az egész vármegyében előnyösen ismert Nagy Testvé­rek építési vállalkozók nagy szaktudását dicséri, akik Wael- der Gyula műegyetemi tanár tervezetét a legpontosabb és legmegfelelőbb formák között hajtották végre. Az új iskola homlokzata az Érsekkert felé néz. Bejárata, a nagy, kőből fa rágott kapu is a Szmrecsdnyi Lajos út felé nyílik. Ezen a be­járaton jutnak majd tanterme­ikbe a polgári leányiskola és a kereskedelmi iskola növendékei. A kétemeletes épület földszint­jén a polgári iskola négy o:z- tálya nyer elhelyezést, az első emeletet a felsőkereskedelmi is­kola tantermei és a rajztermek foglalják le. A második emele­ten pádig a díszterem és a tor­naterem hatalmas helyiségei lesznek. — Külön magemlítést érdemel a 10 méter széles és 20 méter hosszú, nagyszerűen fel­szerelt tornaterem, mely a leg­modernebb mintára, abszolút pormentes parafa-linóleum pad­lóval, vastag nemez szövetekbe burkolt vasgarendázaton épült, ügy, hogy az alant levő tanter­mekbe a legcsekélyebb zaj sem hatolhat le a ruganyos alapza­ton keresztül. A 210 négyzet méter nagyságú díszteremben hatalmas színpadot is építettek mert nem is akarhatja másként senki sem, aki kizárólag a város érdekeit akarja szolgálni. a házi előadások s a műkedvelő ifjúsági színjátszók számára. Az építkezésnél jelenleg a tetőfedési munkálatok folynak. Hátra vannak még a szerelési, berendezési ős egyéb ipari mun kák, melyeket kizáróan az egri kisiparosok fogják elvégezni. A földmunkások számára is jut még munkaalkalom a vízvezeték beszerelése és az udvar átalakí­tása körül. A 2 milliárd és 700 millió koronát felemésztő építkezés június elsejére fejeződik be. Szeptember elsajén már a tel­jesen felszerelt és berendezett modern intézet várja a felső kereskedelmi és polgári leány­iskolák növendékeit. Az új polgári iskola hatalmas palotáját a vásártéren a Márkus Testvérek, Eger má­sik nagy építkezési vállalata építi, ugyancsak Waelder Gyula műegyetemi tanár nagyszabású terve szerint. Az építési munká­latok múlt év november 2. án kezdődtek és a szerződés értel­mében junius végére kell befe­jeződniük. 80 napszámos és 40 kőműves dolgozik jelenleg a polgári iskola építésén. A föld­szint és az első emelet már az ó esztendő végén elkészült. Most a második emeletet húzzák és a tornaterem vasbeton menyezeiét készítik. Az iskola-palotát a középen épült tornaterem és lépcsők két részre osztják. Az északi szár­nyon a fiuk, a délin pedig a leányok tantermei nyernek el­helyezést. A földszinten át 6 mellőkbejárat és egy főbejárat vezet 8z épületbe. A földszinten épült az 5 szobái igazgatói la­kát, az irodák, szolgalakások, az emelet magassságú tornate­rem, mosdók, a cserkészek ott­hona. Az első emeleten 6 tan­terem, könyvtár, tanári szobák, szülői fogadőszoba, a második emeleten 7 tanterem, 1 fizikai előadóterem és 4 szertár lesz. Az óriási méretű tornateremhez egy vetítőkamrál; és színpadot is építettek az esetleges mozi, illetve szinieiöadások számára, sőt a közönség számára külön karzat is készült. A hátralévő munkálatoknál 80 napszámos egyenként 140 mun­kanappal kap munkaalkalmat. Ez nyolcvanszor száznegyven, azaz tizenegyezerkétszáz munka­napnak, illetve napszámnak felel meg, tehát 11.200 napszám ára jut a még ezután következő építkezésnél az egri földiéivé seknek. A polg ri iskola építésénél máifél milliárd koronát emész- teitekfd az eddigi munkálatok az előirányzott 4 és fél milliárd összegből. Az igazi nagy kiadá­sok csak most következnek, s a négy és fái milliárd koronát tisztán az építési kiadásokra fordítják, ez a hatalmas összeg csaknem kizárólag az egri ip r nsk s az egri földmives mun­kásságnak jut. A vízvezeték és világítás berendezését, v la mint a azobrászmuakákat fővárosi #z ikiparosok végzik. íme, már eddig is milyen ha- t lmas lendületet adtak Eger város gazdasági életének a meg­kezdett állami beruházások. Eger étvágya. 13615 állatot vágták ie a műit évben az egri vágóhídon. Eger, január 8. A húsfogyasztás Egerben ez utóbbi években rohamos emel­kedést mutat. A vágóhídon le­vágott állatok száma évről évre jelentős számmal emelkedik. — 1926-ban az összes levágott ál­lítok száma a vágóhíd előző évi forgalmához képest 30%-kai emelkedett. 1924. -ben levágtak 7,471 1925. -ben « 10,366 1926-ban « 13,615 darab állatot. Az 1924. évről 1925.-ig 2895, az 1925. évről l92(3.-ig pedig 3 249 állattal vág­tak le többet Eg.rben. Az egyes állatfajok szerint levágásra került: 1924 ben 985 szarvasmarha, 1714 borjú, 2254 juh és kecske és 25l8 sertés, — 1925-ben 1184 szarvasmarha, 2482 borjú, 3171 juh és kecske, 3529 sertés, 1926 bau 1464 szar­vasmarha, 3032 borjú, 3264 juh és kecike, 5770 sertés és 35 ló. A fentiekből láthatjuk, bogy a hús 1926-ban sokkal nagyobb keresletnek örvendett Egerben, mint a megelőző éveabau, m^ri a felsorolt számokhoz még hozzá kell adnunk azt a rengeteg «ér­téit is, amelyet a magáaházak- nál vágnak le a téli hónapok­ban. Píóbababa és béltlsztitás. A két dolog úgy kerül ö isze, hogy a ke­reskedelemügyi miniszter konk­rét esetből kifolyólag kimondta, hogy sem a próbababukészhé», sem a béltiaztitás ninci képes­téihez kötve. Radii Károly. a*** j-mwsfrWMWO»wmh>msm Az iskolaépítések hatása Eger város gazdasági életére. Az Egri Népújság munkatársának látogatása az építkezések szín­helyén — 2.700 millió korona költségen új felsőkereskedelmi és polgári leányiskolával gazdagodott az Angolkisasszonyok intézete- — A Vásártéren 4 és fél milliárd koronával épül az új állami polgári iskola. — A még hátralevő munkálatoknál 11.200 napszám jut az egri földmiveseknek.

Next

/
Thumbnails
Contents