Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-24 / 44. szám
Ára 16 fillér (2000 &), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 24. csütörtök. XLIV. eví 44. sz. Egri Yí ép ujj ág Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Rombolni könnyű — építeni nehéz. Széltében-hosszában hallhat' juk mostanában az egri utcákon, hogy kz egri ízőlőfajiákat teljesen ingyenes szőlőköicsöucel lehet csak nsegraemsrii (kínjában még azt is ígéri a sokat Ígérő, hogy közbenjárására a tőkét sem kell majd megfizetni), az egri emberfajtát pedig minél alaposabb földosztással, adó- elengedéssel, posztógyárral, vasgyárral, minél több gyárral, a városi képviselőtestület ö*szes helyeinek elfoglalásával, a nyugdijaknak a teljes fizetés ÖBaze- géra való felemelésével stb. stb. lehet csak igazán boldogítani. Ám ezekben a hírekben nem az a szomorú, hogy vannak, akik vakon hisznek ily beléndek mérgezés okozta lázáimoknak, hiszen az éhes erobert könnyű a pecsenye azsgávai órváoybe vinni, hanem az a végzetesen szomorú dolog, hogy vannak lelketlen agyak, akik ilyen bö díió méregmagvakat kttermelnefc: magukból, ős csak azért, hogy önmaguk öazéee érvényesüljön, a kritika nélkül gondolkodó százak indulatát felkorbácsolja. Az ilyen agyaknak aztán tűlrővid az emlékezőtehetségük. Akár a bűvészinasnál, aki tudta a jelszót, amivel az ördögöt elő lehet hívni c ismét visssakergoíni odújába, de mire megjelent az őrdög, úgy megrémült tőle, hogy elfelejtette a visszavarázsoló jelszót, épűgy kisert itt is a veszedelem, hogy könnyű az ak- cíony, nemtelen, vé»zthozó indulatokat az emberekből kicsiholni, de mikor aztán ég fejük felett a ház, rég bevált intézményeink recsegnek-ropognak, akkor rémületében elfelejti a jelszót, amivel a fékevesztett indulatokat meg lehet juháazííani. Éppen ezért, isi ezrek és ezrek, akik rendületlen meggyőződéssel hiszünk az igazság mindent legyőző erejében, győzelmünk tudatában már a pénteki Ítélethirdetés előtt nyíltan és bátran kijelentjük szegény félrevezetett, lázálmoktől elhódított testvéreinknek, hogy rájuk sem harag, som gyülölság, sem mellőzés nem vár, örömmel nyujijuk békejobbunkat majd feléjük, de a testvérháborűság szörnyűségeit felidéző lelketlen agyaknak, felbecsülhetetlen ér* lékekkel játszó könnyelmű embereknek végérvényesen el kell tünniök Egernek barokksíilű gondolkodásából. kultúrával s hittel megszentelt közéletéből A Keresztény Gazdasági Párt, a diadalmas Haller István pártja, tudja a jelszót, amivel az alacsony emberi ösztönöket féken lehet tartani, de tudja azt a jelszót is, amivel Eger és vidékének népét igazán lehet boldogítani. A féknek jelszava: erő, fegyelem, összetartás! A boldogulásé : hit, munka ée becsület! Dr. Urbán Gusztáv. Zichy János politikájával szemben fejlődnek fel a fajvédők. Haller István kereszténysége és Budavári antiszemitizmusa. — A lakás- kérdés sommás megoldása. — Aki ódában köszöntötte a forradalmat. — Utazás a Pesti Naplótól a Nemzeti Életig. Vettük az alábbi kvelet: Tekintetes Szerkesztőség ! A hamvaiból nagynehezan életrekeltett Magyar Újság, a fajvédőknek kevesek által olvasott fővárosi napilapja, tegnapi számában az egri választás esélyeiről i? cikkezik s miután kétszer is meghazudtolja önmagét, azt is tudni véli, hogy a H iller- pSrtnak a győzelem kivívására » választókerület zsidóságára is nagy szüksége van A magam részéről azon a nézeten vagyok, hogy minden képviselőjelöltnek és minden pártnak meg kell becsülnie a válssztópolgársóg min den rétegét, s ha a Haller párt a felvilágosítás eszközeivel a zsidó vallásű vSIaíztópo’gárok meggyőzésére is gondot fordít: helyesen, illően, okossn cselekszik. Annál is inkább, mert nézetem «serint a polgárságnak ez a mindenesetre intelligens csoportja különben «sem állhat a választástól duzzogva félre, hanem a demagógiával szemben, tisztes hagyományaihoz híven, sktive is fel kell sorakoznia a kormánynak illetve a kormánypártok jelöltjének támogatására. Véleményem szerint ez minden elvi áldoz;;* nélkül lehetséges. Sőt! Ugyanis: 1. A zsidóság által sérelmezett numerus clausus törvényt volta- képen nem Haller István csinálta, hanem az ellenforradalom. Ez a törvény a sző r,zeros értelmében banne volt a levegőben 1919. óezén s akárki lett légyén ez időben az ország kultuszminisztere; föltétlenül hoznia kellett a javaslatot. , 2. Különben sem Halierért, de voltaképan a Felvidékről kiüldözött Toblerért folyik a harc. Heller már úgyis képviselő s ő csak már meglevő pestkörnyéki mandátumát cseréli fel az egrivel, hogy így besegítse a parlamentbe Toblert. Ez a Tobler János az irredenta gondolatot mindenesetre Budavárinál hivatottadban fogja képviselni a magyar országgyűlésen s értékes munkás leend a pártja ban annak a Zichy János grófnak, akiről az egri zsidóság is jól tudja, hogy épenséggel nem antiszemita. 3. Különben itt van az asztalomon az első nemzetgyűlés naplója. Akkor még miniszter volt Haller s képviselőként Budavári is benn ült a parismentben. Ugyan- egy ülésen, 1920 november 16-án az egri kerület mostani két képviselőjelöltje így adott kifejezést a maga politikai felfogásának: Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter: Én soha nem hirdettem kereszténységet, amely gyűlöljön, amely üs«ön, amely verekedjék. Budavári László: A magyar nép nem unatkozik. Okölbe szorított közzel nézi a zsidó uszitők muukíját. (Vájjon csakugyan a zsidók uszítanak? Sserk.) így beszél vala Budavári s valóban nem csodálja az ember, hogy aki ilyen lesújtóan ros?z véleményt táplál zsidó polgártársairól, az a lakáshiányon is úgy igyekszik segíteni, hogy javasolja: »Városokban. .. a legszigorúbb “katonai nyomozás és súlyos büntetés terhe alatt elrendelt jelentkezési kényszer alapján sürgősen összeirandók azon zsidó lakók, akiket foglalkozásuk nem köt feltétlenül mostani lakhelyükhöz és az így ősezeírottak ugyancsak záros határidőn belül lakásaik elhagyására kényszeritendők. (L. Nemzetgyűlési Napló VI. kötet, 26. oldal.) Ha a nemzet- gyűlés komolyan vette volna ezt az indítványt, nyilvánvalóan nehéz napok virradtak volna azokra a városokban lakó izraelita kereskedőkre, akikről egy, az indítványt tevóhöz hasonlóan morcos fajvédő tényező rövidűton kimondhatja vala, hogy foglalkozásuk nem «feltétlenül» köti őket mostani lakóhelyükhöz, a akik így ugyancsak rövid úton lakásukból kiakoibőlíihatók lettek volna, a civilizáció nagyobb dicsőségére. Budavári képviselő űrnas a zsidóság iránti ellenszenve a j következő évben 6em enyhült meg, mert egy 1921. junius 9-én telt közbeszólásából kivehetően a zsidó polgártársaknak magyar állampolgárságuktól leendő megfosztását is a tennivalók egyik pontjául tekintette. (L. Nemzetgyűlési Napló X. kötet, 596. oldal.) Röviddel ezután ugyancsak a nemzetgyűlés ülésein valamelyes kellemetlenségei voltak Budavári képviselő úrnak. Egyikmásik kollégája az orra alá dörgölte hogy 1918. november elején egy,
